Schiffer András © lehetmasapolitika.blog.hu

Schiffer András: Mi a környezetvédelemnél többet írunk a zászlónkra. A jelenlegi erőtérben ott van a kormányzó tömb - ide sorolom nemcsak az MSZP-t, de az SZDSZ-t is - , amely technokrata magyarázatát adja a jelenlegi világnak. Vele szemben áll a populistának minősített ellenzék. E két pólushoz képest szeretnénk megfogalmazni ökopolitikai, rendszerkritikai alternatívánkat. Kezdeményezésünket türelmes szervezőmunkával alapoztuk meg. Sok olyan fiatal kapcsolódott be a munkánkba, akik most először politizálnak. Közel háromszázan dolgoznak nekünk, ötből négy ilyen „múlt nélküli” fiatalember, aki már 1990 után szocializálódott. Talán a fiatal generáció révén új szervezeti kultúrával rendelkező pártot sikerül létrehoznunk. Ehhez hozzásegíthet az is, hogy a politikai klíma is gyökeresen megváltozott Magyarországon az utóbbi időben, 2006 őszét követően.

hvg.hu: Vagyis Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően?

S. A. Addig, illetve a 2006-os választásokig bizonyos dolgok természetesnek, magától értődőnek tűntek a magyar politikában. Az őszi kataklizma azonban sok mindent megkérdőjelezett a közvéleményben. Sokan tették fel a kérdést, hogy melyik párt elkötelezettje a jogállamiságnak, ki viseli a szívén a demokratikus intézmények sorsát, kinek fontos a törvényesség, az emberi jogok. Ugyanakkor az elmúlt évek globális folyamatai is begyűrűztek Magyarországra, és ez sokaknak felnyitotta a szemét. Egyszerű gazdálkodó emberek is a bőrükön érzik, hogy a természeti erőforrásokat nem lehet eltékozolni. Fenyeget a klímaváltozás, a földek és folyók elszennyeződése, és ez már nem szűk csoportok gondja, hanem az egész társadalomé. Az elmúlt évek állami, illetve önkormányzati politikájának eredménytelensége ezen a téren sokakat rádöbbentett arra, hogy ha minden így megy tovább, közvetlen lakókörnyezetük válik élhetetlenné.

Az elmúlt évek jogalkotása, szemben azzal, amit mi hirdetünk, vagyis hogy fokozni kell az állampolgári részvételt a környezettel kapcsolatos ügyekben, épp az ellenkező irányban mozdult el. A Közigazgatási Eljárási Törvény (KET) parlament elé benyújtott módosítása például arról szól, miként lehet az állampolgárokat távol tartani az őket körülvevő környezet alakításától.

hvg.hu: Kemény bírálata elsősorban a hat év óta regnáló baloldali kormányzatnak szól. Végül is melyik oldalhoz lehet majd kötni az új pártot?

S.A .: Kétségtelen, hogy az utóbbi években kitört botrányokért, válságokért, ha nem is kizárólagos, de óriási felelősség terheli a korábbi MSZP-SZDSZ koalíciót. Ám arra törekszünk, hogy a rivális nagy pártok, az MSZP és a Fidesz politikájának kritikája helyett a saját alternatívánkat mutassuk fel. Szeretnénk világossá tenni, nem azért indítottuk el kezdeményezésünket, nem azért maradtunk távol az elmúlt két évtizedben a pártpolitikától, hogy ezután bármelyik politikai tömbhöz közeledjünk.

hvg.hu.: Hogyan viszonyulnak a hasonló profilú Élőlánc mozgalomhoz, és személy szerint Lányi Andráshoz? Együtt indultak, aztán az útjaik különváltak. Lehet, hogy újra összefognak?

S.A.: Nekem, és még sokunknak Lányi András volt a mentora, politikai fejlődésemet sok tekintetben neki köszönhetem, az LMP másik  vezetőjével, Jávor Benedekkel  együtt.  Amikor arról kellett dönteni, induljon-e a párttá alakult mozgalom a 2006-os országgyűlési és önkormányzati választásokon, eltértek a nézeteink. Lányi vezetésével többen megpróbálták, de kevés sikerrel, mert éppen az az egy éves előkészítő időszak, szisztematikus építkező munka hiányzott, amely mostani színre lépésünket megelőzte. Jellemző, hogy még most sem alakultunk párttá, csak mozgalomként jelentünk meg a nyilvánosság előtt. Mindazonáltal nagyra becsüljük az Élőlánc politikai bátorságát, mellyel 2006-ban, amikor a politikai klíma még nem volt kedvező, megmérette magát. Nyitottak vagyunk a Lányival való együttműködésre, nem az Élőlánccal akarunk versenyezni, hanem a nagy politikai tömörülésekkel.

hvg.hu: Hétfőn a Lehet Más a Politika mozgalom figyelemfelhívó akció keretében a Parlament épületére lézerképeket akart vetíteni. Ezt azonban a rendőrség, illetve a háttérben álló politikusok majdhogynem „pártállami” módszerekkel akadályozták meg. Azt akarták ezzel üzenni, hogy hiába próbálkoztok, nem lehet más a politika?

S.A.: A rendőrség hétfői akciója, egy előre bejelentett rendezvény szervezőinek zaklatása, majd megkergetése sok tekintetben az 1988-89-et, az akkori börleszk-szerű jeleneteket idézi, melyeknek főszereplője Demszky Gábor volt. A Lehet Más a Politika mozgalom vezetői közül egyikünk sem szeretne az ő sorsára jutni, és itt nemcsak az akkori históriákra gondolok, hanem a későbbi pályafutására is. A jogi helyzet világos volt. A gyülekezési törvény alapján bejelentettünk egy demonstrációt, melyhez semmilyen más előzetes engedélyre nem volt szükségünk. Az Alkotmánybíróság 4/2007-es határozata történetesen éppen az én indítványomra semmisítette meg azt a rendeletet, mely például helyhatósági engedélyhez kötötte hangosító berendezések használatát. A gyülekezési jog gyakorlásához használatos technikai eszközök alkalmazása nem korlátozható, nem tehető függővé „kegyúri jogtól”, a helyi hatóságok hozzájárulásától. Megjegyzendő, hogy a rendőrök meg sem kérdezték, rendelkezünk-e a vetítéshez helyhatósági engedéllyel.

Jó lenne azt is egyértelműen tisztázni, hogy az Országgyűlés Hivatala egyszerű kiszolgáló apparátusa a Parlamentnek, és semmiféle hatósági jogkörrel nem rendelkezik. Szeretném hinni, hogy ez a hivatal semmilyen módon nem lépett érintkezésbe a rendőrséggel ebben az ügyben. Megjegyzendő, hogy a hétfői érvelés a rendőrség részéről, vagyis hogy vetítésünk a népképviseleti szerv működését zavarja, nem helytálló. Egy engedélyezett eszközből kibocsátott fénynyaláb nem nevezhető veszélyforrásnak. A középső épületrészre terveztünk vetíteni, s mint tudjuk, a képviselők a déli szárnyban üléseznek. A honatyák egyáltalán nem érzékelték volna a vetítést, azért sem, mert elhúzott függönyök mögött üléseznek.

hvg.hu: Érthető, hogy „gerillamarketing”-módszerekkel népszerűsítik magukat, mert ezek viszonylag olcsók, és önöknek feltehetően nem állnak komoly források rendelkezésükre. De ilyen viszonyok között mennyi esélyük van arra, hogy „átlépik a küszöböt” és bejutnak a parlamentbe?

S.A.: Nemcsak a financiális hátterünk miatt próbáltunk a parlament épületére vetíteni, de azért is, mert egy új kezdeményezés csak új módszerekkel teheti ismertté magát. Távol akarjuk tartani magunkat a jelenlegi korrupt és zavaros pártfinanszírozási rendszertől. Meg akarjuk mutatni, hogy élvezzük a civil társadalom bizalmát, és lesz elég támogatónk, aki adományokkal támogat bennünket. Nem szállunk be a „politikai médiaversenybe”, hanem arra törekszünk, hogy a most közrebocsátott törekvéseinkből néhány témát kiragadjunk, és megfuttassuk őket a nyilvánosság előtt. Azt tervezzük, hogy „antikorrupciós csomaggal” állunk elő, beterjesztjük a Lehet Más a Politika Mozgalom tizenkét pontját a korrupció visszaszorítására.

hvg.hu: Most, amikor minden a kétpárti parlament irányába mutat, a soron következő választásokon valóságos politikai földindulásra lesz szükség ahhoz, hogy önök bekerüljenek a Parlamentbe. Lát erre esélyt?

S.A.: Erre a kérdésre talán politológusok tudnak válaszolni. Az, hogy Magyarországon várható-e a lengyelországihoz hasonló politikai átrendeződés, legyen Gyurcsány és Orbán problémája. Ahhoz, hogy a magyar politika gyökeresen megújuljon, kétségtelenül be kell következnie pártpolitikai kataklizmáknak is. Itt az ideje annak, hogy feltegyük a kérdést: elit csoportjaink, illetve a hozzájuk kötődő pártok mennyire képesek az ország javát, hosszú távú érdekeit szolgálni?

Pelle János