Mindegy, hogy kék vagy zöld, csak tiszta legyen a Duna - utalt áttételesen ifj. Johann Strauss 1866-os művére Johannes Hahn regionális biztos a stratégia közzétételekor. Az Európai Bizottság (EB) politikusa csütörtökön mutatta be a tíz országot átszelő, 2800 kilométer hosszú folyam eddigieknél hatékonyabb gazdasági kihasználását és átfogó környezetvédelmi megóvását célzó kezdeményezést. A januárban induló magyar EU-elnökség egyik kiemelt céljaként számon tartott stratégia - amely a Balti-stratégia után a második ilyen típusú kezdeményezés - Hahn szerint az északi tengeri társával szemben igyekszik a kezdetektől mérhető célokat kitűzni és már a következő évek során valódi eredményeket elérni.

Mindezt úgy, hogy a meglévő hétéves pénzügyi kerettervek 2013-ig biztosan nem irányoznak elő külön forrásokat a Duna-stratégia törekvéseinek megvalósítására, így a terveket a meglévő közösségi regionális fejlesztési és környezetvédelmi forrásokból, illetve a tagállami hozzájárulásokból kellene fedezni. A 115 millió európai lakost összekötő folyó stratégiája kapcsán ezért a biztos ”nagy jelentőséget tulajdonít a tagállamok által hozzáadott értékeknek”.

A nyolc uniós tagállamot és hat másik európai országot összefogó kezdeményezéstől Brüsszel ennek ellenére a regionális foglalkoztatás javítását, illetve a gazdasági és társadalmi együttműködés szorosabbra fűzését reméli. Az EB azonban mindössze koordinátorként és független külső szereplőként vesz majd részt a munkában. A stratégia “kormányzását” a tagállamok közti együttműködésre bíznák - ezzel az EB reményei szerint számos kétoldalú ügy is megoldódhat az érintett tagállamok között Brüsszel beavatkozása nélkül.

Az EU a környezetvédelmi és fuvarozási célok mellett általában a gazdaság élénkülését, a fenntartható folyami szállítmányozás fejlődését és számos, a 2020-as uniós versenyképességi célkitűzések között szereplő elképzelés megvalósulásának előmozdítását reméli a Duna-stratégiától, amelyet a magyar kormány reményei szerint a jövő év első felében fogadhatnak el. A számszerűsített célok közt szerepel a bizottsági javaslatban a Dunán szállított árumennyiség húsz százalékkal való növelése 2020-ig, de törekednének az régiókon átnyúló intermodális (vagyis a vasúti, a közúti és a folyami fuvarozást összekötő) megoldások jelentős fejlesztésére is. A Dunán jelenleg évente 50 millió tonna árut fuvaroznak, összehasonlításképp ez a mennyiség a Rajnán 300 millió tonnára rúg.

A környezetvédelmi célok esetében a a folyóba jutó tápanyagok mennyiségének csökkentése is kiemelt törekvés, ezzel elősegítenék azt is, hogy 2020-ra a Fekete-tenger ökoszisztémája az 1960-as években tapasztalt állapotot érje el ismét. Szintén a célok közé tartozik, hogy növeljék a folyó tokhalállományát 2020-ig. Több más oktatási és képzési cél mellett az EU azt is el szeretné érni, hogy az egész Duna-régióban száz százalékos legyen a széles sávú internetelérés.

Hiába dolgozza fel azonban a nyolcszáz tagországi javaslatot, a több Duna-konferencián is elhangzott ötleteket, illetve a számtalan egyéb szakértői véleményt,  az EB csütörtökön közzétett javaslata továbbra sem szolgál megnyugtató válasszal a legfontosabb kérdésre: a Duna esetében hogyan lehet majd összeegyeztetni a környezetvédelmi és az áruszállítási célokat. Miközben a zöld szervezetek azt szeretnék, hogy ne kotorják ki a Dunát teljes hosszában a rajta közlekedő hajók merülési igényeinek megfelelő mélységűre, addig a teherhajósok visszautasítják a “hajókat kell a Dunához alakítani” megközelítést. Érvelésük szerint az ugyanis rendkívüli módon megemelné a költségeket. 

Johannes Hahn regionális biztos a Duna-stratégia csütörtöki bemutatásakor a két szempontrendszer összeegyeztetésére vonatkozó kérdésre mindössze annyit mondott: a környezetvédelem és a fenntartható gazdasági törekvések nem ellentétesek egymással, mindössze működő és reális megoldásokat kell találnunk összehangolásukra.