szerző:
MTI

Nyolc hónappal pártja elsöprő választási győzelme után a "lenni vagy nem lenni" kérdésével néz szembe Törökország miniszterelnöke: az ankarai alkotmánybíróság ugyanis befogadta a főügyész indítványát, és megvizsgálja: megfelel-e a valóságnak az az ügyészségi állítás, amely szerint az Igazság és Haladás Pártja (AKP) az ország iszlamizálására törekszik, és csapást akar mérni az állam és vallás szétválasztásának alapelvére.

Az alkotmánybíróság döntése, amelyet kivételes módon egyhangúlag hozott meg a 11 bíró, az eszkalációját jelenti annak a régóta tartó viszálynak, amely szembeállítja egymással az AKP-t és Törökország világi elitjét, benne a tábornoki kart. Az utóbbi fél már évek óta azt veti a kormánypárt szemére, hogy iráni stílusú teokráciává akarja változtatni a szekularizált török államot.

Az Európai Unió, amely 2006-ban kezdett tárgyalásokat Ankarával az ország majdani csatlakozásáról, értetlenséggel vegyes megrökönyödéssel reagált az alkotmánybíróság lépésére. Nemcsak brüsszeli megfigyelők vélik úgy, hogy a körvonalazódó erőpróba idejére, akár több hónapra is, "jégre kerülhetnek" az Erdogan-kormány reformtervei. Márpedig ezek megvalósulása sorsdöntő fontosságú Törökország Európához való közeledése szempontjából.

Török kóla
© AP
Az isztambuli tőzsde és a török líra zuhanórepülésbe kezdett a hétfői hír nyomán. A legnagyobb török állampolgári szervezetek, köztük szakszervezetek és a munkaadók szövetsége, közös nyilatkozatban figyelmeztettek: az alkotmánybíróság döntése további polarizálódáshoz vezethet a politikai táboron belül. Márpedig kompromisszumok nélkül veszélybe kerül az ország gazdasági és politikai stabilitása - mutattak rá.

A hétfői lépés horderejét az ARD televízió isztambuli tudósítója úgy érzékeltette: az AKP és személy szerint Abdullah Gül államfő (aki a párt jelöltjeként nyerte el a tisztséget tavaly) bíróság elé citálása olyan, mintha Németországban a szövetségi ügyészség a nagy néppártok valamelyikét (CDU vagy SPD) akarná betiltatni, illetve Horst Köhler szövetségi elnököt kizárni a politikai életből. 

Abdurrahman Yalcinkaya főügyészt, aki az alkotmánybíróságnak szóló beadványt írta, Ankarában az ellenzéki (és erőteljesen nacionalista) Köztársasági Néppárt (CHP) holdudvarához és így az ország régi szekuláris elitjéhez sorolják. A jelek szerint a CHP nem hajlandó beletörődni a tavaly júliusi választásokon elszenvedett vereségébe (a párt akkor 21 százalékos eredményt ért el, míg az AKP a leadott voksok 47 százalékát kapta). Az egykor szociáldemokrata elveket is valló CHP az utóbbi években fényévekre került a vele rokonszenvező Szocialista Internacionálétól, amely 2006-ban el is határolta magát a párttól.

Tavaly óta a CHP elkeseredett párharcot vív az AKP-val, támadásainak a középpontjába a fejkendőviselet egyetemi engedélyezését állította. Azzal, hogy a kormány - több évtizedes tilalom után - a közelmúltban engedélyezte diáklányoknak kendő viselését a felsőoktatási intézményekben, beengedte az iszlám egyik politikai jelképét az állami szférába - harsogta a "fejkendő-törvény" parlamenti elfogadása után a CHP, már akkor az alkotmánybírósággal fenyegetve meg Erdogan kormányfő pártját. A kérvény egyhangú befogadásával a taláros testület most legalábbis helyzeti előnyhöz juttatta a CHP-t a két párt küzdelmében.

Az AKP és maga a miniszterelnök politikai motivációt lát a betiltási kérvényben. Ezt látszik alátámasztani, hogy az ügyészség nem tett hasonló lépést az ellenzéki, nacionalista-jobboldali Nemzeti Akciópárt (MHP) ellen, noha annak képviselői az AKP-val együtt szavazták meg a parlamentben a fejkendő-törvényt. Ha az alkotmánybíróság a magáévá teszi a CHP álláspontját, úgy a kormánypártra betiltás vár, legfőbb vezetőit pedig évekre eltilthatják a politikai tevékenységtől. (Hasonló sorsra jutott bő egy évtizeddel ezelőtt az akkori kormányfő, Necmettin Erbakan és pártja, az AKP elődjének számító Refah.) "Az általános előérzet azt sugallja, hogy az AKP-t be fogják tiltani, ami kaotikus  politikai és gazdasági következményeket vonhat maga után - fogalmazott Mehmet Ali Birand, egy veterán kommentátor a brit hírügynökségnek. "Nem hiszem, hogy Erdogan feladja a harcot, küzdeni fog a végsőkig. Itt általános háborúról van szó. Csúnya dolgoknak nézünk elébe."

Recep Tayyip Erdogannak és pártjának egy hónapnyi ideje van arra, hogy benyújtsa védekező állásfoglalását az alkotmánybírósághoz. Ennek lejárta után a testület szóban is meghallgatja az AKP és az ügyészség képviselőinek mondanivalóját az indítvánnyal kapcsolatban. A döntés meghozataláig a felek további bizonyítékokkal támaszthatják alá álláspontjukat. Egy politikai párt betiltásához hét igen szavazatra van szükség a 11 tagú testületben. Ennek nyolc jelenlegi bírája az AKP ellenfelének számít: őket még Gül elődje, a szilárdan szekuláris felfogású Ahmet Necdet Sezer nevezte ki, aki maga is igen ferde szemmel nézte az iszlámbarát párt tevékenységét.

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Schilling Árpád: „Eddig is a kultúra volt veszélyben, csak te elfelejtetted ezt szóvá tenni”

Schilling Árpád: „Eddig is a kultúra volt veszélyben, csak te elfelejtetted ezt szóvá tenni”

Minotto Barchetta, egy Ferrari V12-es, ami nem is létezett

Minotto Barchetta, egy Ferrari V12-es, ami nem is létezett

Siófokon több adót kell fizetni a Balaton-parti luxuslakások után

Siófokon több adót kell fizetni a Balaton-parti luxuslakások után

49 milliárd forintot nyaraltak el a magyarok Horvátországban

49 milliárd forintot nyaraltak el a magyarok Horvátországban

Ez történt: az FBI kiadta a figyelmeztetést, vigyázni kell az okostévékkel

Ez történt: az FBI kiadta a figyelmeztetést, vigyázni kell az okostévékkel

Csalás és pénzmosás miatt nyomoznak a kispesti önkormányzat egyik cégénél történtek után

Csalás és pénzmosás miatt nyomoznak a kispesti önkormányzat egyik cégénél történtek után