A most vasárnapi parlamenti választásokon első helyre került Jog és Igazságosság pártjának vezetői az elmúlt években a halálbüntetés visszaállítását propagálták, mondván, hogy így lehetne hatékonyan küzdeni a korrupció és a bűnözés ellen. Pártjuk tavaly, még ellenzékből be is nyújtott egy parlamenti javaslatot ebben az ügyben, de azt - kis többséggel - leszavazták. A kérdés ugyanakkor a mostani kampányban nem volt vezető téma, s a pártot irányító kettős, a Kaczynski-testvérek egyik tagja sem jelezte, hogy hatalomra kerülve újból kezdeményeznék a törvénymódosítást.

Lengyelország 1997-ben törölte el a halálbüntetést, de már évekkel azt megelőzően sem alkalmazták ezt a büntetési fajtát. A halálbüntetés tilalma az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyik alaptétele, s egyben előfeltétel ahhoz, hogy egy ország bekerülhessen az emberi jogok felügyeletével, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó Európa Tanács (ET) tagjai közé. (Lengyelország a kilencvenes évek elején lett az ET tagja, s idén májusban a szervezet soros elnökeként otthont adott az ET legutóbbi csúcsértekezletének.)

Hétfőn az EU-bizottság egyik szóvivője is úgy foglalt állást, hogy a halálbüntetés visszaállítása ellentétes lenne az összes európai ország által vallott alapértékekkel, valamint az alapvető jogokkal foglalkozó EU-chartával, s hogy az Európai Unió már a tagjelöltektől megköveteli a halálbüntetés eltörlését, ez a csatlakozási tárgyalások feltétele. Nem véletlen, hogy 2002-ben Törökország is megtette ezt a lépést.

Európában ma már csak Oroszországban van halálbüntetés, de 1996-ban az orosz vezetés moratóriumot hirdetett. Világszerte azonban még mindig mintegy 70 országban hajtanak végre halálos ítéleteket, s közöttük van két, demokratikus ország, az Egyesült Államok, illetve Japán is.