Válaszadási törvény: a szlovák változat

A Robert Fico vezette szlovák kormány által előterjesztett sajtótörvény 2008 júniusában lépett életbe. E szerint a szerkesztőség köteles a válasz lehetőségét biztosítani mindazoknak, akik úgy érzik, hogy egy-egy cikkben közöltek alapján érintettek. A sajtónak ugyanazon a helyen és terjedelemben kell megjelentetnie a választ, mint ahol a cikket közölték, még akkor is, ha az érintett nem vitatja a benne foglaltak igazságtartalmát. A válasz közlését 30 napon belül lehet kezdeményezni, a szerkesztőségnek pedig 3 napon belül kell lehoznia az anyagot. Az erre a célra rendszeresített nyomtatványban a panaszos pontosan megjelöli a szerinte vitás állításokat, és hasonló terjedelemben közölheti a saját álláspontját, amihez a szerkesztőség nem fűzhet megjegyzést. Ha utóbbi ennek nem tesz eleget, peres eljárás indítható vele szemben, a bíróság 1660–4919 eurós pénzbüntetést szabhat ki.

Tiltakozás a válaszadási törvény ellen.

Túry Gergely

 Az elmúlt két év tapasztalatai alapján a lapok többnyire visszautasítják az ilyen jellegű követeléseket. A leggyakoribb érvük az, hogy a válasz nem a közölt cikk tényszerű állításaira, hanem az értékelő részekre vonatkozik. Emiatt azonban számtalan per indult, amelyekben az utóbbi hónapokban hozták meg az első ítéleteket. A tapasztalatok szerint teljesen a bíró egyéni mérlegelésétől függ, hogyan értékeli a sajtó érvelését. Az első ítélet tavaly decemberben született Pozsonyban: 1660 eurós pénzbüntetést szabtak ki a liberális-konzervatív Sme napilapra, amiért nem hozott le egy 300 szavas cikkre adott kétszer akkora választ. A perben másodfokon még nem hoztak ítéletet. A Sme ugyanakkor – hogy elkerülje a felesleges pereskedést – többnyire jobbnak látja közölni a válaszokat, amelyek lényegtelen tartalmuk miatt egyébként nem jelenhetnének meg. Ezeket azonban megkülönböztetik a lap többi írásától, „csak a médiatörvény alapján” felcím alatt közlik őket.

TUBA LAJOS / POZSONY