Magyarország nemcsak a Gyurcsány és Orbán által vezetett két csapatból áll. Rajtuk kívül is, sőt, igazából rajtuk kívül vannak csak igazán szellemi műhelyek, fiatal értelmiségiek és üzletemberek, gondolkodó emberek, akik megfogalmaznak vitára alkalmas válaszokat Magyarország jövőjéről. Az országot eddig vezető politikai elitet ők fogják felváltani. Most már csak az a kérdés, meddig kell várni?
Zuschlag János és társainak pere három hete indult. A vaskos vádirat szerint a 16 gyanúsított bűnszervezetben követett el pályázati csalássorozatot, 75 millió forintot tulajdonítva el a köz pénzéből. Lados István másodrendű vádlott vallomásából fordulatos történet kerekedik ki: ebben a bizonyítékokat a legváltozatosabb eszközökkel semmisítik meg, lehetőség van fiktív egyesületek fiktív munkát végző elnökeit a fiktív számlák alapján bejövő közpénzekből dotálni, az elsőrendű gyanúsított, azaz Zuschlag, titokzatos módon előre értesül a nyomozó hatóság szándékairól. Az alábbi összeállítás jelentős mértékben támaszkodik az Élet és Irodalom legutóbbi számában, Rajnai Attila tollából megjelent "Zuschlag belügyei" c.írásra, valamint a Hír TV Célpont c. műsorának e témával foglalkozó riportjára.
Két hónapon belül bármikor kiadhatják hazánknak a Prága közelében elfogott Jozef Rohacot, akinek köze lehetett az 1998. július 2-án történt Aranykéz utcai robbantáshoz és egy gyilkossági kísérlethez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a férfit el is tudják ítélni, ugyanis közvetlen bizonyíték nincs ellene. Ráadásul a nyomozás irányítói közül szinte senki sincs már a rendőrségen.
A Trianonban elcsatolt Felvidék déli, túlnyomó részben magyarok által lakott sávja 1938. november 2-án visszakerült Magyarországhoz. Az ország – teljes joggal – ünnepelt, közben pedig sodródott a náci Németország szövetségébe és ezzel a katasztrófa felé.
Október 29-én, szerdán, egy nappal azután, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy (pontosan máig ismeretlen feltételekkel) több mint húszmilliárd eurós készenléti hitelt veszünk fel a Nemzetközi Valutaalaptól, a Kossuth klubban. az Eszmélet folyóirat szerkesztősége, a Napvilág Kiadó, az ATTAC Magyarország és a TIT Kossuth Klub Egyesület "Nemzetközi pénzügyi válság és világrendszer kritika" címmel rendezett kerekasztal beszélgetést. Bemutatták a globalizációt élesen kritizáló, Az Adóparadicsomtól a Zöldmozgalomig, c. kötetet is.
Obama az esélyes, de azért nem kizárt jövő kedden a meglepetés sem – vonhatta le a következtetést az, aki végigülte a XXI. Század Intézet csütörtök esti, Elnökválasztás előtt, válság alatt címmel a november 4-én tartandó elnökválasztás apropóján rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetést. A 2002 és 2007 közötti periódus washingtoni magyar nagykövete, Simonyi András szerint Obama máshogy, modernebbül kommunikál, mint McCain, ő az izgalmasabb képlet.
Amerikában mindkét elnökjelölt – McCain és Obama - egymásra licitálva ígérget, ugyanakkor egyikük sem dolgozott ki átfogó tervet az USA eladósodásának csökkentésére. Hasonlóképpen próbálkozott a két nagy magyar párt is a 2006-os választási kampány során, a beváltott ígéretek levét most isszuk.
A szabadpiac rekordméretű válsága kellett ahhoz, hogy döntéshozóink belássák az elemzők igazát. Politikafüggetlen szakértők, jegyzetírók, tőzsdetanácsadók évek óta hányták a falra a borsót, figyelmeztetvén a közkiadások lefaragásának elengedhetetlen voltára. Öröm az ürümben, hogy a globális krízis villámgyorsan elérte, amiért a szakma tíz évig hiába rimánkodott.
A tavaly nyáron a budapesti rendőrökkel összetűzésbe kerülő volt Fidesz képviselő mára az MDF frakvcióvezető-helyettesi posztját tölti be. A HVG-nek adott interjújában vall személyiségéről és munkamódszereiről.
Van, aki árulónak tart, pedig én csak segítem újraépíteni a történelmi kisgazdamozgalmat - nyilatkozta a HVG-nek Lengyel Zoltán parlamenti képviselő, az MDF-frakció új tagja.
Miként az Orbán-fóbia értelmetlen pótcselekvés, úgy a Gyurcsány-fóbia is az. A miniszterelnök elkövetett annyi baklövést és szószegést, hogy a lakosság ezt 2010-ben (ha nem korábban) menesztéssel honorálja neki. De azok a strukturális gondok, amelyek pénzügyi holtsávvá tehetik országunkat, Gyurcsány előtt is megvoltak. És távozása után is ott lesznek. Az ő bűne annyi, hogy döntés helyett időhúzó taktikázásra játszott
Nyilvánvaló volt 1918 októberében, hogy az „októbristák” nagyszabású gazdasági programjainak végrehajtásához, az alkotmányozáshoz, a régóta esedékes földreformhoz és az egész, elmaradottnak és feudálisnak tartott magyar társadalom átalakításához meg kell tartani a választásokat. Az adott helyzetben csak a nép törvényesen megválasztott képviselői vállalkozhattak volna arra, hogy megoldják a katasztrofális helyzetben lévő ország problémáit. Féltek, hogy alulmaradnak, ezért visszariadtak kiírásától.
A Bush-adminisztráció 2001-es hivatalba lépése óta az Egyesült Államok elvesztette egykori roppant befolyásának döntő részét a kelet-közép-európai országokban, köztük Magyarországon is - állapította meg Charles Gati magyar származású amerikai politológus friss elemzésében.
Az új korszakváltás nyomán nem az állami szerepvállalás mértéke fog megváltozni, hanem a gazdasági centrum tolódik el: a Kína központú ázsiai modell további erősödhet az észak-amerikai és az európai modell rovására. A stagflációval küszködő világgazdaság az állami koordináció és a szabadverseny ötvözésével lábal majd ki a válságból – jósolja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója, Pétervári Zsolt.
Jóri Andrást, a nemrég kinevezett adatvédelmi biztost kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy Sólyom László visszaküldte a parlamentnek az Egyesült Államokkal kötött vízumegyezményt, mert aggályosnak tartja a hazai ujjlenyomat-nyilvántartásba való korlátlan amerikai betekintést? Pedig november 17-től már vízum nélkül lehetne utazni az USA-ba.
Magyarországot a spekulánsok támadják, igyekeznek a gazdaság törékenységét kihasználva, minél nagyobb profitra szert tenni. Eközben a jegybank és a kormány vért izzadva próbálja visszaverni a támadásokat, de az eredmény egyelőre alig látszik. Az ádáz piaci küzdelmekről, a bejelentett intézkedések várható hatásairól és hazánk esélyeiről Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde volt elnökével beszélgettünk.
Most a kiadások leszorítására kell a kormánynak összpontosítania, az adócsökkentés majd csak ezután jöhet - mutat rá Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa, kutatási igazgató, aki a nyolcvanas évek eleje óta foglalkozik az Európai Unióval, azon belül az egységes belső piaccal és a közös pénzzel.
A hétvége „varázslatos” eseményt hozott a magyar politikában. Gyurcsány köszönetet mondott, hogy a Fidesz elnöke a német kancellárnak és a francia elnöknek írt levelében támogatta annak a csomagnak az egyik pontját, amit a miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcson terjesztett elő. Mielőtt azonban letörölnénk arcunkról az örömkönnyeket, vegyük észre: az idill beleillik abba a pótcselekvés-sorozatba, amivel az ország felelős vezetői hetek óta egymást szórakoztatják. És a bénázással csak fokozzák a bajt. Nézzük, melyek ennek a lassan horrorba forduló komédiának a látványelemei.
A korábbi szovjet blokk gazdaságaiban bozóttűzként terjedő pénzügyi válság Nyugat-Európában egy újabb, az eddiginél veszélyesebb bankválságot okozhat, aminek következménye nagyarányú gazdasági visszesés lehet az egész kontinensen - írja a tekintélyes konzervatív londoni napilap, a Daily Telelegraph. A lap szerint a váratlan 3 százalékos magyar kamatemelés csak még jobban felbátoríthatja a forint ellen spekuláló vérszagot szimatoló spekulánsokat.
Mint a homo sapiens általában, a kommentátor is esendő. Tartalmi mondanivalójához időnként nem a legjobb kifejezési formát varázsolja elő billentyűzetéből. Amire persze bíráló kedvű olvasói rögvest vadászsólyomként csapnak le. Nincs ezzel semmi hézag. Bokszolónak szava nem lehet, ha nemcsak ad, hanem épp kap. Publicistának munkaköri kötelessége elviselni a viszontbírálatot.
