"Minden bizonnyal lesznek olyan körzetek, ahol nem lehet lebonyolítani a választásokat. Úgy véljük azonban, hogy ez nem lesz kiterjedt jelenség" - mondta Ijád Allávi Bagdadban.

© AP

Allávi szerint további kétmilliárd dollárt fordítanak a biztonsági erők felfejlesztésére, és úgy vélekedett, hogy ezáltal jobban felvehetik a harcot a lázadókkal, akik igyekeznek megtorpedózni a január 30-ára kitűzött választásokat.

Az iraki hadsereg létszámát 100 ezerről 150 ezerre növelik, s a rendőrök is több felszerelést és kiképzési lehetőséget kapnak.

Amerikai katonai forrás szerint Irak 18 tartományából négyben túlságosan bizonytalan a helyzet a választásokhoz, sőt, az erőszak fokozódására kell számítani. Ennek ellenére George Bush amerikai elnök, aki kedden telefonon beszélt Allávival az előkészületekről, úgy vélte, hogy nagyon fontos betartani a január 30-ai dátumot.

A helyzetet jól illusztrálja, hogy Al-Anbár tartományban lemondott a teljes választási szervezőbizottság, miután tagjai életveszélyes fenyegetéseket kaptak. A hírt kommentálva egy bagdadi illetékes elismerte, hogy más helyen is voltak lemondások, de azt állította, hogy a távozókat mindenhol tudják helyettesíteni. Al-Anbár tartományba Bagdadból küldenek szervezőket.

Ha Ukrajna kivonja Irakból katonáit, Lengyelország nem veszi ellenőrzése alá az ukránok által felhagyott övezetet - jelentette ki Waldemar Skrzypczak tábornok, az Irakban szolgáló lengyel alakulatok negyedik váltásának parancsnoka. "A hátrahagyott tartomány ellenőrzését minden bizonnyal amerikai katonák veszik át" - feltételezte Skrzypczak tábornok. A kijevi törvényhozás kedden határozott arról, hogy Ukrajnának azonnali ki kell vonnia katonáit Irakból.

A lengyel főtiszt attól tart, hogy a közelgő választások nem stabilizálják a helyzetet az arab országban. "Egyetlen Irakkal kapcsolatos forgatókönyv sem valósult meg eddig, minden, ami Irakban történik, megjósolhatatlan." Az Irakban szolgáló lengyel kontingens Skrzypczak tábornok által vezetett negyedik turnusában összesen 1700 lengyel katona vesz majd részt, szemben a megelőző, harmadik időszakkal, amelyben még 2500 lengyel katona szolgált.

Ukrajna 1650 katonát vezényelt Irakba, és a 2003 augusztusa óta a közép-keleti országban szolgálatot teljesítő, jelenleg 1589 fős kontingens a negyedik legnagyobb az Egyesült Államok vezette koalícióban. Eddig 17-en haltak meg és mintegy 29-en sebesültek meg az ukrán katonák közül. Legutóbb, január 9-én nyolc ukrán katona halt meg lőszer-megsemmisítés közben Irakban.

A visszavonás jelentős csapást jelenthet az amerikai irányítás alatt álló műveletre, nemcsak az ukrán egység mérete miatt, de amiatt is, hogy egy olyan ország vonja ki csapatait, amely korábban buzgón vállalta a veszélyes iraki békefenntartói küldetést.

Alig tizennyolc nappal a január végére kitűzött iraki általános választások előtt tovább folytatódnak a harcok az ország lekülönbözőbb pontjain. Szerdán Bagdadban bejelentették, hogy negyvennyolc órán belül  tizenöt iraki és egy amerikai katona halt meg a különböző összecsapásokban. Fegyveres harcok dúltak kedden és szerdán Al-Anbár tartományban, Bagdad több negyedében, Baakúbában, Szaláheddin szunnita régiójában, Szamarra közelében és Moszulban.

Az iraki Népi Demokratikus Párt (HADEP) szerdán közölte: vezetője, a sííta Miszál al-Allúszi ellen, merényletet követtek el. Allúszi az Izraellel való kapcsolat rendezésének híve. A merényletben senki nem sebesült  meg. A párt szerint két héten belül ez a második támadás, amely vezetőjét érte.    

Eközben egy amerikai diplomata elismerte, hogy nem megfelelő a biztonsági helyzet a választások előtt. "Egyetlen biztonsági rendszer sem tökéletes. Annyit tehetünk, hogy a lehető legkisebbre csökkentjük a kockázatot és bízunk abban, hogy ezt meg tudjuk tenni a választásokig" - fogalmazott a diplomata.