Az egykori zöld mozgalmár Sólyom László (63 éves) életfilozófiájának mindmáig szerves része a fogyasztásellenesség és a jövő nemzedékek iránti felelősség. A múlt pénteken hivatalba lépett új államfő korlátozottan tehet e célokért, hisz épp az általa vezetett első Alkotmánybíróság kötötte meg a mindenkori elnök kezét.

HVG: Pár hónapja "Lehet más a politika" feliratú transzparenseket aggatott néhány pesti szoborra az elnökké választását kezdeményező Védegylet. Személy szerint ön milyen természetű változásokat kíván elérni a következő öt évben?

© Fazekas István
S. L.: Az idézett mondat radikálisabb annál, mint amilyennek első pillantásra látszik. Nálunk ugyanis a politika szinte teljesen leszűkült a pártpolitikára. Klasszikus értelme szerint a politika a közügyek intézésében való részvételt jelenti, s a fogalomnak ezt az értelmét kellene helyreállítani. Hangsúlyozom: nem vagyok pártellenes, csak az ellen vagyok, hogy a pártok monopolizálják a politikát. A parlamenti pártok számának folyamatos csökkenése még inkább kiemeli annak fontosságát, hogy más szereplők is szóhoz jussanak. Eddig szinte csak a nagy korporatív formációknak, a kamaráknak és a szakszervezeteknek volt alkalmuk erre. Ezek szerepét még alkotmánybíró koromban igyekeztem korlátozni, vannak ugyanis olyan törekvések, hogy közhatalmat gyakoroljanak. A politika másik szférájának igazi szereplői inkább az olyan civil szerveződések lehetnek, mint például a környezetvédelmi vagy a nagycsaládos-mozgalmak.

HVG: Ha ilyen ambíciók fűtik, nehéz megérteni, miért kíván passzív, keveset beszélő elnök lenni.

S. L.: Nincs szó arról, hogy ne akarnék kellő súllyal szerepelni a közéletben: az elnök jól látható lesz, amikor annak eljön az ideje. Hatása azonban nem azon múlik, hogy hány protokolláris eseményen jelenik meg, vagy hogy mennyit nyilatkozik a sajtóban. Sőt, ha állandóan beszél, fellépéseinek súlya könnyen elenyészhet. Azt hiszem, az elsz az egyik próbaköve a működésemnek, hogy képes leszek-e nem aprópénzre váltani ennek a pártok fölött álló funkciónak a tekintélyét. S ez fordítva is igaz: engem hiába szólít fel egy párt vagy a sajtó, hogy foglaljak állást, az ilyesmit el fogom engedni a fülem mellett. Az autonómiámat meg fogom őrízni: tudom mit akarok, s ehhez igyekszem majd mérni minden lépésemet.

HVG: Milyen változtatásokra készül az első hetekben?

S. L.: Sokan hiszik, sőt várják, hogy most egy csapásra valamilyen új elnöki stílus érvényesül majd. Nem kívánok azonban mindenben kész programmal színre lépni. Hasonló magatartást szeretnék követni, mint egykor az Alkotmánybíróságon (AB). Ott is mindig az alkalom szülte azokat a válaszokat, amelyek aztán több esetben szimbolikus jelentőségűvé váltak, s hatásuk kisugárzott az egész közéletre. Nem úgy ültem be 1990. január 1-jén a bírói székbe, hogy mi most akkor jogállami forradalmat akarunk csinálni. Ez csak egy év múlva világosodott meg; akkor lett nevük és határozott koncepciójuk az addig is bennem élő szándékoknak és ideáknak. Ezúttal is a konkrét kihívásokra kell majd megszületniük a megfelelő válaszoknak. Teher alatt nő a pálma.

HVG: Mádl Ferenc 2000. augusztusi "koronázási ünnepsége" után feltűnő volt, hogy ön külsőségektől mentes - bár kétségkívül emelkedett - hivatali ceremóniát követően lépett pénteken hivatalba. Ez az ön kérése volt, vagy a kormány akarta így?

S. L.: Nyilván lehetett volna szervezni egy látványos ünnepséget, ahol a honvédség használhatja a mozsárágyúit, de hát mi is lett volna a tartalma egy ilyen szertartásnak? Beiktatásról szoktak ezzel kapcsolatban beszélni. Még Juscsenko ukrán elnök nagy ünnepségét is fölemlítették, aki külföldi államfők jelenlétében, pópák füstölése közepette foglalta el a hivatalát. Magyarországon azonban nincs beiktatás. Annak nincs értelme, hogy puszta látványosságot produkáljunk a várbeli turistáknak, s még kevésbé, hogy a magyar népnek. Úgy érzem, megválasztásom sokakat megrázó élménye sem engedne meg semmiféle duplázást. Nem a kormányon múlott tehát, hogy nem volt látványosabb szertartás, úgy tudom, 50 millió forintig terjedő keretet tartottak készenlétben az ünnepségre.

HVG: Sokan úgy hitték, 2000-ben a Kossuth téren valamiféle új hagyomány vette kezdetét.

S. L.: A millenniumi év különleges volt, amihez inkább illett egy nagyszabású ünnepség. Úgy érzem azonban, húsz perc alatt is el lehetett búcsúzni szépen az elődömtől, s érzékeltetni: hivatalba léptem. Ám szeretnék hamarosan a nép elé állni: augusztus 20-án beszédet fogok mondani egy központi helyen, a Parlament előtt vagy a budai Várban, a Szent István-szobornál.

HVG: Amikor 1994-ben elkezdődtek az elnök és a kormányfő közti konzultációk, még minden hétfőn összejött munkareggelizni a három vezető közjogi méltóság. Ön csak havonta kíván találkozni a miniszterelnökkel. Miért?

S. L.: Azt mondtam a miniszterelnök úrnak, tegyük formálisabbá az ilyen találkozókat, nem muszáj teli szájjal beszélgetnünk az ország dolgairól. Az ilyen konzultációknak az adhat értelmet, ha első kézből hiteles tájékoztatást tudok kapni az ország állapotáról. Az augusztus közepi első találkozón a gazdasági helyzettel kívánok megismerkedni. Nem azzal, amit kommunikálni szoktak, hanem ami a számok mögött van.

HVG: Találkoztak már korábban is? Az első AB tagjai köztudottan magázódtak, amikor tárgyalták az ügyeket. És önök?

S. L.: Amikor első találkozásunkat, a választási kézfogást követően a napokban először ültem le beszélgetni a miniszterelnök úrral, rögtön megkérdezte, miként szólíthatjuk egymást. Azt válaszoltam, magázódjunk, ami abszolút nem befolyásolja a kapcsolat minőségét. Én ehhez vagyok szokva, ezt tartom egészségesnek. Nyilván akit negyven éve ismerek, azzal - amikor éppen nem tárgyalunk - ezután is úgy fogok érintkezni, mint korábban. Talán dzsentri hagyomány Magyarországon, hogy rögtön mindenki tegeződni akar, holott a magázódás nagyon tisztességes dolog.

HVG: Szársomlyó, Nagymaros, Zengő - a hazai zöld mozgalmak több akciójában vett részt az elmúlt évtizedekben. Készül-e a környezetvédelmi szempontokat érvényesíteni az elnöki székből?

S. L.: Az én közéleti szereplésem egyik vonulata kétségkívül a Duna Körhöz s néhány más természetvédelmi akcióhoz kötődik. A környezetvédelmet én igen tágan fogom fel, ez egy olyan életszemlélet, amibe a fogyasztásellenességtől a jövő nemzedékek iránti felelősségig sok minden beletartozik. De nagyon fontos számomra egy másik terület, az adatvédelem is. Ne csak a tömlöcbe ne cipeljen be minket a rendőr, de a virtuális térben se tartsanak állandó megfigyelés alatt! Ám az államfő keze jogilag meg van kötve, éppen az AB határozatai miatt. Most tehát akasztják a hóhért. Az AB úgy alakította az államfő jogkörét, hogy "önálló politikai cselekvésre" csak pontosan - és szűken - meghatározott, rendkívüli körülmények között van tere. A parlamentáris kormányzásban a felelősséget a "felelős magyar ministerium" viseli Pesten, mint azt már a 12 pont követelte. Az elnöknek viszont azt kell érzékeltetnie, hogy a helyén van az esze és a szíve. Szeretném helyreállítani az érzelmi szféra és a szimbólumok hitelét. Ne a gazdasági mutatókról, a GDP-ről meg a fizetésről szóljon minden. Az erkölcsi normák tekintélyének visszaszerzése persze nem azt jelenti, hogy holnapután minden megváltozik. Talán két ciklus múlva lehet majd valami elmozdulást érzékelni.

HVG: Milyen átalakításokat hajt végre a Köztársasági Elnöki Hivatal apparátusában?

S. L.: Több külföldi elnöki hivatal struktúrájának áttekintése után kész elképzelésekkel léptem be a Sándor-palotába. Több főosztályt megszüntettem, s új hivatalvezetőt és -helyettest neveztem ki. Létrehoztam saját protokollosztályt is, mert ezt a feladatot a Sándor-palota számára eddig zömmel a Külügyminisztérium látta el. Más területen is önállósítani kívánom magunkat. Korábban a bérszámfejtést az Országgyűlés apparátusa végezte, mostantól a hivatal alkalmazásában áll egy félállású pénzügyi szakember. A következő hónapokban létre kívánok hozni még egy stratégiai főosztályt is, állandó tanácsadó testületem viszont nem lesz. Esetenként kívánok felkérni különböző irányzatokhoz tartozó szakértőket.

HVG: Az elmúlt napokban kiderült, hogy az eddigi államfői rezidenciát ön már nem veheti birtokba. Megfelelő színvonalú, más reprezentatív épületet viszont még nem tudott felajánlani a kormányzat. Mit kíván tenni?

S. L.: A Béla király úti állami komplexum helyén ökológiai és városszerkezeti okból is súlyos hiba volna lakóparkot építeni. 13 hektár , fél évszázada érintetlen területről van szó, gazdag állat- és növényvilággal, igen közel a város szívéhez. Biztonsági szempontból is pótolhatatlan terület, ami manapság nem elhanyagolható szempont. A rajta lévő szocreál stílusú épületek helyébe pedig újakat lehet építeni, ha nagyon akarják, jóllehet az ötvenes évek stílusa lassan divatba jön, s azon belül is vannak jó alkotások. Bár valóban botrányos, hogy nem gondoskodtak augusztus 5-ére az államfő számára hivatalos lakhelyről, nem vittem volna a nyilvánosság elé az ügyet, ha a sajtó érdeklődésére nem valótlan és megtévesztő tájékoztatást adnak az illetékesek. Azóta is olvastam olyan nyilatkozatot, amelynek egy szava sem igaz. Ezzel azonban nem foglalkozom, mert komoly és eredménnyel biztató tárgyalások indultak meg.

BABUS ENDRE

Sólyom László

A konzervatórium után egy makacs ínhüvelygyulladás miatt hagyott fel a zenei pályával, s választotta helyette a jogi stúdiumokat. Pécsi tanulmányai után az NDK-ban, a jénai Friedrich Schiller Egyetem polgári jogi tanszékén kapott állást; az egész fakultáson ő volt az egyetlen pártonkívüli.
A 41 évesen megszerzett professzori cím elnyeréséig igazi szobatudós volt: a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében és az Országgyűlési Könyvtárban dolgozott, 1984-ben a nagy-marosi vízerőmű felépítése ellen harcoló Duna Kör szakértője lett. 1989 februárjától a Független Jogászfórum színeiben vett részt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában.
Az MDF javaslatára választották az Alkotmánybíróság tagjává, kilenc éven át megszakítás nélkül vezette a testületet. Jelentős mértékben a Sólyom-bíróságon múlt, hogy nem restaurációs, hanem "előre-menekülő" rendszerváltás történt Magyarországon

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vasárnap izzadni és ázni is fogunk

Vasárnap izzadni és ázni is fogunk

Nagy Imre unokája: A diktatúra a nyakunkba liheg

Nagy Imre unokája: A diktatúra a nyakunkba liheg

Megszólalt a nő, aki agyonütötte az állatkert teknősét

Megszólalt a nő, aki agyonütötte az állatkert teknősét

Publicus: Karácsonynak lenne a legtöbb esélye megszorongatni Tarlóst

Publicus: Karácsonynak lenne a legtöbb esélye megszorongatni Tarlóst

"Magyarország nincs túl jól eleresztve demokratikus génekkel"

"Magyarország nincs túl jól eleresztve demokratikus génekkel"

680 méterre van: soha ilyen közel nem járt még űrszonda egy száguldó kisbolygóhoz

680 méterre van: soha ilyen közel nem járt még űrszonda egy száguldó kisbolygóhoz