A Nicaragua-csatornát tervező Venezuela, Irán és Nicaragua tesztelhette a hadsereg nélküli Costa Rica elszántságát az elmúlt időszakban, amikor a sandinisták egyik korábbi vezetője megpróbált elüldözni egy Costa Rica-i farmert a két ország határvidékéről. (A sandinisták egy baloldali mozgalom képviselői Nicaraguában, az országot jelenleg is egykori vezetőjük, Daniel Ortega elnök irányítja.)
Az Atlanti- és a Csendes-óceánt alternatív úton összekötő Nicaragua-csatorna riválisa lenne a Panama-csatornának, amely a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, és Panama államának egyik legfőbb bevételi forrása. Nem utolsósorban az Egyesült Államoknak is stratégiai érdeke a Panama-csatorna ügye, sokáig a csatorna környéke amerikai fennhatóság alatt is állt a múlt században.
Nicaraguai fegyveresek Costa Ricában
A Haaretz.com szerint az elmúlt héten nicaraguai fegyveresek behatoltak Costa Rica területére, a San Juan folyó mentén. Ez nagyjából a két ország határán húzódó vízfolyás, a folyóról régóta vita folyt Nicaragua és Costa Rica között, ám a hágai nemzetközi döntőbíróság végül tavaly Nicaraguának adott igazat, így a folyónak mindkét partja ehhez az országhoz tartozik – többé-kevésbé –, viszont Costa Rica hajói szabadon használhatják a folyót.
Az incidens akkor történt, amikor Nicaragua csatornamélyítési munkálatokat folytatott a folyónál, vagyis a Rio San Juan medrét akarta mélyíteni.
Chávez a háttérben?
A Haaretz.com szerint az incidenssel katonai nyomást akart gyakorolni a szomszédja Costa Ricára, amelynek nincs hadserege. A tervet állítólag a venezuelai elnök, Hugo Chávez és a nicaraguai elnök, Daniel Ortega dolgozta ki, Irán pénzügyi segédletével. Eszerint megpróbálnának a Panama-csatornával párhuzamosan egy másik stratégiai fontosságú átjárót létrehozni Közép-Amerikában.
Az USA aggódik?
A terv máris aggodalmat keltett Washingtonban, amely állítólag igyekszik megakadályozni a nicaraguai tervek valóra váltását, hiszen az veszélyeztetné a panamai gazdaság helyzetét. A hágai nemzetközi bíróság döntése azonban nem volt elég Nicaraguának, amelynek a folyó teljes déli partjára és az atlanti-óceáni torkolatvidékre is szüksége lenne egy leendő csatornához. A medermélyítési munkálatokat éppen ezért nem is annyira meglepő módon Nicaragua egy korábbi sandinista lázadóra, Eden Pastorára bízta, akit „Commandante Cero” néven ismertek, katonai parancsnokként.
Mindez azt jelezte, hogy a medermélyítés több mint egyszerű mérnöki feladat. Két héttel ezelőtt Pastora és emberei a Calero-sziget térségében bejutottak egy farmra, amely egy Costa Rica-i állampolgár tulajdona. A tulajdonosnak azt állították: ez nicaraguai terület. A farmer ellenkezett, ezután állítólag megverték a munkásait és elpusztították állatait. A sértett kihívta a Costa Rica-i rendőrséget, amely megállapította: nicaraguai csapatok léptek Costa Rica területére, és ott felvonták a szomszéd ország zászlaját is.
Az OAS nem reagált, az ENSZ elé kerül az ügy?
A Costa Rica-i elnök, Laura Chinchilla a múlt héten az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) rendkívüli ülését kezdeményezte az ügyben, de néhány napos tárgyalás után eredménytelenül zárult a tanácskozás. A megbeszélések során Venezuela támogatta Nicaragua álláspontját, miközben Panama hevesen ellenezte.
Chinchilla most bejelentette: az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet, és követelte, hogy a nicaraguai csapatok vonuljanak vissza Costa Rica területéről. A Haaretz.com szerint Nicaragua ezzel az akcióval akarja tesztelni, hogy mennyire támogatják őt Latin-Amerikában. A nyugati titkosszolgálatok máris figyelik, mit keresnek a hatalmas munkagépek és más berendezések Nicaraguában, és hogyan jutnak oda. Szintén felkeltették az érdeklődést a Managuában, Nicaragua fővárosában feltűnő irániak.
Ugyanakkor a Haaretznek hivatalosan nyilatkozó amerikai külügyi tisztviselő azt mondta: az USA nem tud arról, hogy új csatorna épülne Latin-Amerikában.
Hol húzódhat majd a csatorna, ha egyáltalán lesz ilyen?
A hvg.hu igyekezett feltérképezni, hol húzódhatna az új csatorna Nicaraguán keresztül. Az biztos, hogy egyenes vonalban az országon át nem köthető össze az Atlanti-óceán a Csendes-óceánnal. A csatorna alapját képező San Juan-folyó a Nicaragua-tó vizét továbbítja az Atlanti-óceánba, így nyilván egy szakaszon ezen vezetne a vízi út, azután magán a hatalmas Nicaragua-tavon kelnének át a hajók.
Hogy innen merre jutnának el a Csendes-óceán felé, az valószínűleg vitatható kérdés. Egy lehetséges variáció lehet a Managua-tóhoz, az ország második legnagyobb állóvizéhez vezető vízfolyások hajózhatóvá tétele, és így a Managua-tóból az ország északnyugati, lapos partvidékére kijuttatni a csatornát, amely így már elérné a Csendes-óceánt. Szintén elképzelhető, hogy a Nicaragua-tótól közvetlenül építenek csatornát a Csendes-óceán felé. Ám mindezek csak elméleti konstrukciók, hogy pontosan mit terveznek Managuában, egyelőre kérdéses.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség idén januárban mindenesetre beszámolt arról, hogy az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev elutasította Moszkva anyagi támogatását egy második Panama-csatorna megépítésére. Állítólag a tervvel Nicaraguából keresték meg az oroszokat. Egy évvel korábban az oroszok még hajlandóak voltak megvizsgálni a terv megvalósíthatóságát.
