Orbán Viktor Tusnádfürdőn elejtett gyöngyszemei közül csak egy.

Miközben azt elemzi, hogy a nagyhatalmak hogyan szívnak el a kevésbé szerencsés országokból agyvelőt, tudást, pénzt, mindent, felhívja a figyelmet arra, hogy:

„Ne legyünk vulgármarxisták, és ne gondoljuk azt, hogy a nagyhatalmaknak csak ez az egyetlen törekvése van, a nagyhatalmak mindig úgy szokták gondolni, még a gyarmatosítás legsötétebb óráiban is, hogy egyébként ők civilizációt is terjesztenek, eszményeket is és értékeket is visznek, nem egyszerűen csak erőforrásokat vesznek el.” Úgy szokták gondolni, úgy gondolják ma is, mert hát mi a különbség, mondjuk, az afrikai francia gyarmatosítás meg az amerikaiak vagy a németek mai, Magyarországgal szembeni viselkedése között? Nem leszünk gyarmat, Liebchen.

Érdekesebb a folytatás, abból ugyanis kiderül, hogy kit és mit hisz Orbán eme bölcsesség forrásának.

„Ezt egyébként még húsz-huszonöt éve egy nagyon divatos szerző, Szűcs Jenő elég világosan megírta, amikor a világgazdaság centrumairól és perifériáiról állított össze egy népszerű értekezést.”

Szűcs Jenő először is húsz-huszonöt éve biztosan nem írt és nem is „állított össze” semmi hasonlót (összeállítani megírás címén csak hajtószíjak és szalonkavadászok szoktak), mivelhogy 1988 novemberében meghalt. Életének utolsó négy hónapja elvben még belefér a huszonöt évbe, de ebből a rövid időszakból nem tudunk világgazdasági témájú, népszerű értekezéséről. 1988-ban Szent István intelmeiről publikált egy tanulmányt, ugyanis nem a világgazdaságot kutatta, hanem középkortörténész volt.

Szűcs Jenő viszont valóban használta a centrum és a periféria fogalmát, de azt nem a világgazdaságra, hanem Európára alkalmazta, benne a Magyarországot is magába foglaló köztes régióval, Vázlat Európa három történeti régiójáról című híres esszéjében, amelynek eredeti változata a szamizdat Bibó-emlékkönyvben jelent meg, 33 (harminchárom) éve.

Ami a divatosságát illeti, nem lehetett olyan nagyon divatos, ha a miniszterelnök ennyit se tud róla. Szűcs egyébként utal a világgazdasági centrum-félperiféria-periféria különbségtételre is, ezt Fernand Braudel francia történésztől vette át.

Ámde Braudel, bármilyen nagy tudós volt, szintén nem mondható nagyon divatosnak. Ellentétben a koncepció eredeti, népszerűen balos, marxizáló megfogalmazójával, Immanuel Wallerstein amerikai professzorral. Akit Magyarországon a hetvenes évek végétől agyba-főbe propagáltak, mivel Orbánhoz hasonlóan fogalmazta meg centrum és periféria viszonyát, a létező szocializmus „félperifériás” országainak agyament, mondhatni unortodox gazdaságpolitikáját pedig egyszerűen felzárkózási stratégiának tartotta, s ezzel kellemes biankó felmentést adott minden ostobaságukra és bűnükre. Orbánnak talán ez derengett.

Rég volt az a Bibó Kollégium.