A török kormány évek óta együttműködik iszlamista és terrorista szervezetekkel a Közel- és a Közép-Keleten, és Recep Tayyip Erdogan államfő tevékenyen támogatja ezt a politikát - áll a német kormány egy nem nyilvános elemzésében az ARD német országos köztelevízió keddi jelentése szerint. Az ankarai vezetés 2011 óta fokozatosan "iszlamizálódott" bel-, és külpolitikája révén Törökország "iszlamista csoportok központi platformja" lett a térségben - áll a dokumentumban.

A török államfő és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) "ideológiai fogékonyságát" a szélsőséges iszlamizmus iránt az is mutatja, hogy számos alkalommal a szolidaritásukról biztosították és támogatták az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, a Gázai övezetet ellenőrző palesztin, radikális Hamászt és szíriai fegyveres iszlamista ellenzéki csoportokat - olvasható az elemzésben az ARD szerint. 

 A német kormány az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában első alkalommal hozza közvetlen kapcsolatba hivatalosan a török államfőt terrorszervezettel - emelte ki a köztelevízió a tagesschau.de című hírportálján közölt beszámolóban, rámutatva, hogy a Hamászt 2003 óta terrorszervezetként tartják számon az EU-ban. A dokumentum kényes jellegét jól mutatja, hogy nem a nyilvánosságnak készült; szabadon elérhető részében Ole Schröder belügyminisztériumi államtitkár azt írta, hogy államérdekből nem teszik közzé az egész szöveget.

Az elemzés és a berlini vezetés nyilvános állásfoglalásai közötti ellentmondás szembetűnő - mutatott rá az ARD, felidézve, hogy a német kormány a menekültválság kezdete óta tudatosan tartózkodik a törökországi politikai folyamatok bírálatától. Mindenekelőtt Angela Merkel kancellár - a jobboldali CDU elnöke - és a szociáldemokrata (SPD) külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier fogalmaz óvatosan. A kormány képviselői legfeljebb háttérbeszélgetéseken vagy nyilvános megszólalásokban tett utalásokban szólnak a török vezetés és a militáns iszlamizmus különösen közeli kapcsolatáról.

A Baloldal frakciójának kérdésére adott írásbeli válasz a CDU-s vezetésű belügyminisztériumban készült a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) helyzetértékelése alapján, méghozzá anélkül, hogy egyeztettek volna az ügyben leginkább illetékes külügyminisztériummal. A külügyi tárca nem is ismeri a Baloldalnak megküldött szöveget. Ennek ellenére a dokumentum hivatalos kormányzati állásfoglalásnak tekinthető. 

Az SPD helyteleníti a belügyminisztérium eljárását, és attól tart, hogy az ügy újabb tehertétel lehet Berlin és Ankara már most is feszült viszonyában. Egy ennyire érzékeny kérdésben be kellett volna vonni a külügyminisztériumot, "mégiscsak egy NATO-tagországról van szó, amelynek területén jelenleg német katonák is állomásoznak" - mondta az ARD-nek Rolf Mützenich, az SPD-frakció egyik - külügyekkel foglalkozó - vezető szakpolitikusa. A Baloldal szerint a kormány megtéveszti a nyilvánosságot, az ankarai vezetést kedvező fényben mutatja be, holott helyzetértékelése nem ezt indokolná - mondta Sevim Dagdelen, az SPD-től balra álló ellenzéki párt parlamenti képviselője, aki azt is kiemelte, hogy a kormány válasza alátámasztja pártja Ankarát bíráló álláspontját. Egyben figyelmeztetett: a kormány a jelenlegi irányvonalával vétkessé válik abban, hogy Törökországban "otthonra lel a fegyveres iszlamizmus".