szerző:
MTI

Az Egyesült Államok mindig vetélytársat keres magának, miközben Kína nem akar versenyezni - egyebek között ezt igyekezett hallgatóságának megmagyarázni Kína volt amerikai nagykövete, aki a pingpong diplomácia 40. évfordulója alkalmából találkozott újságírókkal kedden, Pekingben.

A két országot jellemző különböző ideológia és a különböző társadalmi rendszer törvényszerű következménye, hogy Kína és az Egyesült Államok között, valamint az általuk képviselt értékek között vannak és lesznek is különbségek - szögezte le Csou Ven-csung (Zhou Wenzhong) nyugalmazott nagykövet, aki a hetvenes évek végétől foglalkozik a kínai-amerikai kapcsolatokkal. Volt külügyminiszter-helyettes is; 2010-ben jött haza Washingtonból.

Csou meggyőződése, hogy az ideológiai különbségek nem jelenthetik gátját a jó kapcsolatok kiépítésének. Mint mondta mindkét ország fenntart jó viszonyt olyan országokkal, amelyekkel nincsenek azonos ideológiai platformon és barátoknak tekintik egymást. A politikus vissza-visszatérően megállapította: tisztelni kell a világ sokszínűségét, s hagyni, hogy minden ország a maga valóságából kiindulva kezelje ügyeit.

Úgy vélte, hogy az Egyesült Államok és Kína viszonyában a közös érdekek mindig meghatározóbbak lesznek a különbségeknél, s ő maga nem látja esélyét egy komolyabb konfrontációnak. Tajvannal kapcsolatban azt hangoztatta, hogy 1982. augusztus 17-én aláírt kínai-amerikai közös nyilatkozatban Washington egyértelműen vállalta, hogy fokozatosan csökkenti fegyvereladásait Tajvannak, s Peking bízik abban, hogy az Egyesült Államok betartja ígéretét.

Az egykori "pingpong diplomáciára", a Richard Nixon és Mao Ce-tung (Mao Zedong) 1972. évi első találkozóját megelőző sporteseményekre utalva Csou megjegyezte: a sport, a kultúra és az oktatás a társadalmi diplomácia részterületei kapták ma meg a civil kapcsolatok erősítésének a szerepét.

Richard Nixonnak, aki 1969-től volt az Egyesült Államok elnöke, határozott szándéka volt a Szovjetunióval akkor igen feszült helyzetben lévő Kínai Népköztársasággal a viszony rendezése. Peking ugyancsak óvatos nyitottságot mutatott a közeledésre. Végül az 1971-es nagojai asztalitenisz-világbajnokság egy spontán találkozása elvezetett az amerikai sportolók kínai látogatásáig, még ugyanabban az évben.

Henry Kissinger akkori amerikai külügyminiszter először - pakisztáni közvetítéssel - 1971 júliusában utazott a kínai fővárosba, majd októberben tett látogatást. Nixon elnök társaságában a következő év februárjában jött el ismét. Időközben 1971 októberében a KNK-t felvették az ENSZ-be, ahol átvette Kína képviseletét a Kínai Köztársaságtól (Tajvan). Kissinger, akit Kína barátjaként tartanak számon, s akit gyakran fogadnak, azóta is nagy népszerűségnek örvend a kelet-ázsiai ország politikusi köreiben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Több mint kétezer római kori pénzérme került elő Baranyában

Több mint kétezer római kori pénzérme került elő Baranyában

Sokan örülnének annak a funkciónak, amit az Instagram épp tesztel

Sokan örülnének annak a funkciónak, amit az Instagram épp tesztel

Hadházy feljelentést tehet a parlamenti akciója után

Hadházy feljelentést tehet a parlamenti akciója után

Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás

Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás

Nem lehetetlen megakasztani a Városliget beépítését

Nem lehetetlen megakasztani a Városliget beépítését