A megbeszélés a március 19-20-i EU-csúcs előkészítését is szolgálja, és a tavaszi uniós csúcstalálkozók hagyományos módon főként gazdasági ügyekről szólnak. Különösen így van ez most, amikor az unió a globális pénzügyi és gazdasági válság közepette összehangolt erőfeszítéseket tesz a befagyott hitelpiac életre keltése, a csökkenő gazdasági teljesítmény felpörgetése érdekében.

Az intézkedéseket zömmel az egyes tagállamok teszik. Az EU nem annyira központi pénzeket oszt, hanem inkább arra törekszik, hogy elhárítsa a nemzetállami protekcionizmus veszélyét, amely óhatatlanul felmerül az egyes nemzeti "ösztönző csomagok" összeállításakor.

A közös, egységes piac megőrzésére, az összehangolt gazdaságélénkítésre való koncentrálás kiegészítéseként az unióban az a felismerés is teret nyer, hogy közösségi pénzekkel kell támogatni olyan projekteket, amelyek csökkentik az energetikai kiszolgáltatottságot - főként a januári gázválság nyomán -, illetve amelyek javítják az ismeretalapú társadalomban a kommunikációs infrastruktúra fejlesztését. Ezt szolgálja az az öt milliárd eurós csomag, amelyből az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság szándékai szerint nagyobb részt energetikára, részben pedig vidékfejlesztésre szánnak. Az energetikai fejezeten belül 2,1 milliárd szolgálná az egyes tagországok energetikai rendszereinek összekapcsolását, 1,15 milliárd a széndioxid megkötésének technológiai fejlesztését - ez persze nem a legszorosabban vett energetikai, hanem már az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez tartozó téma -, 500 millió pedig tengeri szélerőművek építését. A vidékfejlesztési pénz kétharmada a szélessávú internet elterjesztését szolgálja.

A külügyminiszterek azt is áttekintik hétfőn, milyen lépéseket tegyen az unió az úgynevezett keleti szomszédságpolitika hatókörébe tartozó hat ország - Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország - felé. Szó van egyebek közt a mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások szabad kereskedelméről, illetve vízumkönnyítésről. A keleti partnerség szintén szerepel majd a csúcstalálkozó napirendjén is.

A klasszikus külpolitikai témák közt most a megszokottnál valamivel nagyobb hangsúlyt kap a külügyminiszteri találkozón Afganisztán. Részben azért, mert a közép-ázsiai országban idén elnökválasztást akarnak tartani, főképp azonban azért, mert egyre világosabban kitapintható, hogy az új amerikai kormányzat nem feltétlenül katonai áldozatvállalás formájában vár több segítséget szövetségeseitől, hanem részben rendészeti vonatkozásban - az afgán rendőrök kiképzésében -, valamint a "civil építkezés" meglehetősen pénzigényes területén.

Szintén szó esik majd a Közel-Keletről. Az izraeli választások a keményvonalasok megerősödését hozták ugyan, de az unió ennek ellenére törekszik arra, hogy előmozdítsa a megbékélés ügyét, különös tekintettel arra a kiélezett humanitárius helyzetre, amely a Gázai övezetben a januári harcok nyomán előállt.

A Nyugat-Balkán is terítéken lesz, hiszen ott érzékeny folyamatok zajlanak. Az EU koszovói rendőri-igazságügyi missziója, az EULEX - egy évvel Koszovó Szerbiától való függetlenné válása után - most igyekszik kiterjeszteni tevékenységét a szerbek által lakott Észak-Koszovóra, miközben Belgrád egyre türelmetlenebb a számára nyújtott "európai perspektíva" bizonytalansága miatt.