szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Teljes a bizonytalanság a világ vezetői között a lehetséges koppenhágai klímaalku körül az ENSZ-csúcs utolsó napjának délelőttjén. Az új megállapodás, ha létre is jön, aligha lesz jogilag kötelező, s ha mégis, akkor sem lesz képes két fokban maximalizálni az átlaghőmérséklet emelkedését.

Az éjszaka folyamán államok egy kis csoportja, köztük Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által a tárgyalóasztalra letett politikai megállapodás tervezetet elutasította a többség. Ennek ellenére már kiszivárgott egy új, három oldalas, 13 pontot tartalmazó tervezete a politikai megállapodásnak, mely délután vélhetően a tárgyalások gerincét adja. Belső diplomácia forrásaink szerint a miniszterek éjjeli egyeztetése után szakértő tárgyalóik (úgynevezett serpák) tovább tárgyaltak a dokumentumról, hogy az ma minél használhatóbb állapotban kerülhessen a csúcsvezetők elé.

A HVG-nek nyilatkozó szakértők és elemzők szerint teljes a bizonytalanság, az egyeztetés alatt lévő szövegek kapcsán pedig alapvető nézeteltérések vannak. A megosztottság oka mindenekelőtt abban keresendő, hogy a fejlődő világ úgy érzi, a korábbi beidegződésekhez hasonlóan a nyugati világ “átnyúl a fejük felett” és megpróbálja rájuk kényszeríteni akaratát, melyből ők nem kérnek. Szélesebb kontextusba helyezve a klímakérdést, szakértők szerint nyilvánvaló, hogy a fejlett világnak sokkal többet kellene ígérnie - mindenekelőtt kibocsátáscsökkentésben, de pénzben is -, hogy valóban felvállalja történelmi CO2 kibocsátás-többletéért a felelősséget. Ez ugyanis az első olyan pillanata a globális politikának, amikor a fejlődő államok nélkül nem tud érdemi a klímaváltozást befolyásoló megállapodást kialkudni a fejlett világ. Ez a nemzetközi patthelyzet pedig egy olyan döntést blokkol, mely a földi légkör egészét érinti, senki nem tud alóla kibújni.

A fejlődők csalódottsága a HVG-nek nyilatkozó Kardos Péter, az Energia Klub szakértője szerint érthető, hiszen rengeteget dolgoztak a javaslataikon, melyek most mind kudarcra vannak ítélve, miközben a poszt-kiotói megállapodásról négy éve zajlanak a tárgyalások.

Az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője, Achim Steiner úgy véli, ezen a csúcson már csak az állam- és kormányfők határozott fellépése mentheti meg a megállapodást. Ez a csúcs a péntek reggeli állapotok szerint a krízisek csúcsává lett - tette hozzá. Bizakodásra adhat okot, hogy a délelőtt folyamán sorra maradtak el a tervezett miniszteri sajtótájékoztatók, az EU és az USA is visszamondta rendes napi sajtó háttérbeszélgetését, mely arról árulkodik, hogy a tárgyalásokra összpontosít minden delegáció.

Ezzel együtt a csütörtök estére úrrá lett „hurrá optimizmust” beárnyékolja - mint az több zöld szervezet is jelezte -, hogy a jelenlegi összes vállalás teljesülése esetén sem sikerül két Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedést, mely várhatóan “katasztrofálisan”, három fokkal nőhet.

A nap fontos politikai előrelépése, hogy a 100 milliárdos fejlődőket segítő alap összekalapozásában aktív segítséget és arányos részvételt ígért Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, feltéve, hogy a világ államai hajlandóak a kibocsátás-csökkentésre fordított pénzeket és az eredményeket átlátható és összevethető ellenőrzőrendszer keretében véghezvinni. Az amerikai javaslat nyomán az addig igen kemény és merev tárgyalásai pozícióiból engedni látszott és elképzelhetőnek tartja, hogy elfogadja a pénzek ellenőrzött felhasználását és a csökkentések monitorozását.

A monitorozási rendszer azért különösen érzékeny kérdés a fejlődőknek, mert úgy vélik, ha minden kibocsátáscsökkentésre és zöld technológiákra költött pénzről be kellene számolniuk, azzal autonómiájuk kerülne veszélybe. Éppen ezért a mostani tervek szerint, csakis a fejlett államoktól kapott pénzekkel és az azok nyomán megvalósuló csökkentéssel kellene elszámolniuk.

Kardos Péter szerint ami a COP15-ön biztos bekövetkezik, az a két éve Balin kialkudott ENSZ mandátum kudarca, mely azt tűzte ki célul, hogy mostanra létrejön egy új globális klímamegállapodás. Ennek folyományaként a maximum, ami elérhető Koppenhágában, az egy politikai alku, mivel nincs már rá idő, hogy érdemi kötelező érvényű megállapodás jöjjön létre. Az Energia Klub klímaszakértője azonban a HVG-nek hangsúlyozta, hiába születik meg jó esetben egy erős politikai alku, az ENSZ tárgyalások előtt formálisan lévő két dokumentumot - a Kiotói Jegyzőkönyv 2012 utáni szakaszáról szóló papírt és a poszt kiotói megállapodás részletes szakpolitikai tervezetét - is le kell zárni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!