Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Szinte elképzelhetetlen sebességgel, másodpercenként 127 500 GB-ot sikerült továbbítaniuk japán kutatóknak több mint 1800 kilométeres (szimulált) távolságon. Hogy kontextusba helyezzük ezt az óriási számot: ez körülbelül négymilliószorosa az átlagos amerikai internetsebességnek. Ezzel a sebességgel a Netflix teljes streaming könyvtárát kevesebb mint egy másodperc alatt lehetne letölteni, vagy a több millió könyvet, videót és weboldalt tartalmazó teljes Internet Archívumot kevesebb mint négy perc alatt.
Ennek az új sebességnek az eléréséhez – amelyet egyébként még nem ellenőriztek – egy újfajta optikai szálat fejlesztett ki a kutatók, 19 szabványos optikai szállal egyenértékben. Az új kábel a 19 különálló szálat körülbelül 0,127 milliméter átmérőjűre préseli össze (egy 19 magos optikai szállá), ami megegyezik a legtöbb, már használatban lévő egyszálas kábel vastagságával. Ez a fejlesztés így azt is jelenti, hogy az új kábel több adatot képes továbbítani a meglévő infrastruktúra használatával. Ez azért fontos, mert így az ultragyors internetre való áttérés zökkenőmentes lehet.
Emellett az új optikai szál jobban alkalmas nagy távolságú átvitelre, mint a meglévő kábelek, mivel mind a 19 szál középpontja ugyanúgy kerül kölcsönhatásba a fénnyel, így kisebb lesz a fényingadozás, és ezzel együtt az adatvesztés is. A japán kutatók bemutatója során az adatok 21-szer futottak át egy átviteli rendszeren, végül 1800 kilométernek megfelelő távolság megtétele után jutottak el egy adatvevőhöz.
A mostani rekord a technológiai fejlődést mutatja a nagy távolságú, nagy kapacitású skálázható optikai kommunikációs rendszerek fejlesztése irányába, amelyek kielégíthetik az adatok iránti növekvő globális igényt – írják a kutatók.
Mindössze két évvel ezelőtt egyébként ugyanez a csapat hasonló sebességet ért el, de csak a távolság egyharmadánál. Az, hogy most megháromszorozták a hatótávolságot, arra utal, hogy még korántsem vagyunk az optikai szálak képességeinek felső határánál.
S hogy mire jó ez a szinte már hihetetlen sebesség? Nos, nem feltétlenül arra, hogy gyorsabban töltsük le a filmeket, hiszen azok már így is elég gyorsan lejönnek, hanem inkább arra – világít rá a ZME Science –, hogy lépést tartsunk egy olyan jövővel, ahol a távsebészettől a virtuális tantermekig és a bolygóméretű szenzorhálózatokig minden a hatalmas, zökkenőmentes adatáramláson múlik. Különösen szembetűnővé teszi ezt az eredményt, hogy nagy távolságokon is működik, erre pedig égető szükség van a transzkontinentális és transzóceáni kábeleknél.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
