Közismert, hogy a viharban nem szabad a fa alá állni: nemcsak azért, mert a szél leszakíthatja az ágát, hanem azért sem, mert előfordulhat, hogy villám csap bele. Az interneten rengeteg videó van fent az ilyen esetekről, ami azt a kérdést is felveti, hogy vajon hány fa pusztul el a villámcsapások következtében. Erről eddig nem volt pontos adat, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói azonban megpróbálták megválaszolni ezt a kérdést.
A szakemberek egy olyan számítógépes modellt fejlesztettek ki, amely az első becslést adja a villámcsapások erdei ökoszisztémákra gyakorolt hatásáról. A Global Change Biology című tudományos lapban közzétett publikáció szerint a villámcsapások sokkal nagyobb mértékben érintik az erdőket, mint azt korábban gondolták. A tudósok azt sugallják, hogy évente körülbelül 320 millió fa pusztul el villámcsapás következtében, és ebben még nincsenek is benne azok, amelyek egy villámcsapás okozta erdőtűz áldozatai lesznek.
„A villámlás fontos, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott tényező az erdei ökoszisztémákban” – magyarázták a kutatók.
A becslés elkészítéséhez megfigyelési adatokat és globális villámmintákat integráltak a szimulációba – írja a Gizmodo. A modell azt mutatta, hogy a villámcsapás által elpusztított fák az összes növényi biomassza-veszteség 2,1–2,9 százalékát teszik ki évente. Mivel ezek a növények jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttatnak vissza a környezetbe, miután elpusztultak, a sorsukkal kapcsolatos adatok kulcsfontosságúak a Föld szén-ciklusának jobb megértéséhez.
Andreas Krause, a tanulmány vezető szerzője szerint a kombinált modellel segítségével most már nemcsak azt lehet megbecsülni, hogy évente hány fa pusztul el villámcsapás következtében, hanem azonosítani is lehet a leginkább érintett régiókat, és fel lehet mérni a globális szén-dioxid-tárolásra és az erdőszerkezetre gyakorolt hatásokat is.
A villámcsapás okozta fapusztulás utáni biomasszabomlás a becslések szerint évente 770 millió és 1,09 milliárd tonna közötti mennyiségű szén-dioxidot pumpál a légkörbe, ami meglepően magas érték. Összehasonlításként: az erdőtüzekben elégetett élő növények évente körülbelül 1,26 milliárd tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Ugyanakkor mindkét adat eltörpül az erdőtüzek teljes – tehát az elpusztult fákat és az aljnövényzetet is magában foglaló – kibocsátása mellett, ami 5,85 milliárd tonna.
Mivel a legtöbb klímamodell egyre több villámcsapással számol a jövőben, így érdemes lehet tisztában lenni ezekkel az adatokkal.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
