Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
A szerda délután megnyílt tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezi, amely elítéli a Fidesz elnökének és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott "nacionalista kijelentéseit", amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát.
A Fidesz elnöke Esztergomban egy, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával (MKP) közösen megtartott választási nagygyűlésen úgy fogalmazott: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. A határon túli területeken tett látogatásaira utalva Orbán aláhúzta: a június 7-i döntés öt évre határozza meg a magyarok súlyát az Európai Parlamentben. Robert Fico szlovák kormányfő korábban "abszurdnak" nevezte, hogy bárki is valamiféle "fiktív államnak" minősítse a Kárpát-medencét, s úgy vélte, hogy ez az álláspont veszélyt jelent Szlovákia számára.
A parlament külügyi bizottsága szerda délelőtt megtartott ülésén a nyilatkozattervezet elfogadását javasolta a testületnek. Orbán kijelentései "politikailag felelőtlenek, szélsőségesen veszélyesek és a demokratikus értékek szempontjából abszolút elfogadhatatlanok" - áll a javaslatban. Szlovákia szuverenitását a javaslat szerint azért veszélyeztetik Orbán kijelentései, "mert mi nem ismerünk semmiféle Kárpát-medencét".
A koalíció által kezdeményezett ülésen a három ellenzéki párt közül csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselői vannak jelen. A másik két ellenzéki párt - a Szlovák Demokratikus és Kereszténydemokrata Unió (SDKU), illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) - a kormány korrupciós ügyeiről való figyelemelterelésnek tartja az ülést, s nem vesz részt rajta.
A rendkívüli parlamenti ülés előtt az SDKU és a KDH közös nyilatkozatot fogadott el Szlovákia és Magyarország jószomszédi kapcsolatáról. A nyilatkozatban a szlovák ellenzék felszólítja a magyar parlamentet, hogy támogassa az 1995-ben aláírt politikai alapszerződésen alapuló együttműködést, és utasítsa el azokat a kijelentéseket, amelyek növelik a feszültséget a szlovák-magyar kapcsolatokban. Hasonló hozzáállásra és együttműködésre szólították fel a szlovák kormányt is.
Mikulás Dzurinda, az SDKU elnöke szerint ez a nyilatkozat megfelelőbb válasz Orbán kijelentéseire, mint a rendkívüli parlamenti ülés. "Az MKP-nek választania kell, hogy Orbán Viktor útját akarja-e járni vagy pedig a KDH és az SDKU útját" - jelentette ki Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke azzal összefüggésben, hogy az ellenzéki nyilatkozatot a szlovákiai magyar párt nem írta alá.
