Tetszett a cikk?

Úgy tűnik, a kisrészvényesek teljes jogfosztásával zárul az újkori magyar tőkepiac eddigi legnagyobb botrányának első, közigazgatási szakasza. A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogvédelemben részesítette ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) eddigi joggyakorlatát, miszerint a magyar pénz- és tőkepiacon egyetlen olyan törvénysértőnek sem kell joghátránytól tartania, akinek a törvénysértés formájáról és mértékéről sikerül megállapodnia a felügyelettel. Üzleti tervébe azért ezt a lehetőséget még senki se tervezze bele, mert például magyar és orosz állampolgároknak ezt eddig még nem sikerült elérniük.

Történt nemrégiben, hogy az LB Kozma György vezette bírói tanácsa úgy határozott, teljes jogvédelmet nyújt a kisrészvényeseket védő törvényi szabályozást szándékosan megsértő holland Heineken multinacionális söripari csoport és a törvénysértéseket elvileg megakadályozni hivatott PSZÁF összejátszásának. Ennek érdekében a Magyar Köztársaság pénz- és tőkepiacát a kocsmai kártyaadósság jogi megítélésébe sorolta át.

A naturális obligáció fogalma azt a jogi helyzetet takarja, amikor az állam elismer ugyan valamilyen jogot, de annak érvényesítését nem kívánja segíteni. Ennek egyik klasszikus példája a kocsmai kártyaadósság, amit a magyar jogrend jogszerűen szerzettnek ismer el, ám behajtásában már nem hajlandó segédkezni. Az LB a Heineken-ügyben kimondta, sem a törvénysértő befolyásszerzés, sem a jogellenesen jóváhagyott vételi ajánlat, sem a részvénykibocsátó közzétételi kötelezettségének megsértése nem érinti olyan közvetlenül a kisrészvényeseket, hogy joguk lenne a jogsértést "elnéző" PSZÁF-határozatokat bíróságon megtámadni. A perindítási jog elismerése ebben az esetben ugyanis - írja a Kozma-tanács - a jog társadalmi rendeltetésével ellentétes hatást váltana ki, az a törvényes érdekeltség kereteinek parttalan kiterjesztését jelentené. A szóbeli ítélethirdetéskor még elhangzott, de az írott szövegben valamiért már nem szerepel, hogy "határozataiban a PSZÁF köteles figyelemmel lenni a kisrészvényesek törvényben biztosított jogaira, ám annak elmaradása vagy megsértése sem jogosítja fel a részvényeseket a határozat megtámadására". Az LB döntéséből az következik, hogy - mivel a PSZÁF eljárásaiba a felügyeletét ellátó pénzügyminiszter sem szólhat bele - csak az indíthat közigazgatási pert a kisrészvényesek elleni jogsértést elnéző vagy engedélyező PSZÁF-határozat ellen, akinek a felügyelet engedélyezte a jogsértést.

Pedig az írott jogszabályok a józan logika által elvárt értékeket fogalmazzák meg. Az alkotmány a következőt írja: "A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti." Az államigazgatási eljárásokról szóló törvényben pedig ez áll: "Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél (...) az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát (...) keresettel kérheti a bíróságtól." A polgári perrendtartás ezt mondja: "Közigazgatási per indítására az jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti."

Mindezeket figyelembe véve a következő kérdés foglalkoztat. Az LB véletlenül, az államot a lehető legnagyobb védelemben részesítő jogértelmezésének hibaszázalékaként hozta meg törvénysértő, alkotmányellenes ítéletét, vagy egy multinacionális cég valóban olyan jó érdekérvényesítő, hogy képes szándékosan jogsértő magatartását is büntetlenre játszani?

DIÓSLAKI GÁBOR

(A szerző a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!