Hát sikerült megtalálni az érvet, hogy miért ne legyen bevett egyház tíz szervezet, köztük az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség! Szomorú, de nem volt kétségem afelől, hogy megtalálják. Igaz, elég soká törte a fejét valaki, hiszen az ügymenet már a választások előtt ott tartott, hogy bevihették volna a témát az országgyűlés ülésére, de még az új parlament elé is csak ősszel kerülhet, mert a Ház igazságügyi bizottsága július 11-éig elhúzta a javaslat benyújtását.

Egy kicsit igazságtalan, hogy mindig a MET-et emlegetjük példaként, pedig a várható döntés másokat is sújt majd. Van köztük keresztény, zsidó és buddhista csoport, valamint a keleti eredetű bahá’í felekezet. De azért a MET a legismertebb, mert Iványiék az 1970-es években léptek ki a pártállammal szorosan együttműködő metodista egyházból, és többéves harc után sikerült csak elismertetniük magukat az MSZMP által irányított Állami Egyházügyi Hivatallal. Továbbá az egyházelnök képviselő is volt. Nyilván ez is szerepel a bűnlajstromán, hiszen az SZDSZ frakciójában ült – de ki máshoz csatlakozott volna, mint annak a demokratikus ellenzéknek az utódszervezetéhez, amely már a rendszerváltozás előtt kiállt az üldözött vallási csoportok mellett?

Node miért is nem lehet ez a tíz közösség bevett egyház? Az országgyűlés igazságügyi bizottsága tulajdonképpen vállat vonva azt válaszolja erre, hogy „csak”, de ezt az indoklásban így fogalmazza meg: „Az érintett vallási közösségek önmaguk vagy intézményük útján végzett tevékenysége – így különösen történelmi és kulturális értéket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységük – ugyan többségük tekintetében figyelemreméltó, de csak kis társadalmi támogatottsággal bíró. Ezáltal megállapítható, hogy a felsorolt szervezetek közösségi tevékenységüket a társadalom egészére vetítve csekély hasznosulással végzik.”

Tehát például a MET 12 iskolája (óvodától a gimnáziumig és a fővárostól távoli kis falvakig), a Wesley János Lelkészképző Főiskola, öt öregotthon és több budapesti hajléktalanintézmény kevés. „Csekély hasznosulású.” Az érdektelen, hogy a legszerencsétlenebb sorsú nyomorgókon segítenek, és hogy reménytelen helyzetben kínlódó családok gyermekeinek próbálnak mégis kilátást nyújtani. A Wesley főiskola jó volt Balog Zoltán református lelkésznek, a mai illetékes miniszternek arra, hogy ott tanítson. Bukovics Istvánnak, a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság korábbi főparancsnokának, Pintér Sándor belügyminiszter volt főtanácsadójának is jó volt, hogy onnan terjesszék fel professzornak – az akkori törvény szerint ugyanis hitéleti képzéssel összefüggésben ehhez nem volt szükséges a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes szakértői véleménye. És mint az Átlátszó Oktatás kinyomozta, az így szerzett címmel lehet most a kormány különleges kegyeit élvező Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának vezetője. De ahhoz ez a főiskola se elég hasznos, hogy a MET bevett egyházzá váljon.

Arról van itt szó, hogy a 2011-ben, több nekifutás, államfői és alkotmánybírósági visszadobás után született törvény azt mondja: „Vallási közösség az Országgyűlés által elismert egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet. Az Országgyűlés által elismert egyház bevett egyház.” Igaz, az Ab éppen azt kifogásolta, hogy független bíróság helyett a politikusokból álló parlament dönthet az egyházak elismeréséről, és ez ellen nem lehet fellebbezni. Hasonló érvekkel marasztalta el a jogszabályt az Emberi Jogok Európai Bírósága is. De a kormányzó többség az utóbbi évek szokása szerint erre azzal válaszolt, hogy 2013-ban magába az alaptörvénybe írta bele: „Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek.” Ettől kezdve az Ab nem szólhat bele, hiába lett így alkotmányellenes az alkotmány abban az értelemben, hogy egyik passzusa ellentmond a másiknak.

Azt viszont sem az alaptörvény, sem az egyházak jogállásáról szóló törvény nem részletezi, hogy mitől lesz alkalmas vagy alkalmatlan egy közösség az állammal való együttműködésre. Ezt teljesen önkényesen döntheti el a javaslatot tevő szakbizottság, illetve végül majd a parlament egésze. Így aztán hiába állapította meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a  kérelmezőkről, hogy „a vizsgált feltételeknek valamennyi vallási tevékenységet végző szervezet megfelel”, és az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is hiába közölte, hogy a „felsorolt szervezetek működésével kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázat nem áll fenn”. Az igazságügyi bizottság a közösségek képviselőit meghallgatva arra a következtetésre jutott, hogy „az állami együttműködésre vonatkozó feltételek nem állnak fenn”.

Ezután pedig a testület a határozat indoklásában mindenkit megnyugtat, hogy a közösségek alaptörvényben biztosított „szabad vallásgyakorláshoz fűződő joga ... nem sérül” elutasítás esetén sem, mert a törvény „minden vallási tevékenységet végző szervezet számára egyesületi formában biztosítja a vallás szabad gyakorlását”. Szóval nem viszi el őket a rendőr. Tényleg volt rendszerváltozás. Nem zárják be a templomukat. Remek. Még egyháznak is nevezhetik magukat, noha nem „bevett”-nek. Csak éppen azt a pénzügyi támogatást nem kapják meg áldozatos szociális és oktatási tevékenységükhöz, amely nélkül talán nem tudják azt folytatni. Csak éppen nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó egyházaknak adható egy százalékából. (A másik százalékért a rákbeteg gyerekeket és a kutyamenhelyeket segítő alapítványokkal kell versengeni, ami szinte reménytelen.) Csak éppen megsért és leértékel az országgyűlés több tízezer hívő embert és papjaikat, az intézményeket éhbérért működtető szakértőket és az ott gondozott, nevelt állampolgárokat. Még egyszer ideírom a bizottság véleményét: nincs velük semmi baj, „figyelemre méltó” intézmények ezek, de kevesen támogatják őket. Hát akkor az állam sem. Aki kicsi, pusztuljon.

Kevés ilyen aljas húzása volt a „Nemzeti Együttműködés Rendszerének”.