Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről

Nem áll meg az élet, ha a befogadhatatlan adatmennyiség csillapodik. Maradjon meg egy nap az ötből, amikor nincs bezárva és a székhez kötve a gyerek, amikor nem undokoskodik vele senki, amiért más tempóban halad. Vélemény a digitális (vagy inkább táv-) oktatás elmúlt bő két hónapjáról és arról, ami abból következik.

Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről

Koronavírus-járvány

Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.

A távoktatás mérsékelten sem volt digitális, de annyi baj legyen. Tanulónak, szülőnek, tanárnak, bávatag vagy romlott minisztériumi dolgozónak, mindenkinek kijár most a nagyvonalúság. Az osztályzat mindegy – egyúttal talán azt is megjegyezzük, hogy mindig is az lesz –, a lényeg, hogy minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről, a rugalmas időbeosztás nehézségeiről és előnyeiről.

Talán jól is jött, ha kevesebbet haladtak trigonometriával, bauxitbányászattal és a harmincéves háború érdekfeszítő mellékszálaival. Nem áll meg az élet, nem következik semmi visszafordíthatatlan abból, ha a befogadhatatlan adatmennyiség csillapodik: van, aki eddig is így gondolta, most már senkinek nincs oka kételkedni ebben. Ez az új tudás pedig végre utat nyithat a projektközpontú oktatás izgalmas, szabad, ösztönző világa fele.

Legyen igaza a nem lehet úgy, mint előtte kórusnak.

Nevezzünk ki egy napot, ami egyéni vagy csoportos, de mindenképp az önálló kutatásról szól. Maradjon meg egy nap az ötből, amikor nincs bezárva és a székhez kötve a gyerek, amikor nem valami elavult nonszensz kritériumrendszer alapján kapja az ukázt, amikor nem undokoskodik vele senki, amiért más tempóban halad – ugyanis erre a napra felfüggesztjük a normatív tempó hazugságát, nem lesz mérce, nem lesz igazodás. Ami lesz: kulcs minden tantárgy, minden művészet, minden tudomány és lehetséges jövőbeli szakma kincsestárához – elmélyülés.

Ki-ki korának és habitusának megfelelően elsajátíthatja, hogy milyen egyedül vagy azonos érdeklődésű társaival múzeumban, könyvtárban, archívumban, az iskola számítógéptermében vagy adott esetben otthon kutatni egy témát. Ami akár a magyar katonaindulók története is lehet, a módszertan nem lesz kevésbé hatékony, de egyszersmind a világ is kinyílhat: régimódi aufklärizmussal, progresszív modernséggel mutassák meg a tanárok a gyereknek – és a szabványfelvételi/érettségi miatt az újítástól szorongó szülőnek –, hogy a történelem ott van a kedvenc filmjében és a nagymama történeteiben.

Fizikáról és matematikáról lehet tanulni digitális platformon, programozáson keresztül, múzeumban vagy akár kirándulás közben. Közel hozni, átélhetővé tenni: nem a népszerű tudomány egyszerű hívószava alatt, hanem épp az iskola intézményének védelmében – mikor lesz nekem erre szükségem, mire jó ezt a sok hülyeséget megtanulni? Semmire. S mindenre és mindig. Mire jó a történelmet, a matematikát, a társadalomismeretet megérteni? Felfedezni az átütő erejű belső érdeklődés örömét? Odafigyelni az idősek történeteire, megtanulni sokféleképp értelmezni egy regényt vagy filmet?

Mindenre, a boldog élet kialakításának lehetőségére.

A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belátni. És, kedves kollégák, legyenek nyugodtak: amíg a digitális dolgozatírás mikéntjével ügyetlenkedtek, a fiatalok már rég megbeszélték egymással Viberen a feladatok megoldását. És ezzel nincs semmi gond, a segítségkérés, az odafigyelés, az eltérő erősségek ötvözése nélkülözhetetlen képességek az életben.

Van mód a csalás elkerülésére – csinálják ezt minden nap, tudjanak kérdezni, vitatkozni, engedni, kitartani és hirtelen az egyéni dolgozatírásnak is önbizalommal és sikeréhesen állnak majd neki.

Nagyszerű az is, hogy szerencsésebb helyeken fejlődött a tanárok és a diákok digitális kompetenciája. Felejtsük el azoknak, akik ezt megúszták, sajnáljuk azokat, akiknek nem volt módja rá. Nyomást kell gyakorolni, követelni kell a kormánytól: legyen az iskolákban rendes géppark, nem elavult ócskaságok és ipari ereklyék, hanem új és jól felszerelt gépek, amelyeken fut minden, ami kell. Ezeket szükség esetén vihessék haza a gyerekek - hasznosabb, ha az iskola biztosít nekik egy számítógépet tanulóéveik alatt, mint ha a “tartós tankönyvek” gyakorlatával kísérleteznénk. Aki pedig megteheti, figyeljen oda, hogy mit vesz a gyerekének: a varázsszó a gépigény; most nem az eltérő mértékben hasznos és káros számítógépes játékok kedvéért, hanem a fejlesztő alkalmazások és programok jegyében.

A szülők, akik jobban ismerik most a gyerekeiket, együttérzőbbek lesznek a tanárokkal. A tanárok, akik jól tudják, mennyire hiányoztak egymásnak a barátok/mennyire jó volt otthon lenni, időt hagynak majd a visszaállásra és lemondanak villámsebes és mindent egyszerre pótlásról.

Valamelyik akciócsoport talán eljuttat pár 2010 után gyártott számítógépet Kelet-Magyarországra, ebben is lehet bízni.

Lesz egy szelíd, mérsékelt nyarunk és egy gyönyörű, rozsdaszínekben pompázó őszünk. És sok-sok boldog gyerek, újra együtt, némileg szabadabban.

Meghalt Ozzy Osbourne

Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.

utazás

Európa 5 legszebb vasútvonala

Lélegzetelállító alpesi tájaktól a Harry Potterből ismerős viaduktig az öreg kontinens tele van szebbnél szebb vasútvonalakkal, melyeknek nagy részén ráadásul külön felár nélkül vonatozhatunk.