A tárca közleménye szerint "az embermentő tevékenységéről és a kisebbségek melletti kiállásáról ismert Esterházy János mártírságának állított emlékmű nem lehet szélsőséges megnyilvánulások tárgya". Mint hangsúlyozták, a Külügyminisztérium bízik abban, hogy a Szlovák Köztársaság illetékes szervei mielőbb kivizsgálják a bűncselekmény  hátterét és felelősségre vonják a tetteseket. "Ennek jegyében továbbra is szorgalmazzuk a két ország közötti politikai párbeszéd és a magyar-szlovák megbékélési folyamat folytatását" - írta a tárca.

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap internetes honlapján szombaton számolt be arról, hogy aznap hajnalban megrongálták az egykori politikus mellszobrát; ismeretlen tettesek piros festékkel kenték össze a szobrot és annak talapzatát. A lap fényképfelvételeket is közölt a meggyalázott emlékműről. A szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását március 14-én állították fel a kassai Major család tulajdonában levő Csáky-Dessewffy palota udvarán. Szlovákiában ez Esterházy János negyedik mellszobra; a másik hármat Búcson (2005), Királyhelmecen (2007) és Ipolynyéken (2009) állították fel.

A kassai Esterházy-mellszobor felállítása ellen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) ismételten tiltakozott, míg Richard Rasi, a város főpolgármestere egyet nem értését fejezte ki. Rasi kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a városban olyan történelmi személyiségeknek állítsanak emléket, akik megosztják a közvéleményt. A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének hivatalos állásfoglalása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Esterházy János bosszú áldozatául esett és háború utáni elítélése törvénytelen volt. Az állásfoglalás szerint "Esterházy, mint kisebbségi politikus az I. Csehszlovák Köztársaság idején tartósan a csehszlovák állam és annak demokratikus berendezkedése szétverésén munkálkodott. E cél érdekében nem csak a budapesti kormánnyal, de a náci németekkel is hírszerzői együttműködést folytatott".

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén múlt csütörtökön szóváltás történt a kassai mellszobor ügyében egy szlovák és egy erdélyi magyar EP-képviselő között. A szlovák Jaroslav Paska, a Szabadság és Demokrácia Európája elnevezésű képviselőcsoport tagja felszólalásában zsidóellenesnek, "fasiszta bűnözőnek" nevezte Esterházy Jánost, aki szerinte üdvözölte Kassa megszállását a második világháború idején. Sógor Csaba néppárti EP-képviselő válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy Esterházy zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben, és ő volt a szlovák parlament egyetlen olyan tagja, aki 1942-ben a zsidótörvények ellen szavazott.