A többség azon az állásponton van, hogy nem lesz hatása mindennapi életükre, ha az Izrael esküdt ellenségének tartott iszlám köztársaság atomfegyverre tesz szert.
A tel-avivi egyetem egyik kutatóintézetének megbízásából készült felmérés azt mutatja, hogy a közvélemény nem ért egyet a jelenlegi és az előző izraeli kormányok érvelésével, miszerint Iránt meg kell fosztani az atomfegyvergyártás eszközeitől, különben létében fogja fenyegetni a zsidó államot.
Arra a kérdésre, hogyan fogja befolyásolni életüket, ha Iránnak atomfegyvere lesz, a válaszadók 80 százaléka felelte azt, hogy semmilyen változásra nem számít. A kivándorlást 11 százalék venné fontolóra, és 9 százalék gondolkodna el azon, hogy Izraelen belül máshova költözik.
Az izraeliek 21 százaléka vélekedik úgy, hogy "Irán atomfegyvereivel megtámadná Izraelt, hogy elpusztítsa" - hangsúlyozta közleményében a felmérés megrendelője, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete (INSS).
"Az izraeli vezetés talán tájékozottabb" - magyarázta Jehuda Ben Meir, a INSS kutatási részlegének igazgatója a közvélemény és a kormány közötti szembeszökő különbséget Irán megítélésében. "Az izraeli közvélemény nem tekinti ezt tényleges fenyegetésnek, és előfordulhat az is, hogy a vezetés néhány tagja eltúlozza" a veszélyt - tette hozzá. "Úgy tűnik az izraeliek többsége bízik Izrael elrettentő képességében, és Irán racionális viselkedésében" - fejtegette.
Az INSS vizsgálata szerint az izraeli zsidók 59 százaléka mindezek ellenére támogatna egy Irán elleni megelőző csapást, és 41 százalék utasítja el a katonai megoldást.
A felmérés 616 ember bevonásával készült, a hibahatár 3,5 százalék. A közvélemény-kutatásba az ország lakosságának mintegy 20 százalékát kitevő izraeli arabokat ezúttal nem vonták be, Ben Meir szerint anyagi okokból.
Egy másik felmérésben, amelyet a jeruzsálemi Héber Egyetem rendelt meg, a válaszadók 52 százaléka értett egyet azzal, hogy Izraelnek megelőző csapást kellene mérnie Iránra, és mindössze 35 százalék vetette el ezt a lehetőséget.
A tel-avivi egyetem egyik kutatóintézetének megbízásából készült felmérés azt mutatja, hogy a közvélemény nem ért egyet a jelenlegi és az előző izraeli kormányok érvelésével, miszerint Iránt meg kell fosztani az atomfegyvergyártás eszközeitől, különben létében fogja fenyegetni a zsidó államot.
Arra a kérdésre, hogyan fogja befolyásolni életüket, ha Iránnak atomfegyvere lesz, a válaszadók 80 százaléka felelte azt, hogy semmilyen változásra nem számít. A kivándorlást 11 százalék venné fontolóra, és 9 százalék gondolkodna el azon, hogy Izraelen belül máshova költözik.
Az izraeliek 21 százaléka vélekedik úgy, hogy "Irán atomfegyvereivel megtámadná Izraelt, hogy elpusztítsa" - hangsúlyozta közleményében a felmérés megrendelője, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete (INSS).
"Az izraeli vezetés talán tájékozottabb" - magyarázta Jehuda Ben Meir, a INSS kutatási részlegének igazgatója a közvélemény és a kormány közötti szembeszökő különbséget Irán megítélésében. "Az izraeli közvélemény nem tekinti ezt tényleges fenyegetésnek, és előfordulhat az is, hogy a vezetés néhány tagja eltúlozza" a veszélyt - tette hozzá. "Úgy tűnik az izraeliek többsége bízik Izrael elrettentő képességében, és Irán racionális viselkedésében" - fejtegette.
Az INSS vizsgálata szerint az izraeli zsidók 59 százaléka mindezek ellenére támogatna egy Irán elleni megelőző csapást, és 41 százalék utasítja el a katonai megoldást.
A felmérés 616 ember bevonásával készült, a hibahatár 3,5 százalék. A közvélemény-kutatásba az ország lakosságának mintegy 20 százalékát kitevő izraeli arabokat ezúttal nem vonták be, Ben Meir szerint anyagi okokból.
Egy másik felmérésben, amelyet a jeruzsálemi Héber Egyetem rendelt meg, a válaszadók 52 százaléka értett egyet azzal, hogy Izraelnek megelőző csapást kellene mérnie Iránra, és mindössze 35 százalék vetette el ezt a lehetőséget.
