Az Észak-Kaukázusnak nevezett területen Csecsenföldet, Ingusföldet, Karacsáj-Cserkeszföldet, Dagesztánt, Észak-Oszétiát és Kabard-Balkárföldet szokás érteni. Történelmükben közös, hogy az egész térségben évszázadokkal ezelőtt gyökeret vert az iszlám, s hogy Oroszország kötelékébe inkább csak azért kerültek, mert a birodalom a Kaukázuson túli területre, főleg Grúziába és Örményországba törekedett. Történelmük a Szovjetunióban is hányatott volt; szinte mindegyikben sok nép és nemzetiség él, ezek között, valamint a köztársaságok között is súlyos feszültségek vannak. Szakértők szerint jelenleg a fő közös vonás, hogy a gazdasági helyzet mindegyikben  súlyos (alapvetően Moszkva támogatásából élnek), s a legnagyobb veszélyt az egész térségben a szélsőséges iszlám térhódítása jelenti.

Csecsenföld területe több mint 15 ezer négyzetkilométer, mai lakossága mintegy félmillió fő. A lakosok egészen a XVIII. századig nem szerveződtek a klasszikus értelemben vett néppé, hanem nemzetségi struktúrában éltek. A tejpeknek nevezett nemzetségek ma is léteznek, s jelentős befolyással vannak az ország életére. A csecsenek a Szovjetunóban a Csecsen-Ingus Autonóm Köztársaságban éltek, de a Szovjetunió végóráiban Moszkva szétválasztotta a két területet. A 90-es évek óta Moszkva két háborút is vívott a csecsen szeparatisták ellen. Az első 1997-ben bekövetkezett végét követően a csecsenek Oroszországban követtek el számos terrorakciót, ez indokolta a második háborút, de annak hivatalos vége után a harcok valójában tovább folytak. Mintegy másfél évvel ezelőtt Ramzan Kadirov vette át apja után az elnöki hatalmat, s érezhető eredményeket ért el a harcok csillapításában, valamint a Moszkvából érkező pénzek felhasználásával az újjáépítésben. Kadirovot számos okból nagyon sok megalapozott bírálat éri, de bírja az orosz vezetés támogatását. Az ország az iszlám törvények szerint él, megülnek minden iszlám ünnepet, s hatalmas mecset épült Groznijban. Az iszlám szélsőségesek befolyása így csökkent, de rendületlenül harcolnak tovább. Az év első három hónapjában a szövetségi erők 88 különleges hadműveletet, az iszlám harcosok három terrorakciót hajtottak végre. Folyamatosan gyilkolják a civileket és a fegyveres testületek tagjait, napirenden vannak az emberrablások. Az orosz vezetés a minap Kadirov nyomására, a szakértők ellenvetései dacára eltörölte a hadműveleti területtel összefüggő korlátozásokat, ezeket azonban több helyen már visszaállította.

Ingusföld lakosainak száma mintegy 470 ezer, területe 4000 négyzetkilométer. Ez az Oroszországi Föderáció legkisebb területű köztársasága. Lassan átveszi Csecsenföldtől a fő tűzfészek szerepét, részben azért is, mert számos szélsőséges ide húzódott vissza Csecsenföldről. Ruszlan Ausev, az első elnök sajátságos, "megbeszéléses alapon" féken tartotta a lázadókat, de helyére a Kreml 2001-ben Murat Zjazikov volt titkosszolgálati tisztet nevezte ki. Zjazikov üldözte a másként gondolkodókat, sorban tűntek el emberek, a szélsőségeseket viszont nem tudta kordában tartani. Későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy hatalmas összegeknek veszett  nyoma, s Ingusföldnek még csak költségvetése sem volt. Az utóbbi idők legnagyobb vihart kavaró ügye az ingusetiya.ru ellenzéki honlap tavalyi bezárása, majd tulajdonosa, Magomad Jevlojev rendőrök általi meggyilkolása. Ezt követően polgárháborús helyzet alakult ki, olyannyira, hogy noha a szakértők szerint gyakorlatilag nem léteznek szeparatista törekvések, az Oroszországtól való elszakadás követelése is felmerült. A Kreml hét hónapja leváltotta Zjazikovot, helyére Junusz-Bek Jevkurov szintén volt titkosszolgálati tisztet helyezte, aki már bizonyos eredményeket tud felmutatni a rendcsinálásban: tárgyal az ellenzékkel, a fegyveresek ellen határozottan fellép. Tavaly Ingusföldön 54 terrorcselekményt követtek el. Állandóan támadják a fegyveres testületek tagjait: ilyen akciók következtében idén az év első öt hónapjában 23 személy életét vesztette, 42 megsebesült, s legalább 45 a civil áldozatok száma, se szeri, se száma nem volt a robbantásoknak, s legalább 20 támadás érte a fegyveres testületek épületeit.

Karacsáj-Cserkeszföld - 14 100 négyzetkilométerén mintegy 450 ezer ember él. A 90-es évek végére némelyest megnyugodott a helyzet, az ország keveset szerepel a hírekben, s a környező térséghez képest a béke szigetének tűnik. Tavaly "mindössze" négy, nagy port felverő gyilkosság és támadás történt, noha Karacsáj-Cserkeszföld a vahhábizmus bástyájának számít. (A vahhábiták egy XVIII. században alakult szélsőséges-fanatikus iszlám szekta utódai, akik mára kiválóan szervezett, az illegalitás szabályai szerint működő, hierarchikus, nemzetközi katonai-politikai szervezettel, felderítő, kémelhárító hálózattal, kiképző bázisokkal bírnak. Egymáshoz nem kapcsolódó fegyveres csoportjaik mindenhol jelen vannak, s egyes források a vezetőik közé sorolják Oszama bin Ladent is.)

Musztafa Badtijev elnök alatt a köztársaság a legjobb úton haladt afelé, hogy tűzfészekké váljon; a vahhábiták a kormány tagjaira vadászva megölték a miniszterelnök-helyettest. A lakosság is lázadozott, tízezrek tüntettek, amikor megöltek hét üzletembert, s kiderült, hogy ebben része volt az elnök vejének. Ám Badtijev átadta a vejét a bíróságnak, s a hangulat némileg enyhült. Tavaly Moszkva itt is leváltotta az államfőt, s Borisz Ebzejev volt alkotmánybírósági bírát nevezte ki, aki nehéz gazdasági helyzetet, de viszonylagos nyugalmat örökölt, s a bűncselekmények száma jelentősen csökkent.   

Dagesztán az orosz Észak-Kaukázus legnagyobb, gazdaságilag legfejlettebb köztársasága, de egyben itt a legaktívabbak az iszlám szélsőségesek. Területe több mint 50 ezer négyzetkilométer, a lakosság létszáma mintegy 2,5 millió fő. Az itt élő mintegy 100 nép és nemzetiség közül a többségi avarok és a jóval csekélyebb lélekszámú darginok között örök harc dúl.

A jelenlegi államfő, az avar Muhu Alijev a dargin Magomedali Magomedovot váltotta 2006-ban, de az iszlám szélsőségesek hivatalba lépése óta is változatlan hévvel vadásznak a fegyveres testületek tagjaira, és egyre jobban terjed a dzsihád (iszlám szent háború) eszméje. A tisztségek és beosztások hallgatólagosan egy-egy klán hitbizományát alkotják. Jellemző eset volt, amikor Moszkva nemrég egy orosz szakértő személyében "nem megfelelő embert" nevezett ki a dagesztáni adóhatóság élére: a klán, amely sajátjának tekintette a tisztséget, olyan konfliktust robbantott ki, hogy Moszkva néhány nap után kénytelen volt meghátrálni. Nyolc hónap múlva esedékes az elnökválasztás, és a klánok közötti harcok a végsőkig kiéleződtek. Megfigyelők szerint a hátralévő hónapokban várhatóan jelentősen megnő a bűncselekmények, gyilkosságok, robbantások száma. Muhu Alijev esélye a hivatalban maradásra egyre csökken, mert nem tudja elsimítani a konfliktusokat, és a szövetségi központ is zokon vett tőle egyet s mást, például hogy két katonai támaszponthoz a földeket hektáronként több tízezer dollárért kellett megvásárolnia. Dagesztánban az idei év első öt hónapjában a támadásokban a fegyveres testületek 27 tagja vesztette életét, ugyanannyi sebesült meg, és legalább tíz civil halt meg. Az ez idő alatt elkövetett 21 robbantás három ember életét oltotta ki, 19 személy megsérült.

Észak-Oszétia területe mintegy 8000 négyzetkilométer, a lakosság száma több mint 700 ezer fő. Sokáig a térség legnyugodtabb köztársaságának számított. Tajmuraz Mamszurov elnök 2005. nyarán lépett hivatalba, miután előde, Alekszandr Dzsaszohov belebukott a több mint 300 áldozattal járó beszláni túszejtési akcióba. Távozása után a helyzet némileg enyhült, de a tavaly augusztusi grúz-déloszét konfliktus után az erőszak újra fellángolt. Október elején lelőtték a helyi belügyminisztérium bűnügyi osztályának vezetőjét, novemberben felrobbantott egy iránytaxiként közlekedő kisbuszt egy öngyilkos merénylő nő, november végén pedig saját háza előtt lelőtték Vlagyikavkaz polgármesterét. Mamszurov viszonylag nagy tekintélyt élvez, de versenyre kelt vele Arszen Fadzajev, az állami duma népszerű képviselője, aki Karajev meggyilkolása után megpróbálta átvenni a fővárosban a hatalmat, de a helyi korifeusok ezt megakadályozták. Áprilisban 3209 bűncselekményt regisztráltak, az előző hónapinál 10 százalékkal többet.

Kabard-Balkárföld az utóbbi időben a vahhábiták fellegvára. Területe 12400 négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy 760 ezer. Érdekes egybeesés folytán az erőszak akkor lángolt fel, amikor tavaly szeptemberben a sok éve hivatalban lévő Valerij Kokov elnök távozott, és utóda, Arszen Kanokov hivatalba lépett. Mintegy 150 iszlám szélsőséges már novemberben gondosan előkészített támadást intézett a főváros, Nalcsik ellen, s azóta Nalcsik egyre gyakrabban szerepel a hírekben. A politikában meglehetősen népszerű  Kabard-Balkárföld, Karacsáj-Cserkeszföld és Adige egyesülésének eszméje, és 2009 elején színre lépett egy e célt követő koordinációs tanács. Az elnökválasztásig másfél év van hátra, és egyre inkább kiéleződik a hatalomért vívott harc. Áprilisban 3080 bűncselekményt regisztráltak, 6,6 százalékkal kevesebbet, mint márciusban.