2010. október. 19. 15:57 2010. október. 19. 16:00 Világ

Merkel pálfordulása és a multikulti bukása

Fellángolt a bevándorlással kapcsolatos vita Németországban, ahol Angela Merkel szerint megbukott a multikulturális modell. A focivébé alatt a kancellár még büszkén állította, a soknemzetiségű német válogatott összeállítása arról is árulkodik, hogy sok minden megváltozott az országban. A vita leginkább a 2,5 milliós németországi török kisebbséget érintheti.

Wulff: a közös vonásokat kell hangsúlyozni

"Több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt" - mondta Christian Wulff német elnök Abdullah Gül török elnökkel való megbeszélései után. A német államfő kijelentette: "régi barátként szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat". Wulff hangsúlyozta, hogy Törökország fontos szerepet játszhatna békeközvetítőként a nemzetközi porondon. Gül azt emelte ki, hogy Törökországban keresztény és zsidó vallású állampolgárok is élnek, akiknek ő ugyanúgy az elnöke, mint muszlim testvéreiknek. Wulff korábban a Hürriyet című török napilapnak adott interjújában arra kérte Ankarát, hogy ne csak a muszlim, hanem a keresztény és a zsidó vallás híveinek is biztosítsa a teljes vallásszabadságot. A török elnök óvta Berlint a bevándorlási vita átpolitizálásától, és rámutatott azokra a területekre (például a nyelv elsajátítása), amelyeken a török bevándorlóknak még nagyobb szüksége van a német állam segítségére. Az elnök találkozott Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökkel is. (MTI)

Bár Törökország és Németország között nagyon erősek a gazdasági és társadalmi kapcsolatok, éppen tíz éve járt utoljára német elnök Ankarában hivatalos látogatáson. A hiátust most Christian Wulff zárja le, aki hétfőn kezdte meg ötnapos útját a török fővárosban. A német vezetők közül elsőként beszédet mond a török parlamentben is, amelyben várhatóan kitér majd a török bevándorlók integrációjának utóbbi időben jelentős német médiafigyelmet kapott kérdésére is.

Öt törökből egynek gondja van a némettel

A hozzávetőleg négymillió muszlim bevándorló beilleszkedésével kapcsolatos vitát részben maga Wulff indította el, amikor október elején a német újraegyesítés évfordulóján elmondott beszédében az Iszlámot Németország részének minősítette. Ezután sorban nyilvánultak meg a kérdésről a németországi politikai vezetők, múlt szombaton pedig Angela Merkel is hallatta hangját, amellyel tovább tüzelte a vitát. A multikulturális Németország modellje szerinte „teljesen megbukott”, és a bevándorlóknak a német törvényeknek való engedelmeskedés mellett a nyelvet is el kellene sajátítaniuk.

A német (balra) és a török elnök a találkozó alatt

MTI/EPA

Ezen a véleményen volt a török kormányfő, Recep Tayyip Erdogan is, aki egy héttel korábban látogatott Berlinbe. A Merkellel való találkozás után Erdogan a Deutsche Welle beszámolója szerint akkor arról beszélt, hogy a két ország együttműködik majd a hozzávetőleg 2,5 millió németországi török alaposabb társadalmi beilleszkedéséért, de ehhez a Németországban élő törököknek folyékonyan, sőt, „akcentus nélkül” kellene beszélniük németül. Egy nemrégiben közzétett belügyminisztériumi jelentésből ugyanis kiderül, hogy öt németországi török közül egy rosszul vagy egyáltalán nem beszéli a befogadó ország nyelvét és a nyelvi korlátok jelentik a török bevándorlók integrációjának legnagyobb akadályát.

Merkel Nicolas Sarkozy francia elnök társaságában: mindent a népszerűségért?

MTI/AP

Mire vélhető Merkel pálfordulása?

Az "idegengyűlőlő" bankár panaszai

A bevándorlásról szóló, Németországot megosztó társadalmi vitához Thilo Sarrazin, az időközben posztjáról lemondott Bundesbank-vezető is hozzátette a magáét: egy augusztusban megjelent könyvében beilleszkedni képtelen rétegnek nevezte a muszlim, vagyis arab és török bevándorlókat, azt vetve a szemükre, hogy a népes családjuk miatt kapott szociális támogatással voltaképpen élősködnek a német államon. Vezető politikusok elítélték Sarazzin téziseit, de Horst Seehofer bajor miniszterelnök múlt héten szintén arról beszélt, hogy "az eltérő kultúrkörökből érkező bevándorlóknak, így a törököknek és az araboknak, összességében nehézségeik vannak" a beilleszkedés terén. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy "nincs szükségünk idegen kultúrkörökből érkező újabb bevándorlókra". (MTI)

Mindössze három hónappal ezelőtt Merkel, aki mindeddig kivonta magát a bevándorlókkal kapcsolatos, közvélemény előtt zajló politikai vitákból, a dél-afrikai focivébé alatt még a „soknemzetiségű” német válogatottat dicsérte, illetve azt, hogy a multikulturális nemzeti tizenegy összeállítása is azt mutatja, hogy Németországban sok minden megváltozott. A kancellár pálfordulásával a New York Times szerint esetleg a CDU konzervatívabb szárnyának szeretne kedvezni, amely szerint egy populista üzenettel esetleg megfordítható lenne a kormányzó párt népszerűségének csökkenése.

Szombati beszédében Merkel elismerte azt is, hogy a bevándorlásra továbbra is szükség van a német munkaerőpiacon, ahol évente 200 ezer német megy nyugdíjba úgy, hogy senki sem foglalja el a pozícióját, illetve nem veszi át a munkáját. A munkaerőhiány a kancellár szerint arra kényszeríthet egyes cégeket, hogy kivonuljanak Németországból. A kormány tagjai is ezt a véleményt visszhangozták vasárnap, Anette Schavan még annyit hozzá is tett, hogy a külföldön megszerzett diplomák elismerésének megkönnyítésével 300 ezer olyan, jelenleg is Németországban élő szakképzett bevándorlót lehetne alkalmazni, akiknek magasabb képesítésük van annál, amelyet jelenlegi munkájuk megkövetel.