Az MSZP vezetésében mintha új bűnbak került volna elő az elmúlt hat év gyászos mérlegének magyarázatára: a külső tényezők – a nemzetközi gazdasági helyzet rosszabbodása, az Európai Unió támogatáshoz fűzött remények meghiúsulása mellett - a „belső ellenség” ténykedése. Legalábbis erre vall az az interjú, amelyet magyar polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Szilvásy György adott a Der Standard című osztrák lapnak.
A holokauszt zsidó, egyetemes és magyar tragédia. Megtörténtét tagadni és az áldozatok tudományosan megállapított számát politikai vagy ideológiai okokból kisebbíteni morálisan és történelmileg elfogadhatatlan” – szögezik le a Kommentár folyóirat idei 3. számában, Tizenkét állítás a Soáról címmel megjelent tézisek. Közreadója Ablonczy Balázs, a Kommentár főszerkesztője, és Novák Attila, a Szombat szerkesztője, „civilben” mindketten történészek.
Itt lenne végre az ideje, hogy néhány tökös ügyész abbahagyná az aktatologatást, a jobbra és balra tekingetést és tenné a dolgát. Az ügyészség vezetői pedig észbe kapnának, és az alkotmányos rend védelme érdekében olyan kiemelt ügyként kezelnék a vesztegetés gyanús botrányokat, mint azt tették a 90-es évek elején Olaszországban.
A Malév és a pilótákat tömörítő szakszervezet közti tárgyalások a hét elején megfeneklettek. A pilóták sztrájkot helyeztek kilátásba. Az orosz tulajdonos, Borisz Abramovics cége csődbe ment, a magyarországi fejlesztési tervek veszélybe kerültek. Ám máig nem tudni, mire kötelezte el magát, a privatizációs szerződés titkait gondosan őrzik a páncélszekrényekben, még a szakszervezeti vezetők sem pillanthatnak bele. A szakszervezet az ombudsmanhoz fordulna.
Einsteinnek tulajdonítják a mondást, hogy ha a méhek eltűnnek a földről, az emberiség négy éven belül követi őket. A méhkaptárok elnéptelenedése, a virágport gyűjtő dolgozó méhek eltűnése 2006 óta globális jelenség. Okairól javában vitatkoznak a tudósok, de a Beeologics, egy kicsiny izraeli-amerikai cég azt állítja, hogy megtalálta a megoldást, olyan gyógyszert fejlesztettek ki, amely képes gyógyítani a méheket. A vállalkozás elnökével és alapítójával, Eyal Ben-Chanochhal jeruzsálemi tudósítónk beszélgetett.
Magyarországon sokan vannak, akiknek van valami a fülük mögött, eltitkolt jövedelem, ügyeskedés az adóval, ezért a nyomozások során előkerült információktól minden érintett ideges lesz, és gyakran „előre menekül” - állítja Földi László volt hírszerző, a Nyírfa-ügy főszereplője, a Defend egykori ügyvezetője, aki jelenleg az alternatív energiaforrások hasznosításával foglalkozó Bioenergia Szolgáltató Zrt. igazgatóságának elnöke.
A miniszterelnök szerint az Országgyűlés áruló, ha elutasítja az energiaszolgáltatókat megcélzó „Robin Hood” adót bevezetését. Gyurcsány Ferenc, belpolitikai túlélésre játszva, pluszpénzt szedne az energiacégektől, amelyből a távhőre szoruló fogyasztókat támogatnák. Populista sarcának célja, hogy megőrizze és gyarapítsa bázisát az előrehozott nélkül is közelgő uniós és országgyűlési választásokon. Amúgy az energiaszolgáltatók feltehetően a fogyasztókon fogják leverni a magasabb adókat.
Meglehetősen egyoldalúra sikeredett a néhány napja a Duna Charta és az Élőlánc Magyarországért Vagyonleltár címmel szervezett konferenciája: miközben az előadók többsége bírálta az elmúlt húsz év privatizációjának mikéntjét, a másik oldal képviselői nem voltak jelen a tanácskozáson. A konferencia spiritusz rektora, Lányi András kifejtette: főként a közszolgáltatók privatizációját ítélik el, azoknak célja ugyanis nem a profitszerzés, hanem a közellátás zavartalan biztosítása.
Fel van-e készülve Magyarország, hogy rákapcsolódjon a várható új amerikai doktrínákra, igazi kapcsolatok nélkül? Részt tudunk-e venni a közös európai stratégiai építkezésben az európai stratégiai partnerség és a hiteles kormányzás hiányában? Képesek leszünk-e óvatosabb, de folyamatos együttműködést fenntartani Oroszországgal, vagy marad hol a lakájkodás, hol az egércincogású hadüzenet politikája? A bel- és külpolitikailag, illetve gazdaságpolitikailag sodródó Magyarországnak jelenleg nincsenek külső horgonyai, biztos stratégiai partnerei.
Gyurcsány Ferenc mozgástere alaposan beszűkült: Megegyezés c. dolgozatával nem sikerült a közéleti diskurzusba behoznia a politikum és társadalom együttműködésén alapuló „partnerállam” vízióját. Őszöd óta képtelen nagypolitikai kormányzást folytatni, parlamenti többség híján pedig a szakpolitikákra redukált kormányzás sem megy. A minisztériumokból törvényelőkészítő munkáról nem érkeznek hírek. Vegetatív kormányzás folyik- írja elemzésében Bozóky Tamás , a Méltányosság politikaelemző központ munkatársa
Emléktáblát kap a magyar szociáldemokraták egyik legjelentősebb politikusa Györki Imre. Györki szembeszállt Rákosival, 1950-ben életfogytiglanra ítélték. 1956-ban ugyan kiengedték, de a börtönben szerzett súlyos betegsége két évvel később végzett vele. A magyar szociáldemokrácia máig viseli a kommunista párttal végrehajtott fúzió következményeit. Létezik ugyan egy MSZDP nevű párt, ám egyetlen képviselője az MSZP soraiban foglal helyet a parlamentben.
Lassan, de trendszerűen itatja át életünk minden szegletét a baksiskultúra. Alig vált publikussá a Transparency korrupcióindex-jelentése, máris tetten értek egy APEH-osztályvezetőt. Méghozzá kétmilliós vesztegetés bekaszálása során. S ez, látható tünetként alátámasztja a nemzetközi szervezet diagnózisát. Eszerint a 39. helyről a 47.-re csúsztunk vissza a becsületességi ranglistán.
Felbomlóban van Gyurcsány és a legbefolyásosabb vállalkozók konkordátuma? Lehet, hogy a Csányinak küldött figyelmeztetés az egész garnitúrának szól: ne is álmodjatok a lecserélésemről? Lehet, hogy Szilvásy mutatványa után a 100 leggazdagabb már nem tudja olyan magabiztosan kontrollálni a politikai folyamatokat? Mindenestre Pandora szelencéje kinyílt, a forgatókönyvek íródnak.
Komáromi István a pécsi MSZP Mecsek-nyugat alapszervének titkára, a szocialisták dél-dunántúli fellegvárából sürgeti Gyurcsány Ferenc lemondását a miniszterelnökségről. Néhány hete szellemi műhely alakult vezetésével Patacson, Másképp- Más kép néven. Ellene fegyelmit indítottak, ugyanakkor kezdeményezése országos visszhangot keltett.
Miközben a Charta Kossuth Lajos téri rendezvényén Gyurcsány Ferenc ájtatosan minden magyart, még a fideszeseket is testvérének nevezte, a felszólalók nem csináltak belőle titkot: minden eszközzel szeretnék megakadályozni, hogy a Fidesz ismét kormányt alakíthasson. Egy demokrata arról ismerhető fel, hogy hisz az alternatív kormányzásban, mondhatnánk. De vajon nálunk mennyire hittek az éppen uralmon lévő pártok vezetői az ellenzék kormányra kerülésében? Az ország közelmúltjának vizsgálata nem sok jóval bíztat.
Tavaly az Európai Unió három évvel korábban csatlakozott nyolc közép-európai tagállamába - beleértve a három balti országot - 43,55 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott, jóval több, mint az előző években. A legtöbb tőke Lengyelországba érkezett, majd Csehország, Magyarország és Szlovákia a sorrend - hangzot el az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének szerdai tájékoztatóján, ahol bemutatták az UNCTAD legújabb jelentését a világ befektetéseiről.
A főként tehetséges cigány fiatalok középiskolai tanulmányait segítő, egyetemi továbbtanulásukat előkészítő mánfai kollégium vezetése bedobta a törülközőt. 12 tanév után bezárt az iskola, az épületet dobra verik, a gyerekeket Komlóra irányították át. A nevelő kollektíva szétszéledt, 12 év tapasztalatai többé-kevésbé kárba vesznek. Hogyan történhetett mindez?
A hagyományos struktúrában, a hagyományos megközelítésben a feketegazdaság ellen nem lehet áttörést elérni. Évtizedes megszokásokkal, tabukkal kell megküzdeni. Az adóelkerülés jelenleg általánosan megjelenő és elfogadott társadalmi norma. Ezt a hozzáállást kell megváltoztatni.
A Belváros mihamarább testvérvárosi kapcsolatokat kíván létesíteni Jeruzsálemmel vagy annak egy negyedével - fejtette ki Rogán Antal V. kerületi polgármester, aki részt vett a Jeruzsálemben szeptember közepén rendezett nemzetközi polgármesteri konferencián. A hvg.hu ottani tudósítója további terveiről, izraeli benyomásairól faggatta az önkormányzati vezetőt.
Érvénytelenítette a Hospinvestnek az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetésére vonatkozó pályázatát a bíróság. Előzőleg a dolgozók nagy többsége elutasította a privatizációt. Tény, a tőkebevonás, a privatizáció (piacosítás) másutt is jelentős ellenállásába ütközik az alkalmazottak részéről. Van a munkavállalókban egyfajta zsigeri berzenkedés, averzió a leendő tulajdonossal szemben. Vajon hol lelhető föl a befektetőktől való szakmai ódzkodás eredője?
