Egy, a Financial Times németországi kiadásában megjelent cikk újra felmelegítette a vitát arról, hogy vajon etikus-e, hogy a bizottság volt tagjai távozásukat követően még évekig jelentős összegű bánatpénzt kapnak, akkor is, ha amúgy korábbi státuszukkal időnként összeférhetetlenül egyébként jól kereső állásokat töltenek be - írja a BruxInfo. A csütörtöki cikk Charlie McCreevyt, a korábbi ír nemzetiségű belső piaci biztos példáját említi, aki miközben a lap értesülése szerint még mindig havonta 11 ezer eurós bánatpénzt kap az EU-tól, a Ryanair légitársaság felügyelőbizottsági tagsága is szépen hoz a konyhára. Hasonló cipőben jár a korábbi máltai bizottsági tag, Joe Borg is.

Egy bizottsági szóvivő csütörtökön megerősítette, hogy Brüsszel jelenleg is a biztosi testület 16 korábbi tagjának folyósít ilyen lelépési pénzt, formailag azért, hogy „megkönnyítse munkaerőpiaci beilleszkedésüket”. A bánatpénz a biztosi állás megszűnésétől számított maximum három évig jár és összege a szolgálati idő függvénye. Ha valaki csupán két évet húzott le a biztosi testületben, akkor adózás előtti körülbelül 20 ezer eurós havi bérének 40 százaléka illeti meg átmenetileg, függetlenül attól, hogy időközben jól fizetős állást talált-e vagy sem. Öt-tíz éves szolgálati idő után már a havi fizetés 55 százaléka, 15 év után pedig 65 százaléka jár - tette hozzá a BruxInfo.