Kelemen Hunor: „Állampolgárság és szavazati jog együtt jár”
Az RMDSZ és a Fidesz korántsem felhőtlen viszonyáról, az erdélyi magyarság képviseletének dilemmáiról, a kettős állampolgárság jelentőségéről fejtette ki véleményét a legnagyobb romániai magyar párt újdonsült elnöke, Románia művelődési minisztere, Kelemen Hunor.
hvg.hu: Tizennyolc év pártelnökség után ön váltotta Markó Bélát az RMDSZ elnöki székében. Tovább viszi a Markó Béla által képviselt politikai vonalat, vagy új irányba viszi a pártot? Min fog változtatni?
Kelemen Hunor: Nem szégyellem, hogy Markó Bélától is tanultam, akit sokan az összmagyar politika legtehetségesebb politikusának tartanak.
Sok mindent tanultam tőle, de ettől még nem vagyok azonos vele. Sosem tagadtam, hogy néhány alapvető kérdésben a folytonosságot képviselem. Folytonosság kell abban, hogy a politikai érdekképviseletet senkinek nem szabad kiszolgáltatnunk, meg kell őriznünk önállóságunkat. A folytonosságot képviselem abban is, hogy határozottan állítom: a magyar identitásunk megőrzésében nincs kompromisszum. Én mindig azt mondtam, hogy a jól működő dolgokat meg kell tartani, ami pedig nem működött, azt korrigálni kell, politikai irányváltásra viszont nincs szükség az RMDSZ-ben.
Ugyanakkor változásra szükség van, kiszámítható és ésszerű változásra. Olyan változásra, amit közösen megbeszélünk, és a döntést együtt hozzuk meg. Nemzedékváltásra van szükség: változásra a gondolkodásban és az eszmékben, változásra a döntéshozatalt illetően, változásra a mindennapi munkában. Úgy bővítjük ki a döntéshozatalt a szövetségen belül, hogy érvényesüljön az arányosság, az egyensúly és a szolidaritás elve, és egyetlen magyar közösség se maradjon ki ebből. Az önkormányzati szférának is nagyobb súlyt kívánok adni, hisz a politikai döntéseknek jelentős részét nekik kell életbe ültetni. Így ezek meghozatalában is helyet kell kapniuk.
Hamarosan megalakítjuk a Regionális Önkormányzati Tanácsokat. Már ezen a héten létrehozzuk az RMDSZ Gazdasági Tanácsát, amelynek feladata, hogy a 2011–2012-es időszak kormányzati politikájának gazdasági részét meghatározza: javaslatokat tegyen a strukturális reformokra és a gazdaság-élénkítő programokra. A Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i ülésén megválasztjuk a politikai alelnököt és a főtitkárt, július végéig pedig megalakul az új SZKT. Ősszel megalakítjuk a Kulturális Autonómia Tanácsot, amely az erdélyi magyar értelmiség és civil szféra egyeztető fóruma lesz. Az értelmiség felelőssége nem változott, de új feladata és szerepe van: formálni, alakítani, előkészíteni közpolitikai döntéseinket.
hvg.hu: Tőkés László örömmel nyugtázta, hogy ön az erdélyi összefogás keretében együtt kíván működni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a jövőbeli Erdélyi Magyar Néppárttal, de ennek ellenére úgy látja, ön „nem hordozza magában a változás üzenetét”. Mi erről a véleménye?
K.H.: 2007–2008-ban sokat egyeztettem Tőkés Lászlóval és csapatával, ennek köszönhetően jött létre 2009-ben a Magyar Összefogás, a közös európai parlamenti lista. Befogadó szövetséget szeretnék újraépíteni, és ebben helye van mindenkinek. Az alap adott, mert az erdélyi magyarok a megegyezést akarják. Fontos kiindulópont még, hogy Tőkés Lászlóék is megőrzendő értéknek tartják a parlamenti képviseletet, márpedig a 6,5 százaléknyi magyarság nem tud két pártot az 5 százalékos küszöbön átjuttatni. A parlamenti választásokon egységesen kell fellépni, mert a közvélemény-kutatásaink minden egyes esetben azt mutatják: a választók legalább 85 százaléka szerint egységes magyar képviseletre van szükség. Mindenkire szükség van az erdélyi magyarságért folytatott közös munkában. Tőkés Lászlót személyesen hívtam meg az április 2-án, Kolozsváron sorra kerülő Mátyás-szoborcsoport felavatására, ő ezt el is fogadta. Persze tisztázni kell a pártalapítási szándékot és elképzelést, ugyanis egy éles pártversenyből csak a naivak vagy a cinikusak gondolhatják azt, hogy bárki megerősödve kerülhet ki. Ennek egyetlen vesztese az erdélyi magyar közösség lehet.
hvg.hu: Hogy értékeli Tőkés azon mondatát, hogy Bukarest fontos a romániai magyaroknak, de Budapest legalább olyan fontos, hiszen az a nemzet fővárosa?
K.H.: Számunkra, erdélyi magyarok számára a kisebbségben megélt 93 év intézményépítési kísérletek sorozata. A fő cél mindig a nemzeti identitás megőrzése és újrateremtése, a magyar emberek közötti szolidaritás és a nemzeti alapú integráció megteremtése volt. Az erdélyi magyarság nem pusztán egy kisebbségi csoport, egy nemzetiség Románián belül, amely számára a többség különböző jogokat biztosít (vagy nem biztosít). Az erdélyi magyarság Romániában államalkotó tényező és egy (részben) önálló társadalom, amelynek saját közügyei, sajátos társadalmi, gazdasági problémái, igényei vannak. Az erdélyi magyar társadalom helyzetének javulását, társadalmi és gazdasági problémáink megoldását nem várhatjuk csupán az államtól vagy a többségi társadalomtól.
Elsősorban az szükséges, hogy saját közügyeinket mi magunk intézzük. Ez problémáink megoldásának záloga, és a feltétele annak, hogy az erdélyi magyar társadalom mint önálló egység hosszú távon fennmaradjon, és ez az út visz bennünket el az autonómiáig. A nemzeti szolidaritás és az erdélyi magyar társadalom iránti igény erősen él a magyar emberekben. Ahhoz azonban, hogy céljaink megvalósuljanak, hogy Erdélyben szolidáris közösségként és társadalomként megmaradjunk, erős és egységes politikai akaratra, ésszerű tervezésre van szükség. Úgy vélem, nem célravezető sorrendet felállítani. Budapest, ami a nemzeti identitást és az általános kulturális értékeket illeti, meghatározó volt és marad az erdélyi magyar közösség számára, ám ha valaki azt hiszi, hogy Bukarestet megkerülve elérhető valami érdekink érvényesítése terén, annak azonnal abba kell hagynia a politizálást.
hvg.hu: Miként kommentálja a Fidesz alelnökének, Pelczné dr. Gáll Ildikónak azt a Nagyváradon elhangzott beszédét, melyben gyakorlatilag felszólította az RMDSZ-t, rögzítse, kik a szövetségesei, értelmezze újra a Fideszhez fűződő viszonyát, döntsön a változás mellett, s ha ez megtörténik, számíthat a Fidesz segítségére?
K.H.: Én már el is felejtettem ezt a felszólalást, nem vagyok olyan ember, aki kellemetlen dolgokon sokat rágódik. Az a véleményem, hogy a magyar kormánnyal, a kormányzó pártokkal, a Fidesz-KDNP-vel szoros, partneri kapcsolatot kell ápolnunk. Számunkra fontos, hogy Magyarország erős legyen a régióban, tekintélye legyen Európában, mert akkor tudja segíteni a Kárpát-medencei magyarok érdekérvényesítését. Magyarországnak is az az érdeke, hogy az erdélyi magyarságnak erős és legitim képviselete legyen a parlamentben, a kormányban. A magyar-román kapcsolat is ezt kívánja, és épeszű ember nem gondolhat olyasmit, hogy az erdélyi magyarságot, ezt a másfél milliós, nagyon sokszínű közösséget megfossza a parlamenti képviselettől. Azt hiszem, ezek a közös érdekeink felülírnak sok mindent.
hvg.hu: Az Orbán-kormány népszerű Erdélyben, ennek ellenére, Markó Béla utódjának megválasztásakor a Fidesz által erőteljesen támogatott Olosz Gergely a szavazatoknak még a 10 százalékát sem szerezte meg, miközben ön 70 százalékot kapott. Mivel magyarázza ezt?
K.H.: Az elmúlt 15 év alatt elvégzett munkámnak köszönhetem ezt az eredményt. Ez számomra többletenergiát ad, mert azt jelenti, hogy az elmúlt esztendők munkája – minden jó és rossz oldalával együtt – ismert a küldöttek, a területi szervezetek előtt. De azzal is számolni kell, hogy az erős támogatáshoz hasonlóan az elvárás is ugyanolyan mértékű. A kampány lejárt, az elnökválasztás befejeződött. Ettől a pillanattól számomra nincsenek Ecksteint, Oloszt támogatók vagy Kelemenre szavazók, hanem szövetség van, amelyet együtt kell működtetnünk. Ilyen szempontból mindenki elnöke vagyok a szervezeten belül. Nem fogok különbséget tenni egyik vagy másik küldött, szervezet között. Ezt mindenkinek így kell értékelnie, és szerintem így is teszik. Az RMDSZ-ben mégiscsak volt egy olyan érték, hogy tudjuk, meddig lehet elmenni, és ha időnként egyesek túl is lépték a határt, a verseny után zárjuk sorainkat.
hvg.hu: Köztudott, hogy az RMDSZ és a Fidesz-KDNP viszonya nem felhőtlen. Mit akarnak tenni a közös érdekek és értékek mentén?
K.H.: Közép-Európának ebben a részében még semmi nem dőlt el véglegesen. Így a román-magyar kapcsolatokról sem állítható, hogy megnyugtatóan rendeződtek volna, mint ahogy azt sem jelenthetjük ki, hogy nem ronthatók el egyetlen perc alatt. Ugyanez érvényes a nemzeti kisebbségek jogaira.
Az idei március 15-e miatt egy hajszálon múlott, hogy a román parlament nem fogadott el magyarországi politikusokat elítélő határozatot. Ezt mi akadályoztuk meg, mert tudatában voltunk annak, hogy egy ilyen nyilatkozat a román-magyar és romániai-magyarországi kapcsolatok minden szintjének árthat. Ezért fontos, hogy minden politikai szereplő felelősen nyilatkozzon, döntsön, mert egy két évtizedes építményt nagyon gyorsan le lehet rombolni. Folyamatos bizalomerősítésre van szükség, kölcsönös tiszteletre, empátiára és ugyanakkor határozottságra, ami az érdekérvényesítést illeti.
hvg.hu: Román ellenzéki politikusok élesen bírálták Kövér László marosvásárhelyi kijelentését, miszerint „Székelyföld autonómiája megfelel a teremtő akaratának”. Erről mi a véleménye?
K.H.: Mint korábban is említettem, a lappangó román nacionalizmust nagyon gyorsan fel lehet szítani. Nekünk nem érdekünk, hogy visszatérjen a ’90-es évek elején tapasztalt magyarellenes hangulat Romániában, ezért is fontos, hogy aki segíteni próbálja az erdélyi magyarok törekvéseit, az tanúsítson a jó szándékon túl kellő felelősséget és bölcsességet.
hvg.hu: Ön azt is kijelentette, hogy sokkal több dolog köti össze Fideszt és az RMDSZ-t, mint amennyi elválasztja. Melyek ezek?
K.H.: Az RMDSZ és a Fidesz is az Európai Néppárt tagja. Nemzetpolitikai kérdésekben is sok mindent hasonlóképpen látunk, például a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek szülőföldön való boldogulását támogatjuk, nem az elvándorlást.
hvg.hu: Mi a véleménye a kettős állampolgárságról és határon túliak szavazati jogának esetleges kérdéséről?
K.H.: A kettős állampolgárság az erdélyi magyaroknak tett nagyon fontos politikai gesztus. Hat éve még nagyobb lett volna a jelentősége, hiszen akkor Románia még nem volt az Európai Unió tagja. Jelképes erejét azonban ma sem lehet túlbecsülni, sokan pedig gyakorlati hasznát is látják majd. Úgy vélem, hogy az állampolgárság és a szavazati jog együtt jár, ennek pontos részleteit a választási törvénynek kell szabályoznia. Románia is lehetővé tette a határokon túl élő állampolgárai számára a szavazati jogot, olyan rendszert alakítva ki, amely ezt a jogot biztosítja ugyan, de nem befolyásolja az országban élők szavazatai által kialakult politikai arányokat. Célunk, hogy a magyar állampolgárság megszerzése ne a kivándorlást segítse, hanem a szülőföldön való megmaradás és boldogulás ösztönzője legyen.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
