Az EGSZB "Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem" szekciója Magyarország uniós elnökségéhez kapcsolódva Budapesten tartotta ülését, amelyen a résztvevők a vízgazdálkodás aktuális problémái mellett a vidékfejlesztés egyes kérdéseit is áttekintették. Mario Campli, az EGSZB elnöke a rendezvény sajtótájékoztatóján elmondta: az EGSZB fontos feladata, hogy állásfoglalásaival, javaslataival segítse az Európai Bizottságot. A budapesti szekció ülésen javaslatokat fogalmaznak meg arról, hogy az EU a következő költségvetési ciklusban milyen területek finanszírozását helyezze előtérbe a vidékfejlesztés terén - tette hozzá.

A tájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint napjainkban az uniónak a megelőzés új eszközeit kell megteremtenie a vízforrásokat rövid távon veszélyeztető és károsító természeti, illetve az emberi tevékenységgel összefüggő katasztrófákkal szemben. Mikula Lajos, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a vidékfejlesztés terén az Európai Unió Közös Agrár Politikája (KAP) során egyre jelentősebb szerepet kell kapniuk a farmergazdaságoknak. A farmergazdaságok révén a vidék fiataljainak egy része helyben keresheti hosszú távú boldogulását, életcéljait. Ennek anyagi és jogszabályi támogatására jó példákat lehet találni Nyugat-Európában, például Olaszországban, ahol a helyben maradást, a vidéki gazdálkodást különböző kedvezményekkel támogatja az olasz állam - tette hozzá Mikula Lajos.

A szekcióülés magyar szervezői a rendezvény résztvevőinek csütörtökön néhány magyar farmergazdaságot is bemutattak, amelyek között húsmarha-, illetve libatenyésztéssel, valamint kertészettel foglalkozó kis magángazdaság is volt. Mikula Lajos elmondta: az EGSZB szekció ülésén az az álláspont körvonalazódott, hogy ha az EU "zöldesítés" elnevezéssel futó környezetvédelmi programját összekapcsolják a földalapú támogatások kérdéskörével, akkor annak során nem szabad többlet-adminisztrációs terheket rakni az érintett gazdákra.