Ez az első alkalom, hogy Jordániában erőszakcselekmények történtek a több hete tartó társadalmi és politikai megmozdulások során. A pénteki ima utáni tüntetésen a szervezők szerint 400, a rendőrség szerint 300 fiatal vett részt. Helyszíni értesülések arról szóltak, hogy a kormány hívei üldözőbe vették, s néhányan botokkal ütlegelték a tüntetőket.

Ománban is voltak megmozdulások: a közel-keleti szultanátus fővárosában, Maszkatban mintegy 300 ember követelt fizetésemelést és politikai reformokat. Az infláció kezelését és az iszlám bankok engedélyezését követelő tömeget rendőrök felügyelték. Január 17-én mintegy 200 ománi tüntetett Maszkatban a megélhetési költségek emelkedése ellen. Egy hónappal később a hatóságok 364 dollárról 520 dollárra emelték a magánszektorban dolgozók minimálbérét.

Szíriában több mint százan vettek részt egy csütörtöki megmozduláson a rendőri brutalitás ellen. Közlekedési rendőrök korábban ismeretlen okokból alaposan helybenhagyták Imad Nasszabot, egy damaszkuszi üzlettulajdonos fiát. A Nasszab mellett tüntetők három órán át akadályozták a forgalmat Damaszkusz szívében, s azt követelték a helyszínen tartózkodó belügyminisztertől, hogy vegye őrizetbe és állítsa bíróság elé a férfi megverésében érintett rendőröket.

Zin el-Abidin ben Ali tunéziai, és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elűzése után továbbra is forrong a Közel-Kelet: Líbiában, Bahreinben, Jemenben és Irakban erőszakkal fojtották el a rezsimellenes megmozdulásokat. Az Irak déli részén található Bászrában szinte mindennapossá váltak a tüntetések: pénteken mintegy ezren követelték a tartományi kormányzó lemondását, s ennek nyomatékot adva egy hidat is eltorlaszoltak. Bászra az iraki olajipar egyik központja, de a lakosság kevés hasznát látja a befektetéseknek.

A gazdasági helyzet valamivel jobb az északi kurd térségben, de ez nem szab gátat a megmozdulásoknak. Szulejmánijében egy csütörtöki tiltakozás során két ember meghalt és 47 megsebesült, amikor kurd biztonságiak tüzet nyitottak a politikai reformokat követelőkre. A héten legalább öten haltak meg Irakban az eldurvuló tüntetésekben.

Tartva attól, hogy Irak lesz a következő dominó, a két hónapja hivatalba lépett bagdadi kormány különféleképpen próbálja anyagilag támogatni a közszolgáltatások rossz minősége miatt mára meglehetősen elégedetlenné vált lakosságot. A villamosenergiaügyi minisztérium a múlt héten bejelentette, hogy minden lakos havi ezer kilowattórányi áramhoz juthat hozzá ingyen. A nemzeti élelmiszerprogram keretében az emberek elvileg minden hónapban fejadagot kapnak cukorból, rizsből és más alapvető élelmiszerekből, de a hiány miatt gyakran előfordul kimaradás. A kormány nemrég elhalasztotta F-16-os harci gépek vásárlását, hogy a rájuk fordítandó 900 millió dollárt inkább élelmiszer-beszerzésre költse.