szerző:
Vágvölgyi B. András
Tetszett a cikk?

Kiss Árpád, a romák sérelmére 2008-09-ben terrorista eszközökkel elkövetett rasszista sorozatgyilkosság elsőrendű vádlottja, akit tényleges életfogytiglanra ítéltek, a minap ügyvédje, Dr. Józsa Edina útján perújrafelvételt kért a bűncselekmények idején regnáló szocialista kormányzat és a titkosszolgálatok érintettségét sugalmazva. Erről március elején a Magyar Nemzetben látott napvilágot három híradás. Vélemény.

Akadozhat Kiss Árpád irodalmi munkássága a szegedi Csillagbörtönben. Az általában a gnosztikusokkal, s különösen Hermész Triszmegisztosszal foglalkozó beígért nagy mű elkészültét megakaszthatja a rendszeres perújítási indítvány-írás. Kiss Árpád nem akármilyen intellektus, az úgynevezett romagyilkosságok pereinek tárgyalásán az eljárás korlátos számú követői (e sorok írója ilyen volt) meggyőződhettek arról, hogy a halálkommandó vezetője alaposan kigyúrta magát a Btk-ból, perrendtartásból és büntetőeljárás-jogból. A 167 napos elsőfokú tárgyaláson dr. Miszori László bíró tanácsa előtt a nyomozati, elsősorban a helyszínelési elégtelenségekre Kiss Árpád alaposan rámozdult, főként a DNS-minták elemzéséért felelős hemogenetikai szakértőt szuttyogtatta, különösebb számára pozitív eredmény nélkül; noha az nyugodtan kimondható, hogy ilyen súlyú ügyben ennyire trehány nyomozás talán sosem zajlott a magyar kriminalisztika ezeréves történetében.

Bérdi Zsolt ügyvéd, aki Kiss Árpád védője volt az első-, és másodfokú eljárásban – Kisst a Kúrián már mostani ügyvédje, Józsa Edina képviselte – azt válaszolta megkeresésemre, miszerint mire föl és miért most került elő ez a téma: „fogalmam sincs, ezek bénázások, nem tudom mire alapozzák”. A perújrafelvételnek ugyanis új tényre kell alapoznia, kérdés, mi lehet az új tény, és mi indokolja az időzítés időpontját. A kormánypárti médiatermék azt írja, hogy „a korábbi eljárás során nem derítették fel megfelelően a szocialista kormányzat, illetve a titkosszolgálatok szerepét a történtekben”.

A Fővárosi Ítélőtábla már tavaly, 2019. március 28-án kelt végzésében elutasította Kiss Árpád egy korábbi, 2018. december 11-én előterjesztett perújítási indítványát. Ebben Kiss arról beszélt, hogy Kóka Jenő meggyilkolása során, melyet a golyós Mauserral hajtottak végre, nem ő kezelte a fegyvert, hanem testvére, a II. rendű terhelt Kiss István húzta meg a ravaszt, ő maga csak bűnsegédként vett részt a cselekményben. E korábbi perújítási indítványban hiányolta, hogy a helyszínelők nem rögzítették öccse talplenyomatát, valamint azt állította, hogy a 2008. június 2-i, a debreceni menekülttábor elleni támadást sem ő, hanem a III. rendű Pető Zsolt hajtotta végre, hiszen ebben az időpontban ő munkahelyén dolgozott, amit munkavégzési napló és egy tanú is tanúsít.

Az Ítélőtábla elutasító végzése szerint „az elkövetői alakzat téves megállapítása miatt tettesi helyett bűnsegédi magatartás megállapítására, ennek folytán a kiszabott büntetés lényeges enyhítésére irányult” az indítvány. A tiszalöki gyilkossággal kapcsolatban Kiss Árpád perújítási indítványában felveti öccse „beismerő vallomásának” lehetőségét is, mely új bizonyítéknak minősülne. A bíróság szerint az új bizonyítéknak alkalmasnak kell lennie az ítéletben megállapított tényektől eltérő új tény megállapítására, mely önmagában valószínűsíti a terhelt felmentését vagy lényegesen enyhébb szankció alkalmazását. Az eljárási pozíciók pedig nem halmozhatók, az ügyben terheltként szereplő személy nem hallgatható meg tanúként.

Már e tavalyi perújítási indítványban előkerült, hogy Kiss István 2008 elejére kilépett a Petrovszki Attila ketrecharcos vezette Véres Kard nevű szkinhed szerveződésből. Ez azt a valótlan érzést erősíthette az óvatlan külső szemlélőben, hogy Kiss egyúttal a szélsőséges eszmevilág szoros követésével is felhagyott volna. De kik lehettek az elutasító végzésben az előkészítésben aktív, de „az eljárás során ismeretlenül maradt további barátok”? A bírói végzés azt a szemléletet tükrözi, hogy a romagyilkosságok ügyében nincs még kimondva az utolsó szó; az, hogy a halálbrigádot elítélték és annak tagjai büntetéseiket töltik, nem jelenti azt, hogy a szabadlábon maradt, felderítetlen megbízó(k), finanszírozó(k), tipperek, fizikai és pszichikai bűnsegédek örökre megúszhatják a felelősségrevonást. Amennyiben a korabeli kormányzatnak és titkosszolgálatoknak személyi és/vagy intézményi szintű felelőssége van, az kerüljön megállapításra. Ezt mondta az Ítélőtábla végzése tavaly, és ezt mondja most Kiss Árpád is. Ilyesmi lehetett az úgynevezett KBH ügy: Tóth Szabolcs hadbíró tanácsa három tábornok és egy főtiszt terhére hozott ítéletet, ám a tárgyalás zárt volt, az anyagot 30 évre titkosították, és a legnagyobb meglepetés, hogy a IV. rendű Csontos István volt hadibesúgó tartótisztje nem volt a per érintettje.

Mikor a világsajtó, ha nem épp koronavírusozik, a magyar kormányzat újabb romaellenes ténykedéseivel foglalkozik, érthető, ha a propagandaminisztérium terelné a figyelmet. És mi lehet jobb ilyenkor, mint a romákat összegyurcsányozni és viszont. Ha a propagandakormányzat a teljes igazság feltárására törekszik az ügyben, akkor tegyen lépéseket, hogy a Katonai Bíróság oldja fel a KBH (Katonai Biztonsági Hivatal – a Honvédségen belüli titkosszolgálat) volt vezetői elleni 2016-os büntetőper több évtizedre szóló titkosítását. Ez a per arról szólt, hogy a IV. rendű terhelt, Csontos István korábban szerződéses katona volt és a KBH spiclije, aki leszerelése után és a bűncselekménysorozatban való részvétele idején is találkozott tartótisztjével, s arról beszélgettek, hogy Csontos mennyi mindent tudna kezdeni a százmilliós nyomravezetői díjjal. Hogy ezek után a tartó nem cselekedett nyomozatilag, arról annak idején azt írtam, hogy „ez azt bizonyítja, hogy H. kapitány rossz titkosszolga, mert a másik lehetőségbe belegondolni sem merek”.

A mostani perújítási indítványról a Magyar Nemzet megszerzett egy levelet, melyet Kiss Árpád szignált. Azt írja: „a titkosszolgálatok érintettségén révedező, unásig ismételt konspirációs elméletek nem visznek közelebb az ügy hátterének tisztázásához”. Oké, nézzük mit mond Kiss az üggyel behatóbban foglalkozó szerzők ellenében: a korabeli titkosszolgálatok „szakmai mulasztása miatt ugyanis elsősorban a politikai irányítást terheli a felelősség”. Ez is rendben, 2009-ben az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága Gulyás József vezetésével vizsgálta az ügyet, „Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító szocialista miniszterek felelősségét is megállapította a bizottság, ahogy Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóét is. Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat” - írja most Kiss Árpád.

Az első igazi támadás, a galgagyörki Kiss szerint a fordulópont. „Az etnikai konfliktust, a Magyar Gárdában hangadó – a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködő – egykori honvédtisztek, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba is beépült fedett ügynökök robbantották ki kormányzati utasításra, a Budapesthez közeli Galgagyörk községben.” Kiss szerint tehát megvezették őket, ez hatalmi provokáció volt. Azért érdekes kijelentés ez, mert mégiscsak ők lövöldöztek ott. Említ egy későbbi esetet is: Gyurcsány 2011-es látogatását a per tárgyalásán, amikor Csontos negyedrendű vallomásának folytatása lett volna napirenden, de a sofőr a volt kormányfő jelenlétében jött rá, hogy nincs több mondanivalója.

Bár a 2010 előtti kormánypártok valóban riogattak a náciveszéllyel, erős állítás, hogy az akkori kormány provokálta volna a bűncselekmény-sorozatot. Ugyanakkor tanulságosak a hazánkkal is foglalkozó német tudósító, Keno Verseck (Der Spiegel), által elmondottak, miszerint többször is kért interjút a „romagyilkosságok” témájában Gyurcsány Ferenctől, de a volt kormányfő mindig elhárította a kérést. Gyurcsány pártja erősödőben van éppen - erre reagálva, a jelenlegi hatalom propagandagépezetének igyekezete lehetett Kiss levele és perújítási indítványa. Témánkban ma is tanulságos Balog Zoltán egykori emberminiszter Versecknek adott két év előtti interjúja:

Verseck: A gyilkosságsorozat nem az önök kormányzása alatt történt, hanem a szocialista-liberális kormányzás alatt. A tisztázatlanságok feltárása a vizsgálatban valójában az önök számára nem jelenthet veszteséget, épp ellenkezőleg, akkor mégis miért nem következett be?

Balog: Ez számomra is nyitott kérdés, sokkal többet nem mondhatok. Vannak feltételezéseim. Annál több nincs. Az ilyen dolgokban a kontinuitás mindig fontosabb a diszkontinuitásnál.

Verseck: Mik a feltételezései?

Balog: Az, hogy a folytonosság a hatóságoknál mindig fontosabbak, mint az ilyen esetek feltárása, ahogyan azt ön is említette. Az ember védi magát. A kormányzatok jönnek és mennek, a titkosszolgálat marad.

Néha előkerül ez a példátlan gyilkosságsorozat, főleg, amikor megérzi egy hatalom, hogy nem csak jöhet, de mehet is, s akkor persze előkerülhet a cigánykártya, de mindig csak az aktuális propagandaérdek szolgálatában. Ha Kiss Árpád és védője saját kezdeményezésre írtak, akkor az eseményeket követve próbáltak a végrehajtó hatalom kedvére tenni, de a propagandaművek proaktivitását sem zárhatjuk ki, ismerve piszkos fantáziájukat.

Hogy aztán az egész kísérletezgetés elhaljon a COVID-19-en.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Fájdalom, fulladás és fertőzésszégyen – a Covid-19-et átélők beszámolói öt földrészről

Fájdalom, fulladás és fertőzésszégyen – a Covid-19-et átélők beszámolói öt földrészről

77 millió forint jut egy családi animációs filmre, Pálfi Györgynek már nem jutott támogatás

77 millió forint jut egy családi animációs filmre, Pálfi Györgynek már nem jutott támogatás

Essexi halálkamion: bűnösnek vallotta magát a sofőr

Essexi halálkamion: bűnösnek vallotta magát a sofőr