Százhatvan éve, 1865. augusztus 13-án halt meg Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, aki felfedezte, hogy a vérmérgezés kórokozóit a szervezetbe jutásuk előtt el lehet pusztítani (aszepszis).
Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-jén született Budán német származású családban, szülei tíz gyermeke közül az ötödikként. Fűszerboltos apja kívánságára 1837-ben a bécsi jogi karra iratkozott be, de egy évvel később már az orvosi kar hallgatója volt. A bécsi és a pesti egyetemet felváltva végezve 1844-ben doktorált, 1846-ban sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet szerzett. Johann Klein professzor bécsi szülészeti klinikáján tanársegédként szinte naponta szembesült a halállal végződő gyermekágyi lázas esetekkel, és felfigyelt arra, hogy az otthoni szülések során és a szegényeknek fenntartott klinikán sokkal kevesebb a halálos áldozat, holott a szüléseket doktorok helyett szülésznők vezették le. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette kezét és a fertőzésbe belehalt, a boncolási jegyzőkönyvet olvasva tűnt fel neki, hogy az teljesen egybevág a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel.
Nem a vérmérgezés tényének felismerése volt az igazán nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, csak seb kell hozzá, hogy a vérpályába jusson, márpedig seb minden szülő nő testén található. Semmelweis volt az első, aki észrevette, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem olyan fertőzés következménye, amelyet az orvos keze terjeszt. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak előírta, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerrel – klórmeszes vízzel – hosszú ideig, alaposan mossanak kezet. Ezzel nagyon sok ellenséget szerzett, mert kollégáit mélységesen sértette a feltételezés, hogy ők okozzák a betegek halálát. A módszer azonban működött, a gyermekágyi láz előfordulása Semmelweis osztályán 18 százalékról alig két százalékra csökkent.
Semmelweis felfedezését nem publikálta, inkább levelekkel árasztotta el Európa szülészeit, akik közül sokan felháborodva utasították vissza a magyar orvos „zaklatását”. Az 1848-as forradalmak után a bécsi orvosok a nemzeti érzésre apellálva megszabadultak a „kényelmetlen” magyartól, akinek barátai kiharcoltak ugyan egy magántanári állást, de a szülészetre többé nem tehette be a lábát. A csalódott, a támadásokba és áskálódásokba belefáradt Semmelweis 1850 végén Pestre költözött, ahol 1851-ben a Szent Rókus Kórház főorvosának nevezték ki, a vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt. 1855-ben a szülészet és nőgyógyászat professzora lett a Pesti Tudományegyetemen, itthon ő végzett először petefészek műtétet, és az elsők között császármetszést. Kiterjedt praxist épített fel, megnősült, öt gyermeke született, az önkényuralom időszakában lelkes hazafiként munkálkodott.
A gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről csak 1858-ban közölt hosszabb cikksorozatot az Orvosi Hetilapban, 1861-ben adták ki német nyelven monográfiáját A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése címen. Elveit azonban még a legkiválóbb orvosok közül is csak kevesen fogadták el, utolsó éveiben egyre furcsábban viselkedett, kollégái és felesége szerint magatartásában az elmezavar jelei mutatkoztak. 1865 júliusában a döblingi (ma Bécs egyik kerülete) ideggyógyintézetbe zárták, ahol augusztus 13-án, negyvenhét éves korában hunyt el. Földi maradványait 1891-ben szállították haza, és a Kerepesi úti temetőben helyezték el.
Halálának körülményei máig vitatottak, okként felmerült egy korábban, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzés és az ebből eredő agysorvadás, de a döblingi kegyetlen bántalmazás is. A boncolási jegyzőkönyv és a csontokon 1963-64-ben végzett kórbonctani és radiológiai vizsgálat szerint halálát a jobb kezén kialakult csontvelőgyulladásból eredő vérmérgezés okozta. Az antropológiai vizsgálatok után földi maradványait a helyreállított és múzeummá berendezett egykori tabáni szülőházának belső udvarán kialakított sírboltban helyezték el. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum falán emléktáblája is látható.
Semmelweis nem érte meg, hogy az antiszepszis elve Londonban az elsőségét elismerő Joseph Lister (1827–1912), majd Louis Pasteur (1822–1895) révén Párizsban és végül Bécsben is diadalmaskodjon, és a tanításából gyakorlat legyen. Az utókor azonban többféle módon is adózik nagyságának, az UNESCO 2013-as döntése értelmében a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent dokumentumai a világemlékezet részét alkotják. Szobra látható a chicagói Nemzetközi Sebészeti Múzeumban, a Halhatatlanok Termében az orvostudomány legnagyobb hatású kiválóságai között. Budapesten a többi között a Szent Rókus Kórház előtt áll szobra, amely Strobl Alajos alkotása. Nevét viseli a budapesti orvostudományi egyetem, emlékét őrzi egészalakos bronz szobra, és egy kisbolygót is elneveztek róla.
Születésének 200. évfordulója alkalmából a kormány 2018-at Semmelweis-emlékévvé nyilvánította, amelynek keretében számos külföldi városban avatták fel emlékművét, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki.
Születésnapja a magyar egészségügy napja, ekkor adják át a Semmelweis-díjat és a szakmai elismeréseket. 2023-ban mutatták be az életéről szóló, Koltai Lajos rendezte Semmelweis című játékfilmet. Lánya, Semmelweis Antónia révén családjában generációkon át napjainkig öröklődött az orvosi hivatás.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljanak. Az USA célja a tűzszünet és talán hosszabb távon a béke, Moszkva pedig időhúzásra akarja felhasználni a Kijev és az EU kihagyásával kezdeményezett csúcstalálkozót.
Felháborította a szakmai szervezetet az egészségügyi államtitkár szereplése a Harcosok órája podcastban.
Huszonhét év után hagyja ott a Mol Csoportot Pethő Zsolt.
Egy Wizzair-járaton fotózták le a miniszterelnököt és feleségét.
