A dél-európai országban hasonló átalakulás megy végbe, mint a kilencvenes évek elején a kelet-európai országokban; a rendszer ugyan nem változik meg, de rendszerszintű változásokat kell végrehajtani az oktatástól az iparig és az adórendszertől a korrupcióhoz való viszonyig a közösség életének szinte valamennyi területén. Ugyanakkor nagy különbség, hogy 1989-re a kelet-európai térség népei belátták, váltásra van szükség, a görög társadalomra viszont egyelőre nemigen jellemző ez a felismerés.

A görögországi gazdasági-társadalmi rend fenntarthatatlanságára nem valamely társadalmi erő, szereplő mutatott rá, hanem a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság, és a reformokat is külső erők - mindenekelőtt az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap alkotta úgynevezett trojka, illetve az állampapírpiac - kényszerítik ki. A reformok sikere ezért azon múlik, hogy sikerül-e megszerezni "az áttöréshez szükséges kritikus tömeget" az országon belül, a görög társadalomban - fejtette ki Alekszander Kritikosz, a berlini DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) kutatási igazgatója a napokban egy berlini háttérbeszélgetésen.

A helyzet egyelőre zavaros, átmeneti. Ezt mutatja, hogy a lakosság 70 százaléka elutasítja a megszorításokat, de ugyancsak 70 százalék megtartaná az eurót - tette hozzá. Hangsúlyozta: működhet a trojka által kidolgozott megoldás - amelynek keretében hitelért cserébe a pénzügyi önállóság visszaszerzését lehetővé tévő reformokat várnak el -, ennek alapfeltétele viszont a társadalmi támogatás. Ez a támogatás egyelőre nincsen meg, amire számos párt rá is játszik. A megszorításokkal szembeni tiltakozás hullámán lovagolva igyekeznek minél több szavazatot szerezni, hosszabb távon viszont inkább az tűnik valószínűnek, hogy a választási kampányban a trojka és a piac által megkövetelt politikával harciasan szembeszegülő pártokra is hat majd "a tények normalizáló ereje" - mondta Kritikosz.

A görögök egy jelentős része "mindig is hajlott az irracionalitás felé", de sokan látják már, hogy "valamit rettenetesen elrontottak", ezért arra lehet számítani, hogy a jobb- és baloldali radikálisok látványos felfutása után fordulat áll be, középtávon inkább a mérsékelt nagy pártok - a szocialista PASZOK és a konzervatív Új Demokrácia - támogatottsága növekedik. A pártrendszert tekintve a fő probléma az, hogy csak a széleken alakultak új formációk, és nincsenek új, erős középpártok, amelyek leválhatnák a lejáratódott PASZOK-ot és az Új Demokráciát. Ugyanakkor jelentős stabilizáló tényező, hogy a választás első helyezettje a begyűjtött szavazatok alapján járó képviselői helyeken felül automatikusan megszerez további 50 helyet a 300 tagú parlamentben (vouli), ami a középen álló, mérsékelt erőknek kedvez - fejtette ki Kosztasz Dimakopulosz politológus. Hozzátette: előfordulhat, hogy első nekifutásra nem sikerül kormányt alakítani és új választásokat kell majd kiírni, az azonban biztosnak tűnik, hogy végül nem a zsigeri elutasítás, hanem az "értelmes politika koalíciója" kerül hatalomra. 

A reformokkal szemben megmutatkozó lakossági ellenállás érthető, hiszen az átalakítások jó része megszorítás, vagy pedig privilégiumok elvesztését jelenti, és mindkettő aránytalanul nagy mértékben érinti a középrétegeket. Az "alkalmazott kevesebbet keres és többet adózik", míg a gazdagok továbbra is menekítik ki a pénzüket az országból - mondta Dimakopulosz. 

Az elsősorban adóemelésekből álló megszorítások következtében annak ellenére nagy az infláció, hogy a gazdaság ötödik éve recesszióban van. A szüntelenül emelkedő árak, az adóterhek növekedése, a bérek és nyugdíjak csökkenése mellett ráadásul éppen jelenleg süllyed válságba az első számú gazdasági ágazat, az idegenforgalom is. Tavaly az arab tavasz rengeteg turistát riasztott el az észak-afrikai térségtől, és jelentős részük végül Görögországban nyaralt, ami jórészt ellensúlyozta a görögországi feszültségek, sztrájkok, tüntetések miatt elmaradó turisták okozta bevételkiesést. Az idén viszont az arab tavasz hatása már nem érezhető, vannak viszont újabb negatív fejlemények. A legfontosabb a görög-német viszony látványos romlása - emelték ki a szakértők, utalva arra, hogy a görög és a német sajtóban, elsősorban a nagy olvasottságú bulvárlapokban előfordulnak kölcsönös rágalmak, nem ritka a már-már kampányszerű lejárató akció. Részben ennek tulajdonítható, hogy a görög szálláshelyeken az év első négy hónapjában 30 százalékkal kevesebb foglalást regisztráltak Németországból, mint egy évvel korábban, ami igen komoly csapás, tekintve hogy eddig Németországból utaztak a legtöbben Görögországba üdülni - mondta a két szakértő.

A görög-német viszony várhatóan hamar rendeződik, a turisták néhány éven belül visszatérnek, a görög gazdaságnak azonban akkor is több lábra kell állni, ha az idegenforgalom rekorderedményeket ér el - hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a legfontosabb az ipar és a kutatás-fejlesztés ösztönzése, mert ezen a két területen lehetne feltartóztatni a képzett munkaerő elvándorlását, ami hosszabb távon ellehetetleníti az országot; Németországba például a válság elmélyülése óta 20 ezer diplomás görög fiatal vándorolt ki, és őket csak a képzettségüknek megfelelő állásajánlatokkal lehetne visszacsábítani.