Sólyom László szavait kölcsönvéve a legkevésbé demokratikusnak, Orbán Viktor erősebb megfogalmazását a helyzetre adaptálva akár illegitimnek is nevezhető, ami jelenleg Magyarországon európai parlamenti választási kampány címén zajlik.
A saját autógyártás sem garantálja, hogy az NDK-ban gyorsan gépkocsihoz jussanak az arra vágyók. Egyelőre a létező és a még csak ígért újabb gépkocsitípusok is csupán áremelkedést hoztak, nem kínálatbőséget. Húsz éve írtuk sorozatunk következő darabja. Mi történt azóta? A friss HVG-ben elolvashatják.
Az új influenza vírus ellen lesz vakcina Magyarországon, csak nem lehet tudni, mikor. Az oltóanyag gyártója szerint szeptembertől megindulhat a nagyüzemi gyártás, hetente minimum félmilliós adaggal. Bujdosó László, a Pandémiás [járványügyi] Bizottság vezetője óvatosságra int: az oltóanyag tömeges gyártásával várni kell, van ugyanis esélye, hogy a vírus új mutációkkal terjed tovább, fittyet hányva a kikísérletezett oltóanyagnak.
Most, hogy kormányunk a válságkezelő ötletbörzén bedobta az ingatlan-és vagyonadó lehetőségét, valóban ideje volna olyan, az ingatlan-és vagyonszerzéshez kapcsolódó módosításnak, ami nagyon is beleférne az adórendszerbe. De az nem csak és kizárólag „pénzbehajtási” célú intézkedés lenne.
Jóllehet a világon szinte mindenütt kivetnek ingatlanadót, a magyar fejlődés sajátosságai miatt nálunk inkább vagyondézsmát látnak benne, amely továbbra is el fogja kerülni az ügyeskedőket.
A korlátlan szólásszabadság szorgalmazását illetően Bárándy Gergely szocialista politikus egy kalap alá vette az „ultraliberális” Kis Jánost és a jobboldali szélsőségeseket; mindkét oldalt elítélte. Egyébként a parlament hétfői vitája során nyilvánvalóvá vált: a véleménynyilvánítás szabadságáról vallott a szabaddemokrata álláspont változott. Az Alkotmány módosítását, s ezzel a gyűlöletbeszéd büntethetőségét ugyan a liberálisok továbbra sem támogatják, de a Büntető Törvénykönyvbe – terveik szerint négypárti egyeztetés után – bevennék a Holokauszt tagadásának tilalmát.
Gyurcsány Ferenc elmúlt egy éves kormányzása nyomán megroppant a magyar középosztály - mondta Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke az intézet által az elmúlt egy év kormányzásáról kiadott könyv bemutatóján.
Az üzleti hírszerzés tipikusan olyan dolog, amiről keveset beszélünk, de nagyon is létezik. Az információlopás és „adat-orgazdaság” Magyarországon össztársadalmi játék, szinte mindenki űzi: cégek, pártok, köztisztviselők, szervezett bűnözői körök, és természetesen a magánnyomozók, sőt időnként a bulvártartalmú média is.
Egy felmérés szerint az EU huszonöt tagállamában 65 milliárd eurós tőkeinjekcióval érne fel, ha az állam és a magánvállalkozások határidőre fizetnék számláikat. A kárvallott vállalkozások legalább évi 25 milliárd eurót költenek kifizetetlen számlák behajtására. A magyar gazdasági élet szereplőit is súlyosan érintik a késedelmes fizetések – hangzott el egy kintlévőség- és adósságkezeléssel foglalkozó cég sajtótájékoztatóján.
A pécsi fiaskó és az ingatlanadó körüli vita megmutatta, hogy minden egyes nap, amit a szocialisták még kormányon töltenek, közelebb viszi őket a történelmi vereséghez. Az irracionális önpusztítás akár jövő tavaszig is eltarthat. A még legfejebb tíz hónapig regnáló kormány, nem törődve a politikai realitásokkal, sorra hozza a hosszabb távra szóló, népszerűtlen intézkedéseket. Az MSZP-ben azután hígítják a terveket, így a kormány hitelessége kerül megint veszélybe. Az ország gazdasága közben tovább sodródik lefelé, egyelőre még a gödör aljára sem jutott el.
A Bajnai-kormány eltávolítása után a baloldalon 1989-90 óta nem látott átrendeződés lesz. A rendszerváltás óta „placcon” lévő képviselők, elnökségi-választmányi tagok, minisztériumi csúcskáderek, helyi elnökök többsége lecsúszik a belpolitikai hullaházba. Palotaforradalom a javából, s még nyílt szakadás sem kizárt az örökségért tusakodó irányzatok relációjában. Igazából senki nem tudja, milyenné válik a posztgyurcsányi MSZP.
Az elmúlt öt évben a parlamenti patkó mindkét oldalán a képviselők szinte kizárólag mint pénzkifizető helyről beszélnek az unióról. Az unió – a média szereptévesztéséből és a politikai kommunikáció egyoldalúságából fakadóan – feneketlen pénzosztó központként, fejőstehénként jelenik meg a választópolgár számára. Holott az EU nem pusztán gazdasági társulás. Egy közös európai identitás kialakítása, annak közvetítése, hogy az EU egyben jogi, kulturális, politikai érdek- és értékközösség, mindaddig lehetetlen, amíg a politikum és a média torz és leegyszerűsítő képzeteket közvetít a polgároknak – vélekedik a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője, Novák Zoltán.
A szocialisták megoldhatatlannak látszó feladata, hogy pártjuknak egyszerre kell politikát, ideológiát, új vezetőket, miniszterelnök-jelöltet, arculatot, értelmiségi hátteret, médiahálózatot találniuk. És ehhez nemcsak Gyurcsánytól és árnyékától, de a központosított hatalmi gépezet stílusától és rendszerétől, a központi és helyi korrupciós hálótól is meg kellene szabadulniuk.
„Akik ismernek, tudják, hogy nagyon pontos végrehajtó vagyok” – mondja a nyugat-európai integráció bűvkörében eltöltött négy évtized után, 68 évesen a külügyminisztérium élére került karrierdiplomata.
Nem az EP-választások várható kimenetele, hanem a társadalomnak a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos magatartása fogja eldönteni, napirendre tűzze-e az MSZP a parlament feloszlatását és az előrehozott választások megtartását - fejtette ki a hvg.hu-nak Bókay Endre országgyűlési képviselő, Pécs város szocialista frakcióvezetője.
"A fasiszták zászlaja alatt" címmel közölt egész oldalas elemzést a magyarországi szélsőjobboldalról a Die Zeit.
Egymást követő nemzedékek szorgos munkával járultak hozzá, hogy Budapest mindinkább élhetetlen legyen – véli Gábor Eszter művészettörténész. Szerinte a magyar fővárost a fekvése mellett épített öröksége teszi vonzóvá, ám ingatlanfejlesztés címén ezt elherdálják.
Az 1989-90-es vértelen rendszerváltás, a „létező szocializmus” felszámolása, a fejlett világhoz való csatlakozás jó darabig sikersztorinak számított Közép-Kelet Európában, így nálunk is. Azóta már árnyaltabban fogalmaznak a tudósok is. Tomka Bélának, a Szegedi Tudományegyetem oktatójának Európa társadalomtörténete a 20. században című könyve az 1990 óta bekövetkezett folyamatokat is szélesebb perspektívába helyezi.
Miután Spiró György munkássága érettségi tétel volt, az ultrajobbosok rászálltak az íróra, és felidézték 1984-ben írt, Jönnek című versét. Az író ellen indított nemtelen támadás csak azt bizonyítja, hogy a nemzeti fundamentalisták nem ismernek tréfát, amikor valaki bírálni merészeli a vak, önromboló nacionalizmust. Érdemes közelebbről szemügyre venni a „dúlt keblű mélymagyarok” nemzetfelfogását.
Szili Katalin bízik benne, hogy vasárnap Pécs választópolgárai annak ellenére rá szavaznak, hogy a szocialisták országos népszerűsége mélyponton van. A hvg.hu-nak adott interjúban összefogást ígér, és azt, hogy rendet teremt a félresiklott Európa Kulturális Fővárosa projekt háza táján.
