Atomügyekről tárgyal a két Korea

Találkozott Észak- és Dél-Korea atomügyekben illetékes főtárgyalója pénteken az indonéziai Bali szigetén – jelentette be a dél-koreai külügyminisztérium.

  • MTI MTI
Atomügyekről tárgyal a két Korea
Két év és nyolc hónap óta ez volt az első találkozó a két Korea tárgyalói között – mondta a tárca szóvivője, hozzátéve, hogy a dél-koreai Vi Szong Lak és észak-koreai kollégája, Li Jong Ho tárgyalásai közép-európai idő szerint reggel 9 óra tájban kezdődtek.

Észak-Korea 2008 decemberében vonult ki a nukleáris leszereléséről Dél-Koreával, az Egyesült Államokkal, Japánnal, Oroszországgal és Kínával folytatott tárgyalásokról, egy hónappal később pedig végrehajtotta második kísérleti atomrobbantását.

Addig Észak-Korea elutasította a kétoldalú tárgyalásokat déli szomszédjával atomfegyverprogramjáról, úgy ítélve meg, hogy ezek a fegyverek az elrettentés eszközéül szolgálnak az Egyesült Államokkal szemben. Kína, Phenjan közeli szövetségese a hathatalmi tárgyalások helyett inkább a két Korea közötti párbeszédet szorgalmazta.

A pénteki tárgyalásokra a két Korea közötti feszültségekkel terhes bő egy esztendő után került sor. Dél-Korea bocsánatkérést követel északi szomszédjától két súlyos tavalyi incidens - egy korvett márciusi megtorpedózása és egy sziget elleni novemberi tüzérségi támadás – miatt, amit Phenjan mindmáig visszautasított.

A két főtárgyaló közötti megbeszélés célja az, hogy előkészítsék Kim Szung Hvan dél-koreai és Pak Ui Csun észak-koreai külügyminiszternek a Bali szigeti regionális biztonsági értekezlet keretében tartandó találkozóját – közölte egy dél-koreai diplomata, akit a Yonhap dél-koreai hírügynökség idézett.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?