Tetszett a cikk?

Az Európai Parlament elnökeinek írása.

Válaszúthoz érkeztünk, ez aligha kétséges. Európa jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy polgárai hogyan szavaznak a május végi választásokon.

Mi valamennyien az Európai Parlament elnökeiként tevékenykedtünk, bizonytalanság és optimizmus idején egyaránt. A szolidaritás volt az, ami a kontinens II. világháború utáni történelme során az európaiakat összekötötte, és segítette abban, hogy a legreménytelenebb időszakokban is képesek legyenek szembenézni a legnagyobb nehézségekkel is. Ma már nem „régi” és „új” tagállamokról beszélünk, hanem egyetlen Európáról – Helsinkitől Nicosiáig, Lisszabontól Bukarestig és Varsóig.

Ma a régi bizonyosságokat, amelyekre Európa és a világ a II. világháború vége óta támaszkodik, a hatalomért folytatott versengés új időszakában a fokozódó geopolitikai feszültségek és a „valamit valamiért” elvén alapuló diplomáciai hullám kemény próbára teszik.

Európaiként nem választhatunk mások helyett, és nem ellenőrizhetjük, mit csinálnak mások. Mi a magunk nevében választhatunk és hozhatunk közös döntéseket, nemcsak a saját érdekeink, szükségleteink és értékeink alapján, hanem a minket körülvevő világ szükségleteivel is összhangban.

Az Európai Unió nem olyan tökéletes, mint ahogyan azt talán sokan szeretnék, és nem is olyan tökéletlen, mint amilyennek leghangosabb kritikusai lefestik. De ahhoz, hogy tökéletesíthessük, megváltoztathassuk és megújíthassuk, először is meg kell őriznünk az Európai Uniót.

1979 júniusában tartottak először európai parlamenti választásokat – vagyis negyven évvel ezelőtt. Negyven évvel azt megelőzően, 1939-ben fiatal európaiak egész nemzedéke volt kénytelen egymás ellen harcolni. A II. világháború során 55 millió ember vesztette életét.

Az európai béke és egység sarokkövét azóta is a problémák megoldására, a különbözőségek kiküszöbölésére irányuló együttműködés képezi. Súlyos áron megszerzett tanulság volt, melyet nem szabad elfelejtenünk, nem szabad hagynunk, hogy az apátia és ellenségeskedés háttérbe szorítsa!

Az Európai Unió támogatottsága minden eddiginél erősebb a közvélemény-kutatások szerint. Ennek most a szavazófülkékben is meg kell mutatkoznia. A világ legnagyobb egységes piacával rendelkezünk. Értékeink és hagyományaink – az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogrend és a béke – az európai életmód alappillérei.

Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van polgáraira. Ezért mi, alulírottak, az Európai Parlament jelenlegi elnöke és az Európai Parlament volt elnökei, arra kérjük az európaiakat, hogy a közelgő európai parlamenti választásokon leadott szavazatukkal gyakorolják jogaikat és bizonyítsák felelősségérzetüket.

A cikket Antonio Tajani, az Európai Parlament jelenlegi elnöke, valamint az alábbi korábbi elnökök írták alá: Lord Plumb (1987–1989), Enrique Barón Crespo (1989–1992), Klaus Hänsch (1994–1997), José María Gil-Robles (1997–1999), Pat Cox (2002–2004), Josep Borrell Fontelles, (2004–2007), Hans-Gert Pöttering (2007–2009) és Jerzy Buzek (2009–2012).

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tomán Szabina: "Nem kell bizonygatnom, milyen ügyes lány vagyok."

Tomán Szabina: "Nem kell bizonygatnom, milyen ügyes lány vagyok."

A leggazdagabb 1 százalék több légszenyezettségért felelős, mint az EU

A leggazdagabb 1 százalék több légszenyezettségért felelős, mint az EU

Úgy tűnik, a koronavírus-vakcinához tényleg csak a gazdagabbak juthatnak először

Úgy tűnik, a koronavírus-vakcinához tényleg csak a gazdagabbak juthatnak először