Tetszett a cikk?

Az utóbb időkben felgöngyölített korrupciós botrányoknál a bűnüldöző szervek álatalában megtalálálják a törvényszegőket, ám a szálakat mégsem tudják, vagy akarják (?) elvarrni. A háttérben állókra általában nem derül fény. De ne higgyük, hogy van új a Nap alatt. A Varga Tamások, Tocsik Márták, Kulcsár Attilák, Zuschlag Jánosok egyik elődje Eskütt Lajos volt. Főnökei bíztatására hízalta minisztere pártjának kasszáját.


Nagyatádi Szabó István. Nem tudták
kihallgatni, meghalt.
Eskütt Lajos,  a huszonöt éves fiatalember, Nagyatádi Szabó István kisgazdapárti miniszter mellett titkároskodott. Eskütt ellen 1921-ben indult per, azon a címen, hogy az akkor megkövetelt agrárkiviteli engedélyek kiadása fejében pénzt kért és fogadott el. Ám a pénzt nem ő használta, az a Kisgazdapárt kasszájában landolt. Volt az ügynek politikai következménye is, hiszen kormányberkekben nem volt kétséges, hogy Eskütt Nagyatádi Szabó utasítására cselekedett.

Nagyatádit be is idézték a bíróságra, de ott már nem jelenhetett meg, mert a tárgyalás előtt néhány héttel, gyanús körülmények között meghalt. Bethlen István kiaknázta a kedvező lehetőséget, átvette a Kisgazda Pártot, és arra építve 1922-ben létrehozta az Egységes Pártot. (Nagyatádi szobra, melyet még Gömbös Gyula leplezett le, a Földművelődési Minisztérium előtt áll.) Esküttet a bíróság 1924-ben 5 évre ítélte Mivel még a szabadulása után is házalni próbált az igazával, 1933-ban elmegyógyintézetbe zárták, ahonnan csak 1938-ban engedték ki, és végül 1957-ben, elfeledve halt meg.

Eskütt ugyanolyan „hasznos balek” volt, mint későbbi társai. A mai milliós, néha milliárdos sikerdíjak, pályázati pénzek, ingatlanbevételek mögött a közvagyon cinikus fosztogatása, szemérmetlen korrupció áll. Egyik napilapunk „hallgatag intellektuális bűnözőknek” nevezi a Kulcsár- vagy a Zuschlag-ügy vallomást megtagadó vádlottjait. Ezzel azt a látszatot kelti, mintha ezek az emberek önállóan, saját szakállukra követték volna el a bűncselekményüket, mint megannyi Osztap Bender. Mintha mondjuk, játékkaszinót fosztottak volna ki, rafinált módon, erre szakosodott „fehérgalléros” bűnözőként, de csalásuk titkát nem árulnák el. Holott jól tudjuk: itt egészen más jellegű csalásokról van szó: l közpénzeket tüntetnek el, a politikusok hallgatólagos jóváhagyásával, részben a pártkasszák feltöltése céljából.

A pénz végállomásáról általában csak találgatások látnak napvilágot. Mint a MÁV Cargo privatizációjánál, amelynél a senki által nem ismert törpecég, a Geuronet Bt. kétmilliárd forintos sikerdíjat vehet fel az osztrák vásárlótól. A Strabag beruházások, a Gripen vásárlás körüli botrányok csak megerősítik, hogy a kenőpénznek a magyar gazdaságban kiemelt szerepe van, és az időnként leleplezett vagy csak emlegetett „arcok” inkább csak alibiként szolgálnak.

Ezeknek az „arcoknak” a bevállalása persze nem teljesen kockázatmentes. Amikor már túlságosan szemérmetlenül hágják át a törvényeket, nem ritkán immár saját iniciatívára, működésbe léphetnek a bűnüldöző szervek. Leleplezésük esetén nem mindegy, hogy a politikusok meddig fedezik saját Eskütt Lajosaikat. Zuschlag mögül kihátrált a politika, a kiskunhalasi mozgalmárnak elengedték a kezét, neki kell elvinnie a balhét. Ez történt Tocsik Mártával, az estin jogot végzett titkárnővel, vagy Kulcsár Attilával, a pénzügyi tranzakciók terén ügyesnek bizonyult egykori pénzváltóval is. Feltehetőleg ez a sors vár az ingatlanspekulációba beletanult, az SZDSZ színeiben önkormányzati karriert befutó egykori villanyszerelőre, Gál Györgyre is.

Pelle János

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!