Szomszédolás

Már nem húzza a bal lábát, a régi energiával tapsol, a haja azonban megritkult, lefogyott és a ráncai is elmélyültek. A megjelenése viszont változatlan, katonai szabású, khakiszínű ruhájához magasított talpú cipőt visel, tekintetét pedig gyakran napszemüveg mögé rejti. Ennyit lehetett megállapítani a 68 éves Kim Dzsong Ilről, amikor a kínai állami televízió tudósított az észak-koreai vezér múlt heti látogatásáról. Persze csak miután Kim biztonságban hazaért Phenjanba, addig ugyanis kínai vizitjének még a tényét sem ismerték el, noha fotósok többször is lekapták a politikust szállító limuzint.

Az apjához, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot megalapító és 1994-es haláláig irányító Kim Ir Szenhez hasonlóan a repüléstől ódzkodó észak-koreai vezér Oroszországra és Kínára szorítkozó ritka külföldi útjaira minden luxussal és modern távközlési eszközökkel felszerelt páncélvonatán megy. Az ezredforduló óta ötödször járt Kínában, a szocialista világrendszer, illetve a Szovjetunió szétesése óta az egyedüli szövetségesénél. Legutóbb négy éve, és most először azóta, hogy hírszerzési jelentések szerint 2008 nyarán szélütést kapott – ezért is figyelték minden mozdulatát.

Útjának két célja volt. Újabb gazdasági segítséget kicsikarni az ENSZ-szankciók fogságában vergődő, a rossznak várt termés mellett a félresikerült tavaly novemberi valutareform következményei miatt is éhínséggel fenyegetett Észak-Koreának, és elnyerni Peking jóváhagyását legkisebb fia, Kim Dzsong Un utóddá emeléséhez. A kölcsönös nagyrabecsülést hangsúlyozó hivatalos közleményekből a szakértők azt hámozzák ki, hogy mindkettő teljesült, és bár részleteket nem tudni, Kína valószínűleg növeli élelmiszer- és üzemanyag-szállításait. A második észak-koreai kommunista dinasztikus utódlás elfogadására abból következtetnek, hogy Hu Csin-tao kínai pártfőtitkár-államfő a két ország generációkon átívelő barátságát méltatta a vendége tiszteletére adott pekingi vacsorán.

Mindennek persze ára volt. Az észak-koreai állami hírügynökség szerint Phenjan kész visszatérni a nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz, amelyeket tavaly áprilisban hagyott ott. A Dél-Korea, az USA, Japán, Oroszország és Kína bevonásával tartott megbeszéléseket 2003-ban Peking kezdeményezte, és a cél a Koreai-félsziget atomfegyver-mentességének megteremtése. Csakhogy Észak-Korea rendre megmakacsolja magát. Egy éve például úgy döntött, kivonja a nemzetközi ellenőrzés alól a jongbjoni atomreaktort, ahol folytatja a katonai célra alkalmas hasadóanyagok gyártását, és csak akkor tér viszsza a tárgyalóasztalhoz, ha a szankciókat feloldják, az USA pedig az 1950–1953-as koreai háborút lezáró tűzszünet helyett békeszerződést köt vele.

Kína többször is világossá tette, hogy nem akar újabb atomhatalmat a szomszédságában. Pekingben rosszul fogadták, hogy négy éve, miután Kim – akárcsak a múlt héten – több kínai városban is tanulmányozta a gazdasági reformot, annak alkalmazása helyett Phenjan végrehajtotta első kísérleti nukleáris robbantását. Kína akkor és a tavaly májusi második tesztet követően sem élt a vétójával, és megszavazta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szankciók szigorítását. Peking éppen a büntetőintézkedések enyhítését szeretné elérni Észak-Korea visszacsábításával a tárgyalóasztalhoz, mert nem érdeke a phenjani rezsim ellehetetlenülése. Kína attól tart, ha összeomlik a Kim-rendszer, több százezer észak-koreai menekül át Kínába. Ráadásul a jelenlegi status quo felborulása magával hozhatja a két Korea egyesülését, amivel eltűnhet a geopolitikai puffer Kína és az USA-barát, amerikai katonákat is befogadó Dél-Korea között.

A leszerelési tárgyalások újrakezdésének útjában viszont ott áll a március végén a két Korea vitatott tengeri határánál felrobbant és elsüllyedt dél-koreai hadihajó sorsa. Phenjan tagadja, hogy köze lenne az 1200 tonnás Cseonan korvett 46 ember életét követelő katasztrófájához, az USA és Dél-Korea viszont addig nem hajlandó újra tárgyalóasztalhoz ülni, amíg Észak-Korea nem tisztázza magát ebben az ügyben. Nem lesz egyszerű, mert a dél-koreai védelmi miniszter hétfői közlése szerint a nemzetközi vizsgálóbizottság torpedókban és tengeri aknákban használt robbanóanyag nyomaira lelt a felszínre hozott roncsokon. Kérdés – figyelmeztetnek elemzők –, mit lehet tenni, ha bebizonyosodik Phenjan bűnössége. A szankciókat Kína nélkül nem lehet szigorítani, bármilyen katonai lépést pedig kizár a határt szegélyező demilitarizált övezet északi részén állomásozó egymillió katona, valamint Észak-Korea vegyifegyver- és rakétaarzenálja.