Folyók nélkül nincsen élet, azonban az éghajlat-változással együtt járó hatások miatt egyre nagyobb kockázatot is jelentenek az ilyen vizek. Ahogy a csapadék egyre kiszámíthatatlanabbá válik és a tengerszint emelkedik, a világ számos részén várhatóan gyakoribbak és súlyosabbak lesznek az árvizek.
A globális folyótérképek sok mindent elárulnak az ilyen veszélyekről, azonban a jelenlegiek többnyire elavultak és túlságosan leegyszerűsítettek. Gyakran figyelmen kívül hagyják az olyan összetett jellemzőket, mint amikor egyetlen folyómeder több mederre ágazik szét, gyakran hiányoznak belőlük az olyan területeken található elágazó folyórendszerek, mint az árterek, csatornák és delták. Ezek azért is fontosak, mert ezek sokszor sűrűn alkott, árvízveszélyes régiókban találhatók, és kulcsfontosságúak a Föld felszínén történő vízmozgás megértésében.
Ezért is határozták el az Oxfordi Egyetem szakemberei, hogy pótolják az említett hiányosságokat. Elkészítették a Globális Folyótopológia (Global River Topology, GRIT) elnevezésű, minden eddiginél részletesebb vízhálózati térképet, ami magában foglalja az elágazásokat, a többszálú csatornákat, a folyóelágazásokat és a nagy csatornákat.
A GRIT-et a folyók nagy felbontású műholdképeinek és a földfelszín fejlett magassági adatainak kombinálásával hozták létre. Nemcsak a fő folyómedreket tartalmazza, hanem információkat nyújt a folyók folyásirányáról, szélességéről és a folyók kettéágazásának pontjairól is – írják a kutatók az Advancing Earth and Space Sciences folyóiratban.
A GRIT halózat globális térképe
Advancing Earth and Space Sciences
A program keretében összesen körülbelül 19,6 millió kilométernyi vízi utat térképeztek fel, beleértve 818 ezer összefolyást, 67 ezer elágazást és 31 ezer torkolatot – amelyek közül 6500 zárt medencékbe ömlik. A feltérképezett elágazások többsége belvízi folyókon található, közel 30 ezer Ázsiában, több mint 12 ezer Észak- és Közép-Amerikában, mintegy 10 ezer Dél-Amerikában és nagyjából 4000 Európában.
A kutatók reményei szerint a GRIT jelentősen javítani fogja a hidrológiai, ökológiai, geomorfológiai és árvízvédelmi alkalmazásokat, a globális adatvezérelt (MI) modellek fejlesztését az árvizek, az aszályok, a vízminőség, az élőhelyek védelme és a környezeti kockázatok kezelése érdekében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
