"Csomagold a bőröndjeidet" - ezt üzente a legesélyesebb republikánus kihívó az Egyesült Államok elnökének egy tévéinterjúban. A kijelentés az előválasztások többségét folyamatosan nyerő Mitt Romney megnövekedett önbizalmára utal, hiszen a mélyen konzervatív Rick Santorum egy héttel ezelőtti visszalépése után nem kétséges, hogy a sokrétű republikánus bázis ki mögé fog felsorakozni az augusztus végi jelölési kongresszusig.

A Reuters/Ipsos hétfői felmérése szerint 47:43 arányban Barack Obama vezet ugyan népszerűségben, de előnye az egy hónappal ezelőtti 11 százalékról csökkent a fenti 4 százalékpontra. A volt massachusettsi kormányzó esélyét növeli, hogy a választók 53 százaléka szerint a gazdaság és a munkahelyek jelentik a fő kampánytémákat, márpedig e területen neki szavaznak inkább bizalmat.

Ezzel együtt Romney-nak bőven van miért aggódnia, és ennek három oka van:

• A mérsékelten, de javuló gazdasági adatok, a későbbiekben esetleg csökkenő olajárak könnyen feledtethetik a választókkal az Obama-adminisztráció számos vitatott döntését, szerencsétlenkedését, munkahelyteremtési kudarcát.

• Túlságosan ráragadt a "jobb híján" jelöltség, pártjának több csoportja az utolsó pillanatig kereste a "nem Romney" jelöltet, mivel úgy látták, fontos kérdésekben (pl. abortusz, egészségügy, bevándorlás, klímaváltozás) többször is módosított álláspontján.

• Könnyen lehet, hogy bárhogy dönt is a Legfelsőbb Bíróság júniusban az Obama-féle egészségügyi reformról, ő nem jön ki jól belőle, hiszen demokrata és republikánus körökben is általános nézet, hogy az ő 2007-es massachusettsi "RomneyCare"-je volt a szövetségi szintű "ObamaCare" mintája, előfutára.

Ez csak annyiban igaz, hogy Romney-ék annak idején széles körű politikai és szakmai konzultációk után, a demokratákkal és a konzervatív The Heritage Foundation think tank-kel együtt elfogadták azt a törvényt, amely kötelezővé teszi az állam lakosainak, hogy valamilyen privát egészségbiztosítást kössenek (ezt az elvet a legpiacpártibb libertáriusok és konzervatívok is osztották, és a demokraták terveivel szembeni hiteles szabadpiaci alternatívának tartották).

Magyarázkodhat

Mint arra Ann Coulter konzervatív publicista felhívta a figyelmet, Romney mindig is rossz ötletnek tartotta saját törvényének szövetségi szintű megvalósítását, éspedig alkotmányos okokból: az egyes államok törvényhozásával ellentétben ugyanis a kongresszus nem kényszerítheti a polgárokat arra, hogy bizonyos szolgáltatásokat vagy termékeket igénybe vegyen. Ráadásul az ObamaCare egy kétezer oldalas, sokmilliárd dolláros projekt, amely szabályozók tömkelegével sújtja az egészségügyi szektort.

AP / Gerald Herbert

És mivel az elnök egészségbiztosítási reformja nagyon is megosztja az amerikaiakat (az ötvenből 26 tagállam támadta meg bíróságon), Romney-nak a két "care" közti hasonlóság vádja miatt még sok magyarázkodnivalója lesz saját bázisa köreiben. Nem tűnik valószínűnek, hogy Santorum kiválásával kvázi hanyagolhatja az "őskonzervatív" témákat, hiszen egyedüli jelöltként is képviselnie kell a teljes republikánus spektrumot, az evangéliumi keresztényektől a külpolitikai héjákon át a lehetőleg állam nélküli, gazdasági és individuális szabadság híveiig.

Nem csoda tehát, hogy a kampánynak ebben a szakaszában, amikor a demokraták előtt még a republikánusokat is le kell győznie (éspedig határozottság és kompetencia felmutatásával), Romney főként gazdasági kérdésekben indított frontális támadást. "A demokraták politikája nem segített az amerikai népen, nem teremtett új munkahelyeket, nem növelte a jövedelmeket, helyette sok milliárdos adósságot termelt" - ostorozta a már korábban is "vállalkozásellenesnek" és "túlszabályozónak" bélyegzett Obama tevékenységét a jelölt-aspiráns.

Obama is osztott kokit és sallert

Az elmúlt hetekben persze az elnök is osztogatott kokikat és sallereket. Az üzleti életből jött, alacsonyan adózó Romney-t a "szociális igazságosság", a "fair esélyek" témájával sarokba szorítani próbáló Obama "a hanyatlás receptjének" nevezte a jelenleg 11 ezer milliárd dolláros hiány lefaragására kidolgozott republikánus büdzsé-tervet, amely szerinte "szélsőséges", "szociáldarwinista" gondolatot erőltet a nemzetre.

Az elnöki kiakadás oka az volt, hogy a konzervatívok több oktatás- és egészségügyi, ill. infrastrukturális szövetségi programot megkurtítanának, holott szerinte ezek közcélú beruházások, amikből mindenki profitál, nem csupán egyes érdekcsoportok. Kritikusai szerint Obama - a rivális párt prominenseihez hasonlóan - egyre mélyebben nyúl a populizmus és a szociális demagógia eszköztárába, például amikor a filantróp multimilliomos Warren Buffet ötletét felkarolva minimum 30 százalékos pluszadót vetne ki a leggazdagabbakra, akik szerinte az évi 1 millió dollár felett keresők (és ezt a tervet az amerikaiak 60 százaléka támogatja is). A republikánusok minderre még erősebb retorikával riposztoznak.

Kemény tónust eresztett meg a diehard konzervatívak által még mindig túl képlékenynek tartott Romney a Fegyvertartók Szövetségének (NRA) éves gyűlésén is, ahol a fegyvertartás alkotmányos jogának gyengítésével, a gazdasági, vallási és személyes szabadságjogok lebontásával vádolta a jelenlegi elnököt. Négy évvel ezelőtti, sikertelen jelöltségekor Romney még úgy érezte, el kell határolódnia a befolyásos fegyverlobbista szervezettől, most viszont már elkezdett neki számítani minden létező republikánus(-közeli) érdekcsoport.A mainstream republikánusokhoz hasonlóan most már, ha kell, ő is nekimegy a "balos" médiának.

AP / Tony Gutierrez

Romney külpolitikában is a már 2008-ban is hangoztatott, töretlenül keményvonalas álláspontot képviseli, amivel valószínűleg sikerül számos konzervatívot a maga oldalára állítania. A republikánus bázist régóta frusztrálja Obama koncepciótlan, Amerikát szerintük másodosztályúvá degradáló külpolitikája, miközben sem az iraki kivonulás nem hozott valódi nyugalmat a térségben, sem az afganisztáni helyzet nem látszik rendeződni, Irán új kihívására pedig nem úgy tűnik, hogy átgondolt válasza lenne. Különösen aggasztónak látják Obama külpolitikáját az Izrael mellett elkötelezett zsidó és keresztény csoportok, akiknél Romney-nak valószínűleg könnyű dolga lesz.

"Teljesen egyértelmű, hogy Romney lesz a jelöltünk" - vélekedik egybehangzóan John Boehner házelnök és a formálisan még versenyben álló Newt Gingrich, aki eddig nemigen tudott élni azzal a lehetőséggel, hogy jobbról előzze a sikeres liberális-konzervatív vállalkozót, exkormányzót. Romney mellé állt a párt szenátusi vezetője is, Mitch McConnell is, aki egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a párt fel fog sorakozni Mitt Romney mögé.

A volt képviselőházi elnök, Gingrich megfigyelők szerint hamarosan bedobja a törülközőt, az önfejű libertárius outsider, Ron Paul azonban valószínűleg végigviszi a kampányt, hiszen elkötelezett aktivistái és (Gingrich-csel szöges ellentétben) pénze is van még bőven, különben is, ő üzeneteket akar közvetíteni, nincs mit vesztenie. Egy március végi CNN/ORC felmérésből egyébként kiderül, hogy 10-ből 6 republikánus azt szeretné, ha mindketten sürgősen kiszállnának a versenyből.

Ezzel együtt Romney-nak keményen meg kell dolgoznia a személye iránt még mindig elég szkeptikus republikánus szavazók kegyeiért. Sok konzervatív kommentátor úgy foglalkozik vele, mintha valami volt balliberális pártból jött volna át vagy "tért volna be" a konzervatív térfélre, ahol máig "newcomer"-ként viselkedik. A mindig pontosan fogalmazó publicista, Jonah Goldberg sokak érzületét fejezte ki, amikor egyszer azt írta róla, hogy Romney "a konzervativizmus szavait használja, de a zenéjét nem."

A novemberi elnökválasztás republikánus elnökjelöltjének személye hivatalosan a párt augusztus végi kongresszusán (convent) dől el. Romney-nak a 2286-ből 1144 küldöttet kell maga mellé állítania, ebből ő most a Washington Post adatai szerint 684-nél tart (kiszállása előtt Santorum volt a második 270 mandátummal, Gingrich 136-ot, Paul 52-t nyert). A következő döntő ütközet az április 24-i újabb "szuperkedden" várható, amikor is öt államban (köztük New York-ban) tartanak előválasztást. Addig is mindkét jelölt a spanyolajkú lakosság körében próbál hódítani.