Félelemben

Martin Luna

AP/ Marco Ugarte

A véres leszámolásokhoz, kegyetlen gyilkosságokhoz, a civilek lemészárlásához lassanként hozzászokó mexikói közvéleményt is megdöbbentették a tömegsírokról szóló legújabb hírek. Az északnyugati Tamaulipas kisvárosban a napokban másfél száz holttestet találtak egy tömegsírban, és szinte már mindennaposak a hasonló leletek az ország több államában, különösen az USA-val határos északiakban, valamint a Csendes-óceán mentén. Ezek ugyanis a kábítószer-kereskedő bandák fő terepei.

A 2006-ban hatalomra került konzervatív Felipe Calderón államfő – a kampányához híven – hivatalba lépésének első napján több tízezer katonát és rendőrt állított csatasorba, hogy leszámoljanak az egyre nagyobb gondot okozó kábítószeres bűnözői csoportokkal. A csapatok létszáma ma megközelíti az ötvenezer főt. Csakhogy a drogkartellek – amelyek főként kokaint csempésznek az USA-ba, évi 12–15 milliárd dollárnyi nyereséget elérve – egyáltalán nem adják meg magukat, az üzlet a hadjárat ellenére virágzik. És vele együtt nő az erőszak. A 2006 óta kábítószerüggyel kapcsolatos bűnesetben meghaltak számát egy hivatalos jelentés 36 ezerre teszi, ebből tavalyra közel 16 ezer jutott. Az idén januárban pedig már volt olyan nap is, hogy a bűnbandák egymás közti harca 69 halottat követelt. Az egyik legérintettebb államban, Chihuahuában például három éve még csak 250 gyilkosságot tulajdonítottak a drognak, tavaly már 4500-at. A legkegyetlenebb ottani városban, a texasi El Pasóval szemközti Ciudad Juárezben pedig eddig több mint 6500-an estek az erőszak áldozatául.

A halottak többsége általában bandatag, de gyakran ártatlan civil. A gyilkosságok mára az egész országra kiterjedtek, ahogy a kartellek tevékenysége is. A bandák nem riadnak vissza a brutális és megfélemlítő módszerektől sem. Előfordult, hogy az egyik meggyilkolt arcát lemetszették, majd focilabdára varrták. A tengerpartjáról híres Acapulco városának közelében pedig nemrég tizenöt lefejezett holttestet találtak, és a harminc éven aluli áldozatokhoz üzenetet is mellékeltek, melyben a Sinaloa csoport vállalta a felelősséget. A legtöbb halott éppen a Sinaloa kartell, valamint a Mexikói-öböl mentén működő és vele konkurens Los Zetas kartell összecsapásainak következménye. Valóságos győzelemként értékelte ezért a kormány, hogy a napokban rendőrkézre került a Los Zetas egyik vezetője, az El Kilo becenévre hallgató Martin Omar Estrada Luna – állítólag ő és fegyveresei követték el a tamaulipasi mészárlásokat. A nyomok alapján a rendőrség arra következtet, hogy a banda olyan civilekkel végzett, akik az USA-ba akartak átszökni a határon, de nem vállalták, hogy a kartellnek dolgozzanak. Nem ritka, hogy a drogbandák határ felé tartó buszokat állítanak meg, és ha az utasok nem hajlandók csatlakozni hozzájuk, mindenkit lelőnek, majd a tetemeket hevenyészett sírokba ássák. De az is előfordul, hogy az ellenkezőket egyszerűen elrabolják.

AP/ Marco Ugarte

Nem csak a lakosságot érinti a romló közbiztonság. Az élet minden területén felbukkannak a kábítószerből származó illegális pénzek, amelyeket persze igyekeznek tisztára mosni. A bandák befolyásáról Calderón egy tavalyi konferencián azt mondta: „egyes csoportok az általuk felügyelt területeken már adót szednek, és saját fegyvereikkel tartják fenn a rendet.” A feldolgozóipart képviselő kamara elnöke, Carlos Gómez Flores szerint tavaly tízezer mikro-, kis- és középvállalkozás zárt be a romló viszonyok miatt, így 50-60 ezer dolgozó került az utcára – egy részük, más lehetőség híján, a kartelleknél köt ki.

Korábban jellemzően csónakokon és más tengeri járműveken csempészték a drogot Kolumbiából Mexikóba és Guatemalába, újabban főként a közép-amerikai államokat, különösen Salvadort használják. Barack Obama amerikai elnök minapi salvadori látogatásán is felmerült a regionális biztonság és a szervezett bűnözés témája. Bárhonnan érkezik is a kokain Mexikóba, az USA-ba kerülő mennyiség 80–90 százaléka a két ország szárazföldi határán jut be. A Kolumbiában kilogrammonként 1500–1700 dollárba kerülő kokain Mexikó északi részén már 12–15 ezer dollárt kóstál, a határon átlépve 20 ezret is megér, az amerikai városok – így New York, Seattle vagy Chicago – nagykereskedőinél 30 ezer, „kiskerára” végül ugyanott akár 80–95 ezer dollár is lehet.

A droggal összefüggő erőszak miatt megromlottak Mexikó kapcsolatai az USA-val. A fegyvertelen amerikai szövetségi vámhivatalnokot, Jaime Zapatát ismeretlenek megölték, társát pedig súlyosan megsebesítették, egyes hírek szerint az egyik gengszterbanda által fenntartott ellenőrző pontnál. Amerikai ügynökök százai felügyelik a közel 3200 kilométeres határszakaszt, és néha mexikói földre is behatolnak – sokszor áldozatul esve a bandák vagy éppen a korrupt mexikói rendőrök golyóinak. Más történések is beárnyékolják a kétoldalú kapcsolatokat. A WikiLeaksen napvilágra kerültek a mexikóvárosi amerikai nagykövetség jelentései, amelyekben bírálták a drog elleni háború eredménytelenségét, és csekélynek tartották Calderón esélyeit a következő elnökválasztáson. Ezért Carlos Pascual amerikai nagykövet március közepén lemondott. Értesülések szerint ebben az is szerepet játszhatott, hogy Pascual a legnagyobb, jövőre a győzelemre is esélyes ellenzéki párt egyik képviselőjének a lányával randevúzott.

A tavalyi kormányzói és helyhatósági voksolást Calderón pártjának a visszaesése jellemezte, és az ellenzék egyik tamaulipasi jelöltje, Rodolfo Torre meggyilkolása is beárnyékolta. A választási kudarc után Calderón minisztercserékkel próbálta rendezni a sorokat, januárban pedig bejelentette, hogy a drogbandák elleni háborút hátrébb sorolja, a munkahelyteremtés és a szegénység elleni harc mögé.