A whisky, legyen szó a skót vagy az amerikai változatokról összetett aromájú, többtucatnyi vegyület ad sajátos illatot és ízprofilt az italnak. Az egyik legismertebb, a Bourbon whisky például állítólag több száz összetevőt tartalmaz, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az érlelésre használt hordók is hozzájárulnak a végeredményhez.

A jól képzett szakértők az illatukról és az ízük alapján már nagy biztonsággal tudják azonosítani a különböző whiskyket, azonban egy cseppnyi szubjektivitás mindig előfordulhat. Talán ezért is gondolták úgy a németországi Fraunhofer Intézet kutatói, hogy a mesterséges intelligenciát is beléptetik erre a területre. Gépi tanulási algoritmust fejlesztettek ki, amelynek az OWSum elnevezést adták. A tanításhoz 16 whiskyből (9 skótból és 7 amerikaiból) álló adatkészletet használtak, és még az emberi értékeléseket is megismertették velük. Ezután azzal bízták meg a MI-t, hogy az ízük kulcsszavas leírása alapján, mint például virágos, gyümölcsös, fás vagy füstös különböztesse meg egymástól a két nemzet italait. Csak ezeket használva a mesterséges intelligencia csaknem 94 százalékos pontossággal meg tudta állapítani, hogy amerikai vagy skót-e az ital.

Flickr/Jack Zalium

Mivel ezeknek a szeszes italoknak az összetett aromáját számos kémiai vegyület hiánya vagy jelenléte határozza meg, a kutatók egy 390 molekulából álló referenciaadatkészletet is betápláltak az MI-be, amely általában megtalálható a whiskykben. Amikor megadták a gázkromatográfiás–tömegspektrometriás adatokat, amelyek megmutatták, hogy mely molekulák vannak jelen a mintapárlatban, az OWSum százszázalékos pontossággal meg tudta különböztetni az amerikai és a skót nedűket. A molekuláris jellemzők elemzésével a kutatók egyébként olyan vegyületekre bukkantak, mint a mentol és a citromfűben előforduló citronellol, amelyek csak az amerikai whiskykre jellemzőek, valamint a metil-dekanoát és a heptánsav, amelyek viszont a skót whiskyk sajátjai.

Jelenleg az OWSum nem veszi figyelembe a molekulák koncentrációját, csak azok hiányát vagy jelenlétét, és ezt a szakemberek még orvosolni akarják, bízva a nagyobb pontosság elérésében. Az is némi korlátozást jelentett, hogy az adatkészlet csak 16 whiskyre korlátozódott, ezért a jövőben azt is vizsgálnák, hogyan teljesít a MI nagyobb mintaméret esetén.

A jelenlegi kutatás túlmutat egyébként a whiskyiparon. A módszertan alkalmazható lehet más összetett illatkeverékek vizsgálatára is, a parfümöktől az élelmiszerekig. A hamisítás ellen is bevethető lenne, így biztosítva egy termék eredetiségét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.