A katalánok példáját követve szeretné felmutatni az erdélyi magyar közösség erejét az Igazság Napja, az utóbbi évek várhatóan legnagyobb erdélyi tüntetésének otthont adó Sepsiszentgyörgy polgármestere. Antal Árpád András szerint amikor a madridi parlament határozatban mondta ki, hoyg nem létezik a katalán nemzet, több tízezer katalán vonult fel a felirattal: „Mi vagyunk az a nemzet, amely nem létezik.”

A szeptember 1-i tüntetés előtt a minél népesebb részvétel érdekében rég látott mozgósítás kezdődött egész Erdélyben: plakátokon, fórumokon, közösségi oldalakon és külön weblapon próbálják felhívni az emberek figyelmét a szombati megmozdulás kezdeményezői. Ráadásul valamennyi magyar párt és több civil szervezet is autóbuszokat indít a háromszéki megyeszékhelyre. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke húszezres tömegre számít, de legrosszabb esetben sem tud tízezer főnél kevesebbre gondolni.

A tiltakozó megmozdulást az váltotta ki, hogy egy román bíróság június 28-án három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt két tisztviselőt, egyet pedig három év felfüggesztett börtönnel sújtott. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot a református egyháznak visszaszolgáltató bizottság tagjait, Markó Attila államtitkárt és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját, valamint Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját közérdek ellen elkövetett hatalommal való visszaélés minősített formában vádjával marasztalták el. Tette ezt annak ellenére, hogy egy másik bíróság 2006-ban jogerős ítéletet hozott, miszerint nem történt törvénytelenség, a per tárgyát képező, a 19. század második felében közadakozásból épült ingatlanegyüttes a református egyház tulajdonát képezi. A bírósági döntés óta naponta több tucat ember tiltakozik a Székely Mikó épülete előtt.

A bizottság csak a dolgát végezte

A hat évvel ezelőtt lezárult, 2002 óta tartó polgári per eredményét azonban nem fogadta el a felperes két sepsiszentgyörgyi magyar család, kitartva eredeti véleménye mellett, mey szerint a református egyház soha nem volt tulajdonosa a Székely Mikó Kollégium épületének, valamint az ehhez tartozó épületegyüttesnek. A Benedek és Fehér család 1997-ben, jóval a piaci ár alatt vásárolta meg az 1948-ban állami tulajdonba került Mikó egykori tanári lakásait, három évvel később viszont az Erdélyi Református Egyházkerület az érvényben lévő restitúciós törvény értelmében visszakapta azt. A visszaszolgáltatást megállapító, kormányrendelettel létrehozott bukaresti bizottság fent említett tagjainak azt kellett megvizsgálnia, teljesülnek-e a törvény által szabott feltételek: létezik-e előző tulajdonos, fennáll-e az erőszakos államosítás esete, valamint az ingatlan az állam tulajdonát képezi-e a vizsgálat időpontjában. A Bizottság tehát döntéseket nem hozott, csupán ellenőrző feladata volt.

A kollégium épülete: koncepciós per az erdélyi magyarság ellen?

Mihály László

Miután azonban a két sepsiszentgyörgyi család elvesztette a polgári pert, 2007-ben újabb – ezúttal bűnvádi – feljelentést tett a Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA) hét személy ellen. Hamisítás vádjával beperelték a telekkönyvi hivatal munkatársait, akik telekkönyvezték az épületet és akik annak idején kiadták a kivonatot, és szintén hamisítás vádjával perelték be az egyház egyik képviselőjét, valamint a visszaszolgáltatási bizottság három tagját. Amire a nyomozás elindult, négy személy bűncselekménye elévült, így végül csak a bizottság tagjai ellen indult bűnvádi eljárás.

2007 végén a DNA külön-külön beidézte a bizottság három tagját Brassóba, ugyanakkor kihallgatta az egyház képviselőit és számos más érintett személyt. Az ügyészség ezekből a kihallgatási jegyzőkönyvekből kezdte el összeállítani aztán a 13020-as jelzetű dossziét. Markó Attila 2008-ban vitte be a DNA-hoz az ingatlan iratcsomóját. Ebben benne volt a teljes terjedelmű telekkönyv másolat, annak kivonata, a közigazgatási minisztérium véleményezése és a jegyzőkönyv másolata. 2010 őszén ismét behívták a DNA-hoz, ezúttal azért, hogy megnézze a dossziét. Ez tulajdonképpen a vádemelés előtti utolsó momentum. 2010 karácsonyán megtörtént a vádemelés és elindult a bírósági eljárás.

Új bíró, új szelek

A DNA időközben – úgy értékelve, hogy a sepsiszentgyörgyi bíróságra a felháborodás miatt nem tud objektíven dönteni – kérvényezte a tárgyalás áthelyezését, így került át az a szomszédos megye székhelyére, Buzăuba. Az ottani bíróság idén februárban helyt adott egy előzetes kifogásnak, melynek lényege, hogy a bűnügyi felelősség megállapítása előtt tisztázni kell az épület tulajdonjogának kérdését. Ekkor a bíróság úgy értékelte, tudomásul veszi a korábbi jogerős döntéseket, melyekben egyértelműen megállapították az egyház tulajdonjogát. Ennek értelmében a következő lépésben meg kellett volna állapítani a bűncselekmény hiányát. Csakhogy időközben a pert másfél évig vezető bírónő szülési szabadságra ment, és helyette új bírót neveztek ki, két tárgyalással a per vége előtt. Az új bíró viszont figyelmen kívül hagyta az elődje által jóváhagyott kifogást.

Az elsőfokú ítélet szerint a bizottság tagjai megkárosították a román államot azzal az értékkel, amennyire a Kollégiumot felbecsülték, ezért egyrészt elrendelte az épületegyüttes visszaállamosítását, a bizottsági tagokra kirótt börtönbüntetés mellett pedig a református egyháznak 1,2 millió lejt (mintegy 7,5 millió forintot) köteles visszafizetni az önkormányzatnak – annak a bérnek az értékét, amelyet azért fizettek, hogy abban az épületben tovább működhessen az állami iskola. Az ítélet után Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es kisebbségügyi miniszter saját maga ellen kért vizsgálatot a DNA-tól.

Súlyos precedens lehet

A fellebbezés utáni következő tárgyalást október 5-én tartják, ekkor dől el, börtönbe kell-e vonulnia a két magyar bizottsági tagnak. A pénteki tüntetést kezdeményező RMDSZ és Erdélyi Református Egyházkerület álláspontja szerint az elsőfokú ítélethez hasonló döntés súlyos precedenst teremt. Nem minden településen magyarbarát ugyanis az önkormányzat, ahol visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok vannak, ez a döntés pedig utat nyit a magyarellenes vagy kevésbé magyarbarát polgármestereknek arra, hogy ugyanilyen módon visszaállamosítsanak bármilyen más egyházi ingatlant is. Továbbá országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan található, amelyben oktatási intézmény működött, ezek mind veszélybe kerülhetnek, ugyanakkor visszaállamosíthatóvá válnának nemcsak az iskolák, hanem minden eddig visszajuttatott ingatlan.

Az elsőfokú döntés miatt egyébként nemcsak Sepsiszentgyörgyön tiltakoznak: az elmúlt hónap alatt a magyar kormány is állásfoglalást bocsátott ki az ítélettel kapcsolatban, értetlenségének adva hangot, az RMDSZ EP-képviselői Viviane Reding európai bizottsági alelnökhöz fordultak, és állásfoglalásban tiltakozik több egyházkerület, civil szervezet vagy párt is. A sepsiszentgyörgyi tüntetőkkel szolidarizálva a Székelyföld Társaság is tüntetés szervez holnap Budapesten, Románia magyarországi nagykövetsége előtt.

A háromszéki megmozdulás szervezői viszont attól tartanak, a tüntetésen – amelyet kizárólag a Mikó-üggyel kapcsolatos tiltakozásnak szánnak – az autonómia kérdése is előtérbe kerül, az pedig veszélyezteti az eredeti célt, kioltva annak jelentőségét. A Magyar Polgári Párt, valamint a Székely Nemzeti Tanács ugyanis azt szorgalmazza, hogy a nagygyűlést kössék össze az autonómia követelésével.