Óriási károkat okozott országszerte a vihar július 7-én. A Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője szerint a klímaváltozás miatt hasonló viharokra, hőmérsékleti rekordokra kell számítani.
A vihart megelőzően a Földközi-tenger hőmérsékleti anomáliája elérte a 6°C-ot, ami azt jelenti, hogy több helyen 6°C-kal melegebb volt, mint a sokéves átlag. Ez a megnövekedett tengerhőmérséklet jelentős párolgást és vízgőzmennyiséget eredményezett, ami kulcsfontosságú volt a vihar kialakulásában. A meleg, nedves levegő nagy mennyiségű látens hőt tartalmazott, amely a légkörbe jutva instabilitást okozott. A hőhullám következtében rendkívül nagy hőmérséklet-különbség alakult ki a térségben. Július 7-én az ország keleti felében tartott ki a legintenzívebben a hőség. Dévaványán 38,9°C-ot mértek, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó országos maximum-hőmérséklet rekordja. A hidegfront érkezésének idején az országon belül szokatlanul magas, 10–15°C-os hőmérséklet különbségek is kialakultak, ami nagy instabilitásra is utalt – tudományos igényességgel így foglalható össze, mi vezetett az extrém időjárást előidéző helyzethez.
Gál Tamás, az SZTE tanszékvezetője szerint a zivatarokhoz gyakran társuló, rendkívül erős leáramló légáramlatok, az úgynevezett kifutószelek is hozzájárultak a pusztításhoz. Ezek a jelenségek a felhőből a csapadékkal együtt lezúduló hideg leáramlásból alakulnak ki, és a talajhoz érve szétterülnek, hatalmas erejű, romboló széllökéseket okozva. A városi környezetben, különösen a délkeleti irányból érkező viharos szél esetében, a beépítés és az utcahálózat is meghatározta, hogy hol volt nagyobb a pusztítás.
„Az épületek közötti szűk utcák szélcsatornaként funkcionáltak, ahol a légáramlás felgyorsult, lokálisan még nagyobb pusztító erőt kifejtve, mint a nyílt területeken. Főleg ott voltak nagyobb károk, ahol nagyobb nyílt területet követően jelentősen beszűkült az utcakanyon” – idézi az intézmény közleménye a szakembert. Gál Tamás egy helyi példát is hoz, szerinte fontos azt is kiemelni, hogy a vihar példa nélküli száraz időszak után érkezett. Szegeden az amúgy legcsapadékosabb júniusi hónapunkban 0,4 mm volt a szokásos 60-70 mm helyett. Így a szárazság miatt legyengült városi fák még kevésbé tudtak ellenállni a jelentős széllökéseknek.
A klímaváltozás szerepe a hasonló, extrém időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedésében egyre inkább megfigyelhető. Gál Tamás szavai szerint bár egy-egy konkrét időjárási eseményt nem lehet kizárólagosan a klímaváltozásnak tulajdonítani, az éghajlat melegedése hozzájárul az extrém időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok és az intenzív viharok gyakoribbá és erőteljesebbé válásához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Nagyot ment Londonban Emmanuel Macron francia államfő, konkrét megállapodásainak jelentőségét majd az idő dönti el. Hazai ellenfeleinek inkább múltbéli tevékenységük miatt van most feladva a lecke.
