A magyar külügyminiszter a német konzervatív napilap kérdésére válaszolva hangsúlyozta: "Minden nap ismételni fogom, hogy amikor a magyar nemzetről beszélünk, akkor nem egy állam területéről, nem határokról és területekről, nem revízióról, hanem olyan emberek közösségéről beszélünk, akik meg akarják őrizni nyelvi, kulturális és nemzeti azonosságukat."

Az interjút készítő Reinhard Olt, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója utalt arra, hogy a határon túl élő magyarok sorsával való törődés az ország számára "össznemzeti" ügynek számít. Ezzel összefüggésben a külügyminiszter kitért arra: figyelembe kell venni azt, hogy a nemzet ebben a tekintetben kulturális értelemben értendő. Martonyi emlékeztetett: a "kulturális nemzet" fogalmát Szerbia, Horvátország és Magyarország államfője közös nyilatkozatban alkalmazta a közelmúltban az európai kulturális fővárosban, Pécset tartott találkozójuk során.

A  trianoni emléknapra, azaz a nemzeti megemlékezés napjára vonatkozó magyar parlamenti határozattal kapcsolatban a külügyminiszter kijelentette: tény, hogy Trianon Magyarország számára tragédia, mások számára győzelem volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy pontosan kell olvasni a határozat szövegét. "Abban ugyanis az áll: mi magyarok örülünk annak, hogy minden tragédia és nehézség  ellenére meg tudtuk őrizni nemzeti és kulturális azonosságunkat" - emlékeztetett a miniszter, hangsúlyozva, hogy a szövegben "semmifajta utalás nincs területekre vagy revízióra."

Magyarország jövőbeni szomszédságpolitikájáról szólva Martonyi János kiemelte a Duna menti térségben való együttműködést. Ez az együttműködés - mint fogalmazott - talán a legjobb Közép-Európa-politikának számít, és ahhoz hozzátartozik a térség kulturális és nyelvi sokszínűségének, az ott élő népek identitásának megőrzése. "Magyarországnak különösen egy országgal vannak súlyos nézeteltérései" - fogalmazott mindezzel összefüggésben a miniszter.

"Miközben a szóban forgó országban a határokat, a területet és a szuverenitást helyezik a figyelem középpontjába, a mi megközelítésünk más" - mondta és hozzátette: "Már régóta hivatalosan kinyilvánítottuk, hogy az európai határok sérthetetlenek. Mi egyáltalán nem határmódosításról, nem revízióról, hanem emberekről és jogaikról beszélünk, úgy az egyéni, mint a kollektív jogokról". Martonyi utalt rá, hogy az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban Magyarország hét szomszédja közül egyedül Szlovákia emelt kifogást. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Ukrajna kivételével valamennyi szomszédos ország rendelkezik hasonló törvénnyel.

A szlovákiai választások utáni helyzettel, illetve a  készülő pozsonyi jobbközép kormánnyal kapcsolatban Martonyi János annak a reményének adott hangot, hogy a tervezett kormány ténylegesen feláll. Emlékeztetett arra, hogy "külügyminiszterként és nem pártpolitikusként" már beszélt Bugár Bélával, az alakuló új szlovák kormányban a magyar kisebbséget képviselő Híd párt vezetőjével, és segítséget ajánlott fel számára. "Ha Szlovákiában megalakul a négypárti kormány,  azonnal tárgyalni fogunk valamennyi vitás kérdésről" - tette hozzá. "Minden lehetséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy a Szlovákia és Magyarország  közötti kapcsolatokat új alapokra helyezzük."

A tudósítónak arra a kérdésére válaszolva, hogy külügyminiszterként követelne-e valamit a Bugár Béla vezette párttól az  általa meghirdetett híd szerep betöltése érdekében, Martonyi János kijelentette: nem kíván beavatkozni a párt ügyeibe, tiszteletben tartja és támogatja döntéseiket. Bugár Bélának vannak elképzelései a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének javítására, és erről neki kell tárgyalnia - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ha bármit is elér, az hasznos lesz a magyar kisebbség számára, és elősegíti a jobb kétoldalú kapcsolatokat. 

Martonyi szerint Budapest viszonya Bukaresttel "rendkívüli mértékben" javult. Ennek oka az is, hogy a magyar kisebbség képviselői tagjai a kormánynak. "De nem csak ezért" - szögezte le a külügyminiszter. "A románok nem félnek többé Trianontól, a XX. századi határmódosításoktól. Mi a XXI. században élünk. És a Bukarestben  kormányzók pontosan tudják, hogy Magyarországnak semmifajta revízió nem áll szándékában."

Az interjúban Martonyi János úgy értékelte, hogy Magyarország az elmúlt időszakban sokat veszített hitelességéből. Ha az ország belpolitikai téren, valamint a gazdaság területén gyenge, az természetesen kihatással van külső megítélésére is. "Külpolitikai prioritásaink közé tartozik, hogy hozzájáruljunk az Európai Unió erősítéséhez és az együttműködés elmélyítéséhez." Martonyi emlékeztetett arra, hogy 2011 első felében Magyarország tölti be az Európai Unió elnöki tisztségét. "Ez egy különleges kihívás és lehetőség annak bizonyítására, hogy a magyar kormány ismét rendelkezik hitelességgel és tekintéllyel" - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.