Az egyik határozattal a Zöldek kiállnak az óránként 7,50 eurós (2100 Ft) minimálbér törvényben való rögzítése mellett. A szavazás eredménye rendkívül szoros (305:300) volt, miután a vezetőség kifejezetten ellenezte a minimálbér konkrét szintjének megnevezését. A grémium így akarta elejét venni annak, hogy a környezetvédő párt mintegy vetélkedésbe kezdjen a minimálbért szintúgy napirenden tartó Baloldal (kommunisták) pártjával. Utóbbi 8,71 eurós (2440 Ft) minimálbért követel minden gazdasági ágazatban.

A küldöttek többsége síkraszállt a 2003 óta egyre több tartományban létező egyetemi tandíj és az állami ösztöndíj-rendszer (Bafög) felszámolásáért. Ehelyett minden diáknak folyósítanának havi 200 euró ösztöndíjat, kvázi "a szülőktől független tanulmányok finanszírozásaként" - nyilatkozta Kai Gehring oktatási szakértő. Az új a Baföghöz képest az, hogy annak összegét (legalább részben) a diploma megszerzése után vissza kell fizetni. A Zöldek újítása már-már a néhai NDK módszerét idézi: Walter Ulbricht és Erich Honecker államában nem létezett felvételi vizsga, s az egyetemre, főiskolára fölvett hallgatók automatikusan kaptak havi 180 (keleti) márka ösztöndíjat. (Az átlagfizetés akkoriban 600-700 márka között mozgott.)

A küldöttértekezlet megszavazta a német földön 2004-ben bevezetett vizitdíj (negyedévente 10 euró) eltörlését azok esetében, akik érvényes egészségbiztosítással rendelkeznek. A még a Schröder-kormány által legalizált vizitdíj eltörlése a populista ígérgetők kedvenc témája Európában - mutatnak rá berlini megfigyelők. Csehországban például a jobboldali polgári (ODS) kormány vezette be; visszavonása az ellenzéki szocdemek egyik fő követelése. Magyarországon - Berlinhez hasonlóan - baloldali kormány honosította meg, a jobboldali ellenzék népszavazást szervezve fúrta meg az alkalmanként 300 forintos díjat.

A küldöttértekezlet résztvevői nagy többséggel megszavazták azt a határozatot is, amelynek értelmében a több mint egy éve nem dolgozó munkanélküliek segélyének megállapításakor a hatóság ezentúl nem vehetné tekintetbe az illető házas- vagy élettársának a jövedelmét. Berlini megfigyelők ezt a döntést is erősen populista ízűnek érezték. Kifejezetten antikapitalista hangütésű beszédet mondott szombaton a Zöldek kancellárjelöltje. Jürgen Trittin, a Német Kommunista Pártból (DKP) a 80-as években a Zöldekhez átigazolt politikus arra figyelmeztetett a szónoki emelvényről, hogy "az ember és a természet kizsákmányolásán alapuló gazdasági rendszer újra meg újra produkálni fog a jelenlegihez hasonló válságokat".

Populizmusért sem ment Trittin a szomszédba. A tőkés rend bírálatát megspékelte a német kancellárnak címzett oldalvágással. "Lassan mondom, hogy Angela Merkel is értse és följegyezhesse: A tőke mohósága, a profit hajhászása és a bankárok arcátlansága munkahelyeket semmisít meg. A légkör védelmével, környezetbarát technológiákkal és megújuló energiaforrások hasznosításával viszont új munkahelyek százezreit hozhatjuk létre" - harsogta a pulpitusról Trittin, dübörgő tapsvihart váltva ki a hallgatóságból.

A Zöldek választási programjának egyik sarokköve egymillió új munkahely teremtése környezetkímélő ipari eljárások, technológiák révén. Ez évi 20 milliárd eurós állami beruházást feltételez 2013-ig, a fedezetet a nagy vagyonok (például az Aldi-bolthálózatot birtokló Albrecht-fivérek vagy a BMW főrészvényeseként ismert Quandt-család) átmeneti megadóztatásával teremtené elő a környezetvédő párt - amennyiben hatalomra jut a szeptemberi parlamenti választásokon.

Hogy kivel fognának össze a német Zöldek, az egyelőre roppant kétséges. Az ideális felállás egy piros-zöld (SPD-Zöldek) kombináció volna, amely 1998 és 2005 között már kormányozta egyszer Németországot. Csakhogy ennek a koalíciónak a szociáldemokraták jelenlegi mélyrepülése miatt (támogatottságuk nem éri el a 30 százalékot, míg a Zöldeké 9% körül mozog) nincs realitása.

A kormányképes többséghez harmadik partnerre is szükség volna. Számszerűleg a leginkább megvalósíthatónak egy úgynevezett jelzőlámpa-koalíció tűnik. A piros (SPD), sárga (FDP) és zöld (környezetvédők) színösszetételű kormány pártjai a mai felmérések alapján együttesen akár 48-49 százalékot is begyűjthetnek szeptember 27-én. (A töredékszavazatok kiosztása nyomán ennyi már elég szokott lenni a kormányalakításhoz.) E realitásból kiindulva tört lándzsát a Zöldek két listavezetője, Trittin és Renate Künast még áprilisban a "jelzőlámpa" mellett. A küldöttek azonban szombaton leszavazták az elképzelést. Egy másik kombináció az ún. Jamaica-trió: CDU (fekete), FDP (sárga), Zöldek - a karibi ország zászlaja után szabadon. Ezt azonban a vezetőség már föl sem tette szavazásra, annyira nyilvánvaló volt a küldöttek körében a Zöldek és az FDP nézetei közötti áthidalhatatlan ellentét számos alapvető kérdésben.

A jelenlegi nagykoalíció harmadik, a Zöldeket is magában foglaló alternatívája egy polgári (uniópártok + FDP) kormány ellentéte volna: szocdemek, környezetvédők és kommunisták (Baloldal) összefogása. Bár e három párt elvei és programjai között - különösen a válságkezelés módozatait illetően - jóval nagyobb az átfedés, mint például a Zöldek és a CDU, illetve az FDP nézetei között, a matematika ellenük szól. A ZDF április végi felmérése szerint hármójuk együttes szavazati aránya csupán 45% lenne, ami kevés az üdvösséghez. Így aztán a berlini kongresszus koalíciós partner megnevezése nélkül ért véget.