szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A szomszéd kerítése címmel közölt kommentárt szerdán a Die Welt az európai határokról. Michael Stürmer történész, a német konzervatív újság vezető kolumnistája egy angol közmondást idéz: a jó szomszédság záloga a jó kerítés. Ezt a bölcsességet azonban nem mindenki osztja.

"Az Orbán Viktor vezette új magyar kormány különös módon járult hozzá a brüsszeli Justus Lipsius-ház csinosításához. Az Európai Tanács üléseinek otthont adó épület bejáratánál olyan szőnyeget fektetett le, amely az 1848-as határok közötti Magyarország térképét ábrázolja. Ez olyan országok körvonalait is magába foglalja, amelyek az I. világháború óta már nem tartoznak hozzá. Utóbbiak nincsenek elragadtatva a Made in Hungary műtárgytól" - írja a Die Welt kommentárjában Michael Stürmer. Véleménye szerint a szőnyeg illik a budapesti kormánynak ahhoz a lépéséhez, amellyel egyik első intézkedésével nemzeti emléknappá nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának a napját. A szerződés nyomán Magyarország, pontosabban a néhai k.u.k. monarchia magyar fele elveszítette területének legnagyobb részét és magyarok millióit, akik ezután kisebbséggé váltak a szomszédos államokban. Így lehet akadályozni a sebek begyógyulását - jegyezte meg a Die Welt kommentátora.

A továbbiakban azt fejtegeti, hogy amennyiben az Európai Unió a békét szolgálja, akkor az "üzleti feltételek közé tartozik a határok érvényessége. Máskülönben hogyan gondoskodhatna a békéről az EU például a Nyugat-Balkán tagjelölt államainak a befogadásával? A derék bürokraták által az uniós felvételi vizsgán ellenőrzött beadványok mögött háború és béke kérdései húzódnak meg. Vajon fenn fog-e maradni például Bosznia-Hercegovina az 1995-ös daytoni szerződésben megszabott határok között?"

A határok fontosak - jegyzi meg Stürmer, emlékeztetve arra, hogy az 1975-ös helsinki értekezleten, még a hidegháború korszakában hosszú tárgyalások folytak erről a témáról. Végül a keletnek bele kellett törődnie abba, hogy megengedhetőek a demokratikus változások. Enélkül aligha mehettek volna békésen végbe az 1989/90. évi forradalmak. Ott van továbbá Afrika, Észak-Szudán és Dél-Szudán, Algéria és Marokkó, a Közel-Kelet, Izrael és a palesztinok. A legveszélyesebbek a láthatatlan vízi határok. Az új ENSZ-tengerjog, amely a parttól kiindulva osztja fel a tengereket, ezernyi vitára ad okot. Mintha az ásványkincsekért vívott harc nem volna elég: a globális fölmelegedés napirendjén vándorló határok is szerepelnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!