Debreczeni József a HVG-nek eljuttatott levélben tisztázza, miért nem mond le a közmédiát felügyelő kuratóriumi tagságáról. A közíró úgy érvel, hogy megbízása nem áll összefüggésben Orbán Viktor bukásával, és nem az orbáni struktúrában kell személycseréket végrehajtani, vagyis a Fidesz embereit Magyar embereire cserélni, mert akkor maradunk, ahol a part szakad.
A leköszönő miniszterelnök még mindig úgy tesz, mintha minden rendben lenne az országban, és a kétharmados veresége csupán kampánytechnikai kudarc lenne, nem pedig ítélet az elmúlt 16 évről.
Trump hőse megbukott, a poszt-populista rendszerváltást kell támogatnia Európának
Nem, nem post-truth világban élünk. A valóságot el lehet fedni, körbe lehet egy ideig bástyázni, és propagandával be lehet csomagolni. De eltörölni nem lehet. A valóság ugyanis kemény határ, előbb-utóbb szembejön az emberrel.
Magyar Péter történelmi szerepe attól függ, mihez kezd a felhatalmazásával, és mit tanult abból a kormányzásból, melynek egyetlen fókusza a vereség elkerülése volt. Az, hogy korlátozni akarja mandátuma idejét, jó jel. De korlátoznia kell a mandátumával járó jogosultságokat is. A társadalom megbékélését azonban ne tőle várjuk. Ebben nekünk kell lépnünk.
Egy pártpolitika mentén végletesen kettészakított társadalomban előbb-utóbb szükség van érdemi és megértő párbeszédre a két oldal között. Ez azonban nem megy elszámoltatás és megbocsátás nélkül.
A kutya sem volt már kíváncsi a soron következő ukránozásra, migránsozásra, brüsszelezésre a tubustestű Orbán előadásában, akinek utolsó időszakát a politikában leginkább a méltatlan jelzővel tudnám leírni.
Egyszerre hordoz erőforrást és kockázatot az operatív pragmatizmus – véli a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője.
Orbán Viktor csak a gyűlölet és a fenyegetés erejében hitt, ez volt a legsúlyosabb hibája. Az új országot azonban nem a Tisza fogja megcsinálni, hanem mi.
Kiderült, hogy az Orbán-kormány nem félelmetes erejével vagy ügyességével irányította az országot. Megvan, ki állt a hatalma mögött, és végül ki miatt léptek bele a környék összes gereblyéjébe. Tanulság kormányváltás esetére is.
Egyre több lesz a NER-től való eltávolodásról szóló, „tékozló fiú történet”, amely a rendszerrel való alkukról szól. Mi kell a hiteles bocsánatkéréshez, miért nem elégedhetünk meg az (ön)elemzésekkel és magyarázatokkal?
Ki látott már ilyen szánalmas, túlélésért folytatott pitizést? Mit lehet ezzel kezdeni azon kívül, hogy az ember feszengve követi, hogyan csinál magából percről percre nagyobb balféket az az ember, aki ellehetetlenített maga körül egy egész országot.
1988-ban, 38 éve, elsősorban azért alapítottuk meg a Fideszt, hogy senkinek se legyen túl sok hatalma. Az április 12-ei választásokon az eredeti Fidesznek ezt a célját a Tisza Párt képviseli.
A választónak nem kell olyan áldozatokat vállalnia, mint Szabó Bence volt rendőr századosnak. Az egyetlen kényelmetlenség: négyévente egyszer, 13 órán keresztül van az emberek kezében, hogy ítélkezzenek. Utána már nincs súlya semminek, sem egy Facebook-lájknak, sem a tüntetésnek.
Ha a hatalom veszít, az persze nem jelenti azt, hogy mostantól másképp leszünk egyformák. Nem erre adunk felhatalmazást, hanem pont arra, hogy lehessünk sokfélék, különbözőek, a mélyen hívő falusi kertésztől a liberális leszbikusig. Akik most együtt indulnak el. Nem azért, mert pont ugyanazt gondolják, hanem mert mind kinőtték Orbán ketrecét. Aztán majd vigyázunk, hogy ne építsünk új ketrecet.
Akár szavazunk, akár telefonkészüléket választunk olyasmit keresünk, amit használni tudunk, tartós és lesz rajta legalább négy év garancia.
A NER nem pusztán azért tud tizenhat éve úgy működni, ahogy a diktatúrák vagy a maffia szoktak, mert Orbán Viktor olyan biztos kézzel tartja egyben a rendszert. Hanem azért is, mert biztosak lehettek benne: senki nem fog megszólalni. Ennek most vége.
Mi jöhet még azután, hogy az Orbán-rezsim erőszakszervezetekkel ront a nemzetre, családi pénzjegynyomdává alakította a gazdaságot, és Mária helyett nyíltan Putyin elvtársnak ajánlotta fel az országot? Mi hat még a választókra? Szubjektív lapajánló.
2026-ban nem apró, napi zörejeket, hanem nagy horderejű, érzelmileg telített konfliktusokat látunk, napról napra, a kampány utolsó időszakában. Ennek következtében világossá válnak a versengő világképek.
Az egyetlen érdekcsoport, amelyiknek alkut kínált a kampányban Orbán Viktor a polgármestereké. Őket kérleli, hogy „nyerjék meg neki a választást”, miközben egyre kevesebb döntés és pénz marad helyben. Érd polgármesterének vendégcikke.
