„Nem tudnak legyőzni minket, egy teljes hadsereggel sem”

„A Hamász mérsékelt iszlamista párt” – állítja Fauzi Barhúm Hamász-szóvivő, aki mindazonáltal értelmetlennek tartja a tárgyalásokat Izraellel. Mint mondja, csak a közbiztonság garantálása céljából fegyverzik le a Gázai övezetben működő rivális alakulatokat, és a Mahmúd Abbász vezette Fatahhal is készek a megegyezésre.



Lengyel László: Micsoda száz nap, és ami csak ezután jön

Az első száz napi kormányzás csalódásai ellenére Orbán nyilvánvalóan megnyeri az önkormányzati választásokat. De minél nagyobb területet foglal el, annál több embert kell „élelmeznie”. Alkata és a politikai hatalom vezérelvű intézményesülése a jelenlegi politika folytatását ígéri: két lépés előre, egy hátra. Reálpolitikai énje és a nagy támogató csoportok vészjelzései talán mégis a megállapodás és a dialógus irányába fordítják.


Miért nem ízlik sokaknak Schmitt Pál lecsója?

A Magyar Köztársaság elnöke a legsikeresebb karrierpolitikusunk. Az „átkosban” megbízható káderként ívelt magasba a pályája, a rendszerváltást követően aztán előbb úrhatnám elvtársként, majd 2002-től úrhatnám polgárként kapott magas pozíciókat, most pedig excellenciás úrként nemcsak a legfőbb méltóság tisztét tölti be, de ahogy megfogalmazta, az emberek embere is lehetne.


Hassay Zsófia a panamák után rendet ígér Terézvárosnak

Megtisztítaná az ingatlanpanamákkal fertőzött terézvárosi önkormányzatot Hassay Zsófia, a kerület fideszes polgármester-jelöltje. Hassay Zsófia már 1998-ban, huszonöt évesen egyéni mandátumot szerzett Terézvárosban, majd a képviselő-testület alpolgármesternek választotta. Szakterülete a humán szféra, mindenekelőtt az oktatás volt, ami érthető, mert végzettségére nézve pedagógus, francia-magyar szakos tanár.


Október 3.: Sokan a farkakra szavaznak?

Szűkülő (s unalmasan kiszámítható) étlapról választhat, aki szavazni fog az önkormányzati jelöltekre. Hatpártiból Budapesten négypártira, országosan pedig többnyire hárompártira csökkent a kínálat. Domináns-hegemón kormányerő, illetve megosztott, vagy egymással is csatázó ellenzéki pártok. Akiknek pedig mindez nem tetszik, azoknak ott a Kétfarkú Kutya Párt.


Erdei Tamás: azokon kell segíteni, akiken a bankok már nem segíthetnek

A bedőlt lakáshitelekhez tartozó ingatlanok bérlakássá alakítása nem bátoríthatja fel azokat, akik visszafizethetnék hiteleiket, de nem teszik - figyelmeztet Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke. Támogatja a bankadót, de csak mint átmeneti megoldást, ugyanakkor sürgeti a tömegközlekedés, az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika mielőbbi átalakítását, mert jelenlegi formájukban a költségvetés képtelen lesz megoldani finanszírozásukat.


Nagy Ervin lázálma: Polanskit és Zuschlagot a zsidók üldözik – és Amerika

Nagy Ervin tollából a minap felettébb bizarr írás látott napvilágot a Magyar Hírlapban, azt sejteti, hogy Zuschlag és Polanski üldöztetése mögött ugyanazok a sötét erők állnak: a zsidók és Amerika. Összeesküvés-elméletekkel, hál’Isten, jól állunk, ám még feltehetnénk a kérdést: és a biciklisták hol maradnak?


Török Gábor: az LMP fél a világos döntésektől

Bár az önkormányzati választás az áprilisi parlamenti voksolásnál is lefutottabbnak látszik, a pártok önmagukhoz képest azért okozhatnak meglepetéseket, így van ez az LMP-vel is - véli Török Gábor politológus.


Halmai Gábor: a Fidesz leépíti a jogállami garanciákat

A jogállami garanciák jelentős része az utóbbi időben veszélybe került, az Alkotmánybíróság függetlenségével együtt – állítja Halmai Gábor alkotmányjogász és egyetemi tanár. Hogy az Orbán-kormány ennek ellenére változatlanul nagy támogatottságot élvez, azt azzal magyarázza, hogy az emberek az alkotmányos értékeknek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget.


Csizmadia Ervin: Mennyire lehet vonzó egy új liberális párt?

A liberalizmus ideológiai értelemben továbbra is erős Magyarországon, miközben a liberális párt eltűnt a palettáról. Demszky Gábor 2009-ben tett még egy kísérletet, amikor Retkes Attilát helyzetbe hozta, ám hamar belátta, az SZDSZ menthetetlen. Most Hack Péter jelentette be, hogy 2014-ben új liberális pártot indít. Vajon van esélye egy új liberális pártnak? És milyen legyen az? E kérdésekre próbál válaszolni Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.


Kaltenbach Jenő véget vetne a Városháza titkolódzásának

Kaltenbach Jenőt, a szegedi egyetem közigazgatási tanszékének vezetőjét, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát második helyre sorolták az LMP budapesti listáján. Pártja, ha lehetősége lesz, véget vet a Városházán folyó titkolódzásnak, elzárja a korrupció csapjait, szorgalmazni fogja „részvételi költségvetés” készítését, de egyelőre nem gondolkodik azon, hogy adott esetben koalícióra lépjen-e valamelyik párttal.


Mohácsi vész: Szapolyai János csak bűnbak volt?

Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna a veresség. B. Szabó János történész szerint mindezt el kell felejteni: Szapolyai nem volt áruló.


Szekta, vallás, közbiztonság – fideszes képviselő a jászsági romák helyzetéről

Nemrég beszámoltunk Jászapáti romatelepein tett látogatásunkról, ahol megtapasztaltuk, hogy az ottani cigány lakosság gondjai nem különböznek a romák országos problémáitól: óriási munkanélküliség, jelentős apátia, nagyfokú tehetetlenség, hónapról hónapra élés, javarészt szociális segélyekből. Megszólítottuk Pócs János, fideszes parlamenti képviselőt is, akit a cigányokat meghódító Boldog Isten Gyülekezetről és város közbiztonságáról kérdeztünk.


Új-jobbos ellenkultúra 2010-ben

Melyek a ’68-ban indult újbalos, és a ma csúcson lévő szélsőjobb ellenkultúra közti hasonlóságok és különbségek? Például negyven éve a Mao-és Castro-rezsim rémtetteinek tagadása volt divatban, ma a náciké. Van ennek zenei dimenziója is: akkor a nemzetközi rock volt a trendi, ma a nemzeti. Nem árt összevetni a mai szélsőjobbos fiatalok ideológiai vargabetűit, a hidegháborús világ hajdani tévelygőinek cselekedeteivel.


"Bízzunk benne, hogy a politika nem kívánja bábként mozgatni a közmédiát"

A pártoknak kiszolgáltatott közmédia nem érdekli az embereket, az új struktúrában, bár vagyonukat központosítják, aaz MTV, a Duna TV , az MTI és a Magyar Rádió szerkesztőségei önállóan dolgozhatnak, egyetlen feladatuk a köz szolgálatában jó műsorok elkészítése lesz – hangsúlyozta munkatársunknak Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Igazgatóság elnöke.


Magyar-szerb vízilabdameccs Zágrábban -- megtörik az átok?

Augusztus 29-e és szeptember 11-e között, Zágrábban rendezik a soron következő, XXIX. vízilabda Európa-bajnokságot. Indul Szerbia is, amelyet a magyar válogatott hat éve képtelen legyőzni. Augusztus 30-án találkozik egymással a két csapat, (majd talán ismét a döntőben). Ebből az alkalomból tekintjük át az elmúlt hat év magyar-szerb párharcait.


Miként lett a Nemzet Csótányából újrahasznosítható celeb?

Nagy Feró pályafutása modellértékű. Jól példázza, miként lehetett valaki az elmúlt négy évtized társadalmi-kulturális változásai közepette előbb megélhetési zenészből nemzedéki hős, aztán a rendszerváltás környékén pártokhoz dörgölőző kifakult sztár, végül az ezredforduló után a celebvilág ikonja.


A cigányok elleni sorozatgyilkosság és a titkosszolgálatok tisztázatlan szerepe

Amikor egy évvel ezelőtt, 2009 augusztus végén a Nemzeti Nyomozó Iroda kommandósai Debrecenben letartóztatták a cigányok elleni sorozatgyilkosságok feltételezett elkövetőit, úgy tűnt, a bírósági tárgyalással és az ítélethirdetéssel lezárul az ügy. Ám azóta újabb információk kerültek elő a gyilkosságsorozat hátteréről, ezért úgy tűnik, a teljes igazságot csak most, a titkosszolgálatok vezetőinek teljes cseréjét követően ismerhetjük meg.


A választási eredmény borítékolható, de mi jön utána?

A semmitmondó kampánynál fontosabb, ami utána következik. Bármilyen összetételűek legyenek is az új ciklus önkormányzatai, egy biztos: a helyhatóságok reformja kikerülhetetlen feladat. Alapos korrekcióra szorul az önkormányzatok választásának módja, időpontja, létszámuk, továbbá struktúrájuk. A mai szisztéma hovatovább fenntarthatatlan lesz, nem szólva arról, hogy így képtelen betölteni a központi hatalom helyi ellensúlyának szerepét. Mindez komoly érdekütközésekkel járhat.