hvg.hu: Pár nappal az európai parlamenti választások előtt a hvg.hu interjút készített az akkor még csak leendő euroképviselővel, Bokros Lajossal. Lapunk kérdésére, hogy megválasztása esetén melyik brüsszeli frakcióba ül be, a volt pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy a néppártiba. Később fölmerült: még nem dőlt el, hogy a néppárti vagy az újonnan alakuló konzervatív frakció tagja lesz-e, végül ez utóbbi mellett döntött. A közelmúltban vezető konzervatív elemzővé avanzsált Tornóczky Anita klasszikusát idézve: és ezt így hogy?

Dávid Ibolya: Akkor még nem lehetett tudni, hogy a Néppártból két frakció alakul ki, az egyik a konzervatív. A konzervatív frakció ugyanis testvérfrakciója a néppárti frakciónak. Joseph Daul néppárti frakcióvezető pár napja ezzel kapcsolatban azt mondta: a két frakció a továbbiakban is egymásra utalva, egymást segítve fog dolgozni. Nem kell ellenséget keresni ott, ahol nincs: két baráti politikai csoport fog a továbbiakban is együttműködni. Egyébként a CDU/CSU mellett a brit Konzervatív Párt a legfontosabb nyugati szövetségesünk, tehát semmi meglepő nincs abban, ha a torykkal egy frakcióban ülünk.

hvg.hu: Az, hogy Bokros a konzervatívokkal tartott, magyarázható-e azzal, hogy mind az MDF, mind személy szerint ő sokszor bírálta a Fidesz gazdaságpolitikáját, melynek politikusai viszont a Néppártban maradtak?

D. I.: Ez Bokros döntésében nem játszott szerepet. A Néppárt egy nagy és ennélfogva sokszínű, sokféle értékrendet képviselő csoportosulás.

hvg.hu: A konzervatívok és reformisták frakcióját le lehet azzal írni, hogy – hasonlóan az amerikai republikánusokhoz – gazdasági értelemben liberális, ideológiailag konzervatív?

D. I.: Ez akár még igaz is lehet. Az ideológia az angolszász értelemben vett konzervativizmus. Hogy az új frakció milyen gazdaság- vagy Európa-politikát fog vinni, hogyan képviseli az új európai reformgondolatokat, a korszerű konzervativizmust, az Bokros Lajostól mint a frakció alapító tagjától is függ.

hvg.hu: 2003-ban már ön volt a Magyar Demokrata Fórum elnöke, az MDF mégsem támogatta az angolszász konzervatívok által indított iraki háborút. Hogyhogy?

D. I.: Az egyetlen magyar konzervatív politikus voltam, aki elfogadhatatlannak tartotta azt a pacifista Irak-politikát, amelyet a magukat jobboldalinak nevező politikai erők képviseltek. Azonban – hiába voltam már akkor is pártelnök – ezzel az álláspontommal kisebbségben maradtam, fegyelmezett politikusként pedig nem mentem szembe a többség által elfogadott állásponttal. Érdekes, hogy Európában a hagyományos bal-jobb skála, illetve az iraki háborúhoz való viszonyulás között semmilyen korreláció nem létezett.

hvg.hu: Csak nem egy angolszász konzervatív héját tisztelhetünk önben?

D. I.: Békés polgárembernek tekintem magam, aki szereti biztonságban látni családját, nemzetét. Ha héja nem is vagyok, de a konzervatív angolszász gazdaság- és társadalompolitika közel áll hozzám.

hvg.hu: Neokon?

D. I.: Azt nem mondanám, mert ma nem tudjuk pontosan, hogy ez a kifejezés mit takar. Hazaszerető, európai konzervatív politikus vagyok. Margaret Thatcher gazdaságpolitikájának legtöbb eleme pedig nagyon szimpatikus számomra. Nem vagyok egy állampárti ember, soha életemben nem is voltam az. Kisebb állam, teljesítményelv, a munka tisztelete, ez az ars poeticám. Az állam feladata ebben mindössze annyi, hogy lehetőséget adjon mindenki számára önmaga érvényesítésére. Ha valaki például gyereket vállal, ne kizárólag az államra számítson, hanem önmagára is, a lehető legnagyobb mértékben. Ő nevelje fel a gyermekét és tanítsa önállóságra, mert az állam ezt nem fogja megtenni. Segíts magadon, az Isten is megsegít.

hvg.hu: Pár héttel ezelőtt a Hit Gyülekezetéhez közelálló hetilap, a Hetek közéleti fórumának vendége volt Bokros Lajos, majd nem sokkal később Herényi Károly is. Ez jelent-e az angolszász értelemben vett konzervativizmust magáénak valló neoprotestáns egyház és a Magyar Demokrata Fórum között valamilyen – akár informális vagy ki nem mondott – szövetséget? A Hit Gyülekezete a bibliai értékeken alapuló társadalompolitikát és szabadpiaci gazdaságpolitikát képvisel.

D. I.: Bokros Lajos egy olyan vitafórumon vett részt, amelynek rajta kívül vendége volt többek közt Heim Péter és Hamecz István is. Később ugyanennek a közéleti fórumnak Kósa Lajos volt a vendége, aztán Kiss Péter is. Úgy gondolom, ha közéleti szereplőket meghívnak valahova, akkor nekik oda el kell menniük. Bokros Lajos és Herényi Károly jól tette, hogy elment a Hetekhez. Abból, hogy elmentem az egyik liberális klubba – márpedig elmentem, mert meghívtak – következik-e, hogy liberális vagyok? Hozzáteszem, hogy semmi kivetnivalót nem láttam abban, hogy a Hit Gyülekezetének velünk szimpatizáló tagjai gyűjtöttek nekünk ajánlószelvényt, sőt, nagyon köszönöm. Más hitesek pedig nyilván a Fidesznek és az MSZP-nek tették ugyanezt. Bárcsak egész Magyarország közéletileg olyan aktív lenne, mint a nagyon jó keresztényként élő gyülekezeti tagok. Jó tudni, hogy katolikusok, reformátusok, zsidók és ateisták, akiket demokráciafölfogásuk és konzervatív világképük összeköt, egyaránt gyűjtötték az ajánlószelvényt az MDF-nek.

© MTI

hvg.hu: Magát Antall Józsefet már nem tudjuk megkérdezni, hogy mi a véleménye a mostani MDF-ről. Antallt nem nevezném angolszász értelemben konzervatívnak.

D. I.: Antall József 1993-ban elhunyt. Sosem vállalnám annak eldöntését, hogy a tizenhat évvel későbbi helyzetben ő milyen politikai vagy gazdasági lépéseket tenne meg és azt sem szeretem, ha mások kijelentik, hogy miniszterelnök úr most ezt vagy azt csinálná. De Antall József a parlamentáris demokrácia föltétlen tisztelője, egyáltalán, a demokrácia írott és íratlan szabályainak híve volt. Politikai ellenfeleit nem megsemmisítendő ellenségként, hanem emberként kezelte, akiket ugyanúgy az Örökkévaló teremtett, mint őt. Sosem ment bele a manapság divatozó lejárató, útszéli politizálásba. Gazdaságpolitikája mindig a szociális piacgazdaságra épült.

hvg.hu: Szociális…

D. I.: A szociális piacgazdaságnak – nézzük például Németországot – két eleme van: a szociális és a piacgazdaság. Lehet olyan időszak, amikor a szociális hangsúlyozásának eljön az ideje, de ez az idő nem most van. Nemcsak Magyarországon, de egész Európában is olyan a jelenlegi helyzet, hogy a piacgazdaságot kell kétszer aláhúzni, mert különben fél év múlva nem lesz mit elosztani és még a leginkább rászorulóknak sem fog jutni.

Antall Józsefre visszatérve: ő azt vallotta, hogy az Európai Unióban a helyünk, de jó kapcsolatot kell ápolni az Egyesült Államokkal is. Ha a mai világot nézzük, ugyanez a helyzet: kulturális és demokratikus hátterének köszönhetően vigyázó szemünket az Egyesült Államokra kell, hogy vessük. A miniszterelnök úrnak a határon túli magyarságra vonatkozó politikája szintén mérvadó lehet a számunkra. 1989 márciusában Antall József tartott egy beszédet, amelyben elmondta, hogy az MDF-nek középpártnak kell lennie: otthont kell adnia a polgári közép kisgazda és a kereszténydemokrata híveinek, ugyanakkor meg kell jelenítenie a nemzeti liberalizmust és a kereszténydemokráciát is. A több mint húsz évvel ezelőtti beszéd ma is mérvadó számunkra.

hvg.hu: Boross Péter viszont él és időnként elmondja a véleményét, ami nem föltétlenül egyezik az ön véleményével. Visszavonulása lehet-e annak a következménye, hogy a párt letért az Antall József által kijelölt útról?

D. I.: Amikor Boross Péter bejelentette a parlamenti képviselőségről való lemondását, azt is kijelentette a sajtó legszélesebb nyilvánossága előtt, hogy visszavonulásának semmi köze az MDF által képviselt politikához. Természetesen számos dologban nem értek egyet Boross Péterrel, de a Mindenható különbözőnek teremtett minket. Lehet, hogy nem látszik, de számos esetben Herényi Károllyal sem értek egyet, sőt: a férjemmel sem, pedig ő nagyon közel áll hozzám, jól érti gondolataimat. Boross Péter atyai jó barátom, akit nagyon tisztelek. Az a spekuláció sem áll meg, hogy Bokros Lajos jelölése miatt vonult vissza, hiszen még Bokros európai listavezetővé választása előtt lemondott mandátumáról.

hvg.hu: A közelmúltban ön ajánlatot tett Orbán Viktornak a nemzeti radikálisok…

D. I.: A szélsőjobb.

hvg.hu: …a Jobbik elleni közös föllépésre. 2002 óta a Fidesz és az MDF közötti kapcsolat meglehetősen hűvös, néha kifejezetten rossz. A Fidesznek tett ajánlat az MDF-en belüli – a Fidesszel közelebbi viszonyt sürgető – ellenzéknek szóló gesztus volt?

D. I.: Nagy-Britanniában teljesen természetes, hogy a különböző politikai erők, de például a civil szervezetek vagy az egyházak együtt lépnek föl a politikai szélsőségesek ellen. A canterbury érsek határozottan a jobbszél térnyerése ellen szólalt föl, holott a Brit Nemzeti Párt csak 6,2 százalékot ért el.

hvg.hu: Ez azt is jelenti, hogy Erdő Péter esztergomi érseknek hallatnia kellett volna a hangját a Jobbik ellen?

D. I.: Egy ritkán előforduló nyilatkozatról beszéltem, ám saját egyházam ügyeiről semmilyen módon nem szeretnék állást foglalni.

hvg.hu: Ön nemcsak politikus, hanem jogász is. Mennyire látja kivitelezhetőnek azt az elképzelést, hogy majdani ügyészségi kihallgatásán a vallomását diktafonnal fölveszi és nyilvánosságra hozza?

D. I.: Azon leszek. Bízom benne, hogy ezt megtehetem. A legnagyobb védettséget a nyilvánosság adja. Áder János nem véletlenül tanácsolta annak idején Kulcsár Attilának a K&H-ügyben, hogy forduljon a nyilvánossághoz. A helyzet persze nem ugyanaz: az ügyészség hivatali szolgálati titkot sért. Ott tartunk, hogy az UD ZRt. lett az ügyészség szóvivője. A cég vezetője tájékoztatta az Indexet arról, hogy mire készül a Legfőbb Ügyészség és éppen ki ellen. Már a látszatra sem adnak az urak?

hvg.hu: Van az MDF-en belül olyan elképzelés, mely szerint Bokros Lajos pár hónap múlva lemondana, Habsburg György lenne az euroképviselő, Bokros pedig a választási kampányra hazajönne és itthon az MDF kampányában fontos szerepet vállalna?

D. I.: A szekér ne előzze meg a lovat. Ha ott tartunk, hogy a ló elkezdte húzni a szekeret és eljön a kereszteződés, akkor majd jelezzük a nyilvánosságnak, hogy merre megyünk.

Szegő Péter