A határozat egyik kezdeményezője Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, aki a voksolás után közleményében hangsúlyozta, hogy a "Duna-stratégia a jövő stratégiája".

A témáról a hét elején lefolytatott vitában Tabajdi Csaba (MSZP) azt emelte ki, hogy a program együttműködésre készteti a Duna menti országokat, amelyek között a kooperáció eddig esetenként hiányzott.

Deutsch Tamás a vitában hangsúlyozta, hogy a stratégia jelentősége összeurópai szempontból is kiemelkedő, hiszen 14 európai országot és 115 millió embert érint közvetlenül. Ugyanakkor az egyre gyarapodó kihívások eredményes kezeléséhez szerinte elengedhetetlen a makroregionális együttműködés.

"A pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság fokozottan sújtotta a Duna-régió országait. A stratégia alapvető célkitűzése a régió gazdaságának talpra állítása, a válságból való kilábalás elősegítése, különös tekintettel a foglalkoztatás előmozdítására" – hívta fel a figyelmet.

Üdvözölte egyúttal a soros magyar EU-elnökség Duna-stratégiával kapcsolatos két alapelvét, melyek szerint a Duna-régiónak egyszerre kell fejlődnie, gyarapodnia és egyben élhetőnek lennie.

Deutsch Tamás elmondta: a parlament fontos szempontokat tett hozzá a stratégiához, elsősorban a környezetvédelmi megfontolások terén tovább gazdagította. Hozzátette, hogy mind az európai bizottsági javaslatban, mind a most megszavazott EP-véleményben jól kivehetően helyet kaptak a magyar szempontból kiemelten fontos célkitűzések is.

Tabajdi Csaba (MSZP) a stratégiát üdvözölve arra is rámutatott, hogy a prioritásként meghatározott 11 célkitűzés túlságosan elaprózottá teszi a stratégiát. "Azt javaslom, hogy a stratégia 2-3 kulcsfontosságú területre koncentráljon, ahol valódi érdekközösség hozható létre a részt vevő országok között" - hangsúlyozta felszólalásában.

A szocialista delegációvezető kifejtette azt is: továbbra sem világos, hogy miként hangolhatóak össze a Duna Stratégiában rögzített és egymással esetenként ellentétes célkitűzések. "A vízminőség és a környezet állapotának fenntartása, a hajózhatóság javítása, a folyó energetikai hasznosítása, vagy az ökoturizmus ösztönzése mind fontos célkitűzések, de a stratégiában részes országok eltérő mértékben érdekeltek ezek érvényesítésében" – fogalmazott.

Úgy vélte, a magyar uniós elnökségnek és az Európai Bizottságnak "intenzív egyeztetéseket kell kezdeniük, ha 2011 júniusában sikeresen le kívánjuk zárni a stratégiát".

Az Európai Bizottság decemberben tett konkrét javaslatokat a magyar EU-elnökség prioritásai között is előkelő helyen található Duna-stratégia elindítására. Az EP-vitában Johannes Hahn regionális fejlesztéspolitikai biztos elmondta, hogy a bizottsági elképzelések közé tartozik a dunai makrorégió közlekedési és energiahálózati fenntartható fejlesztése, a mobilitás növelése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, a rendelkezésre álló források közös, hatékonyabb felhasználása. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy az együttműködésbe a helyi hatóságok, a civil szervezetek és a gazdasági élet tagjai is bekapcsolódjanak.

A programról várhatóan a magyar EU-elnöki félév végén születik közös állásfoglalás az uniós tagországok részéről.