Jogalkotásból elégtelen
Egyre erősebb a gyanúm, hogy a Belügyminisztériumban a jogalkotási munkát úgy végzik, ahogy egyes úgynevezett befogadó színházak működnek. Bárki, aki arra jár, előadhatja a darabját, koncepcionálhat, törvénytervezetet írhat, sőt a parlament elé is terjesztheti azt, ha szépen kéri. Máskülönben nehezen magyarázható, hogyan sikerült a BM-nek a vagyonőrökről szóló törvény 1998-as változatát, majd miután az elbukott az alkotmányossági teszten, a 2005-ben elkészült új szövegét is úgy kodifikálnia, hogy mindkettő pont ugyanabból az okból minősüljön alkotmányellenesnek.