szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Alig néhány nappal a berlini parlament sorsdöntőnek tartott ülése előtt sajtójelentések szerint konkrét formát öltött a német részvétel a libanoni ENSZ-békefenntartó erőben.

A német katonák létszámát illetően heves vita volt a nagykoalíciót alkotó pártok között is, miközben az ellenzék, elsősorban a szabaddemokrata FDP kezdettől fogva ellenezte a Bundeswehr libanoni békefenntartó részvételét. Kezdetben mintegy ezerkétszáz katonáról volt szó, a konzervatív Franz Josef Jung védelmi miniszter azonban kevesellte ezt. Kiszivárgott értesülések szerint Angela Merkel kancellár is a védelmi miniszter mellé állt, különös tekintettel arra, hogy - mint a hétvégi sajtó megírta - az Európai Unió külügyminiszteri értekezletén a kulisszák mögött erőteljesebb közreműködésre ösztökélték Németországot.

Ezt követően alakult ki a mintegy kétezres létszám, a haditengerészet ezerkétszáz, s a légierő 800 katonájával. Ebből is következik, hogy Németország elsősorban haditengerészeti közreműködést ígért, mindenekelőtt a Hezbollah síita gerillaszervezetnek szánt fegyverszállítások megakadályozása céljából. Eszerint a Bundeswehr tizenkét-tizenhárom, különböző típusú hadihajót bocsát az ENSZ-erő rendelkezésére. A légierő hat repülőgépe a légi ellenőrzésben, illetve felderítésben működik közre, négy szállító repülőgép és két légibusz pedig humanitárius feladatokat lát el.

A német kormány hétfőn dönt véglegesen a német kontingens nagyságáról, illetve összetételéről, kulcsfontosságú azonban a parlament hét közepére tervezett ülése. A Bundeswehr katonáinak békefenntartó részvételéhez ugyanis szükség van a Bundestag jóváhagyására.

Értesülések szerint a nagykoalíciót alkotó konzervatív pártok és a szociáldemokraták képviselői egyre egységesebben sorakoznak fel a kormány mögött, ami azt jelenti, hogy a várható ellenzéki elutasítás ellenére meglesz a többség.

A bajor belügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a libanoni békefenntartó részvétellel minden valószínűség szerint növekszik Németország terrorfenyegetettsége. A kisebb konzervatív pártot, a CSU-t képviselő politikus azt hangoztatta, hogy a közel-keleti közreműködéssel az ország még inkább a "militáns iszlám fundamentalisták" célkeresztjébe kerül. Ennek kapcsán felszólított a terrorellenes intézkedések további szigorítására, de hangsúlyozta: mindennek ellenére Németországnak teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségeit.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTA Világ

Olasz békefenntartók mennek Libanonba

Egyhangúlag jóváhagyta az olasz kormány két és fél ezer békefenntartó katona Libanonba vezénylését, így az első csapatok már kedden útnak indulhatnak a közel-keleti arab országba.

MTI Világ

Olmert: nem lesz független vizsgálat Libanon ügyében

Ehud Olmert izraeli kormányfő bejelentette egy vizsgáló bizottság megalakítását a libanoni háború irányításának áttekintésére, ám a széles körben elhangzott követelések ellenére elutasította a független vizsgálatot.

MTI Világ

Auschwitzba hívták az iráni elnököt

Auschwitzi látogatásra hívta Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt Noah Flug, a holokauszt-túlélők izraeli szervezetének elnöke - adta hírül csütörtökön a Háárec című izraeli napilap.

hvg.hu Világ

A Hezbollah a második körre készül

Az iráni hírügynökségnek adott interjújában a Hezbollah iráni képviselője azt állítja, szervezete – ellentétben az ENSZ-határozatokkal - „második körre készül” Izrael ellen – számolt be szerdán a Jedioth című lap internetes oldala. A katonai szervezet képviselője azzal büszkélkedik, hogy az izraeliek képtelenek voltak megroppantani haderejüket.

MTI Világ

Az izraeliek többsége menesztené Olmertet

Nagyot zuhant Ehud Olmert izraeli kormányfő népszerűsége a libanoni harcok öt hete alatt, egy pénteken közzétett közvélemény-kutatás szerint a választópolgárok csaknem kétharmada szívesen venné, ha a miniszterelnök visszalépne hivatalától.

MTI Világ

Irán szerint Izrael kudarcot vallott Libanonban

Az az ellenállás, amellyel Izrael libanoni offenzívája idején találkozott, az első kudarc volt a zsidó állam számára a Közel-Keleten "közel hatvan év agressziói" után - jelentette ki Pretoriában Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter.